Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-10 [1866]

ezeket az adósságokat holt súlyként évekre és évtizedekre fenntar­tani a gazdasági fellendülés kerékkötőiként. Erről a rendezésről Keynea és White félhivatalos terveiben egy szó sem esik. Nen tehe­tő fel, hogy ezeknek a pénzügyi terveknek negalkotói a tőkekérdés­ről negfeledkeztek volna. Valószinü, hogy ezeket a kérdéseket ezidóV szerint politikai "noli ne tangere"-ként kezelték s az országok kor­mányaira bizták ezeknek a kérdéseknek későbbi rendezését. Azonban késenfekvő, hogy a fizetési mérlegek kiegyenlítése s erről szól mindkét pénzagyi tervezet, ezeknek a problémáknak alapos rendezése nélkül ma éppoly kevésbé érhető el, mint 20 esztendővel ezelőtt, írazer. a First National Bank of New York igazgatója s a baseli Nemzetközi Fizetések Kiegyenlítő Bank jának korábbi elnöke, első lépésként azt javasolja, hogy Nagybritannia régi adósságait végle­gesen törölje a hitelező U.S.A. s az uj, a kölcsön- és bérletrend­szer alapján keletkezett adósságokra pedig legkevesebb 5 SBZtondeü noratoriumot engedélyezzen. Világos az is, hogy lehetetlensá; olyan nagy Összegű hadii:árpótlá30kat követelni, nint amilyeneket a versa­illesi békeszerző lésekben állapítottak neg. A háború utáni világgazdasági problémákkal kapcsolatban Svájc szerepét illetőleg dr. Jöhr megállapítja, hogy a svájci valuta ós Svájc pénzügyi helyzete szilárd ós egészséges. A háború vége ós az átmeneti időszak előreláthatólag nehéz helyzetbe hozza majd Svájc iparát s lehetetlenné fog válni a foglalkoztatottság régi szintjé­nek fenntartása. Ha a svájci iparnak nem akad munkája, annál foko­zottabb mértékben kell majd részt vennie Európa újraépítésében. A béketermelés ipara Svájcban a háború alatt is érintetlenül maradt meg. Miután az utolsó évek folyamán az ipari kutatás nagy eredmé­nyeket ért el, a svájoi ipar versenyképessége biztosítva van. A svájci ipar számára tág tevékenység nyilik a honi vizerők rendsze­res kiépítése terén is, s ezt a legnagyobb eréllyel kell szorgal­mazni, mert ez a munkaprogramm nindenekelott a 3vájci takarékbetét tulajdonosoknak teszi lehetővé, hogy negtakarltott pénzüket produktív vállalatokba / vízerőművekbe / s az országban magában fektessék^be. Dr, Jöhr végül felhívást bocsátott ki az illetékes svájci hatóságok­hoz, hogy hamarosan adjanak engedélyt a nagy vízerőművek építésére, mert Így a bankok is mint hitelnyújtó szervek és tőkeközvetítők új­ra tevékenykedhetnek gazdasági téren. / B,É, / ÍJLÍJLá%Í f _o__r_g_ a_l_n_a 1 Basel, in. 9. / hc / A március 31.-én végződő 1943, üzleti évről szóló évi jelentését csak most tette közé a baseli Nemzetközi Fizetések Kiegyenlítő Bankja. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a forgalom volumenje tovább csökkent, amelynek káros kihatása már a muít év júniusában bejelentett osztalékcsökkenéabai nyilvánult meg, amikor a különben szokásos 6 JÉ helyett az osztalékot körülbelől 4,75 5b-ban javasolta a bank igazgatósága megállapítani, Különbcr a bank zárszámadása a fokozódó likviditás jegyében áll. Az aranysuly­ra szóló, bármikor felmondható betétek állománya a passzív oldalon 39,7 / az előző évben 29,0 / millió aranyfrankra növekedtek, ezzel szemben az aktiv oldalon az aranytartalék 75,7 / 42,1 / millió a­ranyfrankra rug. Ennek következtében a nem terhelt saját tulajdonú / m /

Next

/
Thumbnails
Contents