Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-09 [1866]

e megállapítás után ne tegyen vaskos felkiáltó jeleket t Egyenesen hihetetlennek modia az USA-ban az állatokkal feletetett takarmány* gabona mennyiségót. Azonban Mr. Gampell kijelentései főként arról a ' gaztettről rántják le a leplet, amelyet Indiával szemben követtek el, De kövessük Mr, Gampell fejtegetéseit I Szerinte az USA-ban az utolsó két gazdasági évben csupán kukoricában 6.733 millió bushelt fogyasztottak, 'Az eddigi kétéves rekord azonban csupán 5.275 millió buehelt tett ki. Ezt a mennyiséget a folyó két gazdasági évben részben 1 milliárd buohel búzával - amely rend.ee körülmények között nem szolgál'állati takaiTíiánynak - részben 100 millió bushel zabcal, árpával stb, egészítették ki. Mindennek ellenére a folyó mezőgazdasági év végén nem lesz kukorioa, s az amerikaiak arra számitanak, hogy a tafemánygabonában akutt hiánnyal kell majd megküzdeniük. Itt sem takarékoskodik Mr, Gampell felkiáltójelekkel l S hozzáteszi, igen nehéz belátni, hogy az USA kukoricáicgyasztása ebben a két évben az összes eddigi rekordokat körülbelől 1,4 milliárd bushellel múlja felül. ,.z eddigi kalamltások következtében tömeges vágásokra került sor, . z USA-val kapcsolatban Mr, Gampell csak annyit jegyezhet meg, hogy ott igW nagymértékű szarvasmarha vágásokra került sor. Ezzel szombem azonban megállapítja, hogy Kanadában a folyó év első 8 hetében az 1943* évi vágásokhoz viazonyitva sertésben a vágások L tavalyi vágás' 80,' szarvasmaárhaban 50, juhokban ós bárányokban 35 százalékát teszik, /.B.E, / §iZ-í-£-á-^-^-.S-2_-2-S.í.í-.2 f _o__k_o_z_ó_d_i

i

_k_az i_n_fl_á .^i^ó^ E r z e r u m, m, 8, / hc / Noha a kormány mindent megteáz az infláoió leküzdésére, Iránban hónapról hónapra fokozódik a pénz elértéktelenedése. Deoenber végén a pénzforgalom több mint' 35 millió dinárral kerek 13 millió dinárral volt magasabb, mint 1942 decemberében, A háború előtt írók pénzforgalma b millió dinárra rúgott, A pénzforgalom tehát•a'békebelinek hatszorosa s ez magyarázza az iraki drágaságot,ist / B#É» / t_e_l_ú_s_e_k z_á_r_o_l_á_e_a,_. . Zürich* III, 8, / hc / Dr, H.C.P, Rossy, e svájci Nemzeti Bank elnökhelyettese, a bank közgyűlése előtt rögzitotte a bank igazgató tanácsának felfogását az 1941 június 14.-én zárolt svájci USA-val szemben támasztható követelések tárgyában. A svájci jegybank elnökhelyettese ezt a zárlatot a svájci jogérzékkel ellentétesnek bélyegezte meg Q kifejtette, hogy a svájoi Nemzeti Bank tekintettel arra, hogy a tengerentúl jelentős arany és devizaállománnyal rendelkezik, az éazakomerikai rendelkezés kövezkeztében mozgási szabadságábpn erősen korlátozva van. Valutatartalékainak jelentékeny réaze felett nem rendelkezhetvén, megfosztották a bankot attól, hogy ezeket í'i: tési eszköz gyanánt a nemzetközi fizetési forgalomban relhaszn.~» i, A zárlat későbbi enyhítésével osak azt tették lehetővé Svájc SÍ' . ., hogy a dollár országokkal lebonyolított áruco erejének elszámolása u 'doltórkövetöleseit aranyra változtathassa áto A kiadott rendelkezés óta a svájoi Nemzeti Bank aranyállománya több mint 700 millió frank* te. 1 emelkedett. Praktikusan azonban a svájoi követelések mégis osak mozgóéIthatlanok, mert a hadigazdasági határozatok az USA*Val avló kereskedelmi forgalomban az exportot, a blokád és a hajók hiánya pedig az importot teszik lehetetlenné, illetve rendkivül nehézzé.