Budapesti Értesítő, 1944. március/1
1944-03-14 [1866]
dos kiallotta a háborús tuzpróbat, nincs kétség afelől* hogy ez as együttnüködés a háború után. állandósulni fo{!» Nónetország is súlyt helyez arra. hogy jó üzleti összeköttetésben álljon a nénet gazdasági ólét Delkeleteurapával, s hogy a közös gazdasági kapcsolatokat elnélyitsék* Ilyképen kialakul raaád kényszerű szükség követ k, ztében c kontinentális európai piac - es Valutarend* Európa háború utáa nen szorul r.iarjd rá nesterséges rendszerekre, nint anilyen a Keynes ds.a White tervezet, hanen következetesen fogja felépíteni eletének és gazdaságának alapjait azokon a pilléreken ás olyan nódszerekkel, anelyek kiállották a háborús prébát* * nagy nénet birodalor és a délkelet európai állanok közötti természetes gazdasági közösség a békés nerizetközi együttműködés korszakában koránt sou jelenti a kontinentális európai területeknek a világ töblai gazdasági területeitél való elzárkózását vagy elválasztását* ^ppen ellenkezőleg., a szoros és gyünölcsöző gazdasági kapcsolatok ujrafelvétele a háború után a legfontosabb feladatok egyikei lesz* A világ gazdasági életének körforgása mindaddig neg nen indulhat, ónig nen kapcsolódik be ebbe Európa is nélkülözhetetlen gazdasági erejevei és lehetőségeivel* Ha az ellenséges propaganda - folytatta a riiniszter gondolatsorát - zavarni is igyekszik ezeket a világos Összefüggéseket s különösön az európai népek szoros gazűasági együttműködését gazdasági szempontból előnytelennek nevezi, ezzel nen fog er dnónyt elérni, nert a puszta tények ennek ellenkezőjét a Napnál világosabban bizonyitiák. .Nen az ellenséges hátainak, hanen Nénetország állította talpra Delkeleteurópa államainak gazdasági életét* Nénetország ellenségei nevezzék neg az ellenőrzésük alatt álló azt a gazdasági teret, aney a kontinentális Európához hasonlóan a háború gazdasági nehézség geivel küzd s ennek ellenere gazdasági életét neg tudták óvni n v'lóságoktól s ezenfelül gazdasági teljesitnénye állandóan enelke< on is van* Az európai gazdasági élet a háború után a nagántula jc".( r., a nagánkezdeninvezés és a teljesitnényi verseny alapelvein fog ielúpülni s erőssé teszi najd az érdekek igazságos kiegyenlítőse. /ü. \f : ÁJ$JiAjLHAJ&.g.,^Q_g ai g„g s_ k u ÍJÍA, r f • r&fe^-M^j^^ B a d Godesberg, III. 13. / hc / A Eheinlandi és Meseividéki parasztság képviselői előtt Bustav Behrens ősternelő^a nénet közélelnezós Reichsohnanja, a nénet élelnezés aktuális kérdéseiről beszélt. Kijelentette, hogy az előző évi gabonatermés több V)lt a renénybelinél s a többlet egy részét arra fordíthatták, hogy potolják a burgonyát érné sben nutatkozó hiányt, ai.ii azáltal állott elő, hogy c burgonyatermés - noha a vetésterület nagyobb volt az előző évinél - gyengébben sikerült, nint 1942-ben. A va;1tornelés fokozása-* rn fel kelllett enelni a kötelező te^beszolgáltatást, A zsirral való ellátás keretében a sertesállonany fokozását látják szükségesnek s a hizlalást faként cukorrépával és rópaszeletokkel biztosítjak, A húsellátásban, negállapitható, .hogy a szarvasnarha és a juhállonány fokozódott. L besz álgáltatasl kötelezettség ós a piacrend odaránt biztosítják, hogy a nénet nép gondok nélkül tekinthet a áovendé elé. /BE/ i£i^£_2jijí_l-l_ó^^ n^a^k ^ióvforduló^a 1 _ P o z s o a y. III. 13* /hc/ A szlovák állán nárcius 14,-ón ünnep11 nenzeti ós állani fügíetlensógének 5* évfordulóját. A szlovák n/s
