Budapesti Értesítő, 1944. február/1

1944-02-09 [1864]

0 s 1 o, II. 8. / hc / Az Oslo városában tartott parasztülést berekesztették. A záróbeszédet Erethein földmivelésügyi miniszter tartotta, aki kijelentette, hogy a norvég parasztság tekintélye Norvégiában igen nagymértékben emelkedett. A miniszter rámutatott arra is. hogy a parasztság a nemzeti kormány részéről mindig támogatásban részesült.. A szakelőadások egész sora bizonyította, hogy Norvégia gazdasági, és kulturális életében a parasztság nagymértékben vesz részt. /B.E. / .k i 1 0 n é

t

t e r e o S_l_a_g_

u

;_t:. T 0 k i o. II. 8. / hc / A Simonoseke és Korea között tervezett tengeralatti alagút épitési terve konkrét stádiumba jutott. Ezzol egyidejűleg Dairen és a Santung félsziget között egy ujabb alagút előmunkálatait kezdette meg a délmandzsukuoi vasúti társaság. Ez az alagút igen jelentős mértékben javítaná meg Mandzsukuo és Tokió között a vasúti forgalmat s kihatással volna a transázsiai vasút forgalmára is. Ennek a tervezett alagútnak hossza 100 kilométer lenne és jelentősen megrövidítené az utat Tokiótól Mandzsúriába. /BE/ 12./ A n é g 9 t" B i g odaírni B^^k^^l^ffJi.évi^y^e^s^zj t_e_s_|_2 és 2-_y_e_r_e_s_ é_g_s_z_á_n_l_á_ j_a. Berlin, II, 8» /hc/ A Deutsche Reichsbank 1943. évi veszteség és nyereségszámlájának összesitett kimutatása 665.2 /493»5/j tiszta nyeresége pedig 379.5 /2S2.5/ millió birodalmi márka. A^részvények tulajdonosai .a tiszta nyereség terhére újra 5 % osztalékot kapnak és 372.0 /260.1/ millió birodalmi márkát a kincstárnak sz gáltatnak bo» Az intézet összes forgalma az 1943. üzleti évben ^V-04.6 /3.611.8/ milliárd márkára rúgott. A mérlegkimutatás napján a Birodalmi Bank belföldre szóló váltó és csekkállománya /a Birodalom által kiadott kincstári váltókkal együtt/ 41.337 /29.278/ millió birodalmi márkát tett ki. A lombardállomány 44,5171 a kölcsönök 3»5°1 /2.075A millió márkára rúgtak. 41.878 a visszafizetések száma s ezek összege 3*499 /2.082/ millió birodalmi márka* A bank kamatlába 1943 folyamán nem változott. /BE/ l&ZjL.ff.„fi„y ,g A_t_r_a_k__ o_s_h Y_£_G_?_2_IL§_2_i_2_£_2í. Stockholm, II, 8, /hc/ . A mult év október havában elhalálos zott Sir Henry Strakosh végrendeletének kihirdetése Londonban elsőrangú szenzáció erejével hatott, mert az elhalt , aki egyike volt a legnagyobb angol pénzenbereknek, végrendeletében több barátjáról is megemlékezett s ezekre jelentős összegek.t hagyott. így a következő barátai örököltek utánas Ohurchill angol niniszterelnök, Snuts a dclafrikai Unió miniszterelnöke• Sir John Sinon brit lordkencellár, Brendan Bcaoken brit infornácios miniszter. Strakosh népieredetet nóg mindig nem állapították meg pontosan'^ azonban eddig még cáfolatlanul az a hir van róla elterjedve, hogy bölcsője Csehország vagy Galicla valamelyik gettójában ringott. Ez a zsidó 1890-ben lépett fel a londoni Cityben, tozsdebizonányi üzletekkel foglalkozott és a nagykereskedők sorába a burháboru következtében sikerült felküzdenie magát. Később a délafrikai kormány pénzügyi taitácsadója

f

lett, majd Angliában hasonló szerepéé töltött be s tevékenységét pénzügyi ere-