Budapesti Értesítő, 1944. január/1

1944-01-07 [1863]

Kuba szigetét nem segiti sémáiról sen az USA, hanem éppen ellenkezőleg a szigetnek kell nagy áldozatokat hoznia* Butler azt álli- totta, hogy Kuba 25 millió dollár kölcsönt kapott, Ez igaz ugyan, azonban mindenki tudja, hogy a kölcsön nem ajándék, Kuba arra van kötelezve, hogy a kölcsön után igen magas kamatokat fizessen* A "jószomszédság" nevében az USA a Kuba szigetén termelt cukor árát erősen lenyomta,A cukor fontjának felvásárlására megállapított' '2*65 centes ár, s ennél magasabb árat Washington nem engedélyezett, még a cukortermelés önköltségét sem fedezi* A mult évben Kuba ezen az áron 2,840,000 tonna cukrot volt kénytelen eladni, ebben az évben azonban már 3,520,000 tonna cukrodvolt kénytelen ilyen olcsón elpocsékolni, A világpiaci ár fontonként legkevesebb 1 centtel magasabb s igy tehát az országot közel 160 millió dollártól.fosztotta meg az USA szükkeblüsége* Ezen tulnenőleg az USA utasitására a cukorültetvényeket korlátozni kellett, Kuba a két utolsó évben legkevesebb 4,5 millió tonna cukrot termelhetett volna, A rákényszeritett kisebb termelés szintén igen súlyos veszteség. Ugyanúgy játszódik le minden, mint az első világháborúban, Akkor ugyanis a kubai cukron az USA kincstára 30 millió dollárt nyert nettó. Ilyen körülmények között - fejezi be cikkét a lap - nem nagyon lehet arról beszélni, hogy a jószomszédi viszony Kuba gazdasági előnyét szolgálta volna, /B.É,/ L is s zabon, I. 6, /hc/ Londoni jelcntás szerint a Portugáliában dolgozó Boraltin and Wolfram Oo, változatlanul újra 5 %~ közbenső osztalék fizetését határozta el. /B,B»/ L i- s s-z a b o n, I, 6, /hc/ Washingtonban hivatalosan adták tudtul, hogy a braziliai babasu magvak felvásárlásával és behozatalával a jövőben a nagánkereskedelü kamarák foglalkozhatnak. Azonban az ezekből a magvakból sajtolt olaj felhasználéoát továbbra is a washingtoni kornány fogja ellenőrizni,, /B.É*/