Budapesti Értesítő, 1943. november/1

1943-11-12 [1859]

Helszinki, XI. 11. / ho / Noha Finnország az európai élelmezés kereteiben mindig élBlmiszerbehozatalra szorult,mert a régebbi jelentós mennyiségű, állátgazdasági exportja csakis nagymértékű takarmánybehozatallal volt megvalósítható, mégis a háborús viszonyok kényszerűé hatása alatt a finn mezőgazdasági termelés tovább fejlődött s fokozódott. Finnországban is arra törekedtek^, hogy önellátókká válhassanak, ami magával hozta a mezőgazdaság bizonyos fokú átállitását is. Az állattenyésztésnek csökkenni kellett s helyébe lépett a kenyérmagvek fokozottabb termelése. Azonban még igy is behozatalra szorulnak, mert hiszen az ország mezőgazdaságilag megművelhető területe az ország egész területének csak 9 százalékát teszi, mig például a Németbirodalomban ez az arány 60 százalékos. 1942-ben a szántóföldek összes területe 2,63 millió hektárra rúgott, mig 1920-ban még csak 2,02 millió hektár volt. Az utolsó békeévben már elérte Finnország, hogy gabonaszükségletének 80 százalékát termelte otthon. Ez a százalék azonban a háború kitörése után jelentősen csökkent és 1942-ben a hazai termelés csak 426,000 tonna volt s a hiány 236 ezer tonnát tett ki. A hiányt németországi behozatallal pótolták. Miután nehézségek támadtak a hus- és a zsirellátás terén is, a finn kormány a gyakorlati rendszabályok egész sorával igyekezett az agrárius bázist megerősíteni. 1942-ben az őszivetésterületekot növelték, és pedig az előző évhez képest a 'kenyérmagvak vetésterületét 20, és a burgonya vetésterületét 35 százalékkal s igy kenyérmagvakkal 475.000 hektárt, burgonyával pedig 90.000' hektárt vetettek be. A szükséges munkaerők biztosítására a mezőgazdasági munkásszerződéseket meghosszabbították. A finn állam arról is gondoskodott, hogy uj termőterületeket nyerjenek. Az egyik legfontosabb rendszabály az volt, hogy prémiumot tűztek ki az erdőirtásra. A gazdálkodás szigorú rendje biztositja, hogy különösen a kenyérmagvak termése valóban a nép élelmezésére szolgáljon. 1943ban a mezőgazdasági termények árát felemelték s a kötelező beszolgáltatáson túlmenő termékekre az eddigi 1 finnmárkás prémiumot 3 finn márkára emelték fel. Számolt tehát a kormány a termelési