Budapesti Értesítő, 1943. augusztus/2
1943-08-16 [1854]
Berlin, augusztus ló. /hc/ A "Das neue Europa !, c. újság Európai Gyapot cár: alatt cikket közöl, amely azoknál: az ország goknak a gyapottermesztésével foglalkozik, amelyeknek az éghajlata és talajviszonyai itt a kontinensen a gyapottermesztésnek kedvesnek, AZ önellátásra való terekvés már a háború előtt is azt eredményezte, hogy mindenekelőtt Bulgária, Görögország és nem utolsé sorban •£örökország,is megkezdjék a gyapottérmesztésre vonatkozó kísérleteket. Bulgáriának 1942-ben sikerült 78.000 hektárnyi területet gyapottal beültetni, amiből körülbelül " 20.000 tonna gyapottermésre számithatott. Kogy ez mit jelent az kitűnik abból, ha meggondoljuk, hogy 1932-ben 8000 hektáros területen p termés csak 1300 tonna volt. Bulgária régi területe 20.000 tonna gyapotot fcR?aszt évente és 23*000 tonna az ujonnen szerzett területek fogyasztása. Ilyen mádon a hazai gyapottirmés az egésa évi szükségletnek kereken 80%-át fedezi. Ahhoz, hogy a belföldi szükséglet teljes mórtékben kielégíthető legyen a gyapot ültetvények kiterjedését körülbelül 100.000 hektárra kellene növelni, amire módot ad az a területnövek-. vés, amely az égéi-tenger partvidékét' juttatta a bolgárok Uralna -aláV A háború kitörése előtt közvetlenül Görögországban 79*000 hektnr volt gyapottal beültetve és erről a területről 19*000 tonna gyapotot gyűjtöttek be. Ebben az évben még Görögország volt Európa legjelentősebb gyapottermelője, ^örökországtól eltekintve. Mivel a háború kitörése előtt Görögország gyapot szükséglet ének már 90%- t tudta saját gyapottal, fedezni és mivel a gyapot terüle beknek 150.000 hektárra való növelése egyáltalán nem tartozik a lehetetlenségek közé,igazán megvan annak a "lehetősége, hogy Görögország rövidesen kiviteli ország le&?&&*
