Budapesti Értesítő, 1943. augusztus/1

1943-08-15 [1853]

£ o p e n h á g a, ¥IIIcl%/hv/ A dán poéta és tévirdaigazgató­ság "bevételei 1945 júliusában, vlőzetes adatok szerint 9.14 mil­lió koronát tettek, a kiadásai pedig ideértve a befektetett tő­ke kamatszolgáltatását ós a leiráaokat is 8.06 millió koronát, úgyhogy az 1942 júliusában kimutatott 0*58 millió korona feles­leg helyett a felesleg 1,08 millió koronát tett. A folyó pénzü­gyi év elsp négy hónapjában eszel a felesleg 3»7 millió koronára emlkodett a megelőző év hasonló időszakának 2.4 millió koronás feleslegével szemben./B«É / 0 s < 1 ó, VIII.14»/hc/ Azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy Norvégia korábban halzsákjaányának mindössze egyhatodrészét adta ol külföldön nemusitett állapotban, a Deutsche Zeitung in Nónregen a norvég halgazdálkodásnak az európai piacokon botölten­dő szerepével foglalkozik. Ha norvég konzerv?par annakidején lé­pést tudott volna tartani a halászzsálmány nagyságával, akkor a halkivitelből sokkal nagyobb jövedolamre lehetett volna szert tenni, mint ahogy ez ténylegesen történt.. Lnnek oka abban kere­sendő, hogy a halgyártmányok elhelyezése az országon kivül meg­lehetős nehéz- volt, ozenkivül pedig a kormány ezt az iparágat nem részesítette kellő támogatásban. Sz erősen akadályozta azt a fej­lődést, ami pedig már az első világháború előtt vette kezdetét, .A második világháború kitörését megelőző évtizedben a konzervgyár­tó ipar Norvégiában éppen csak hogy meg tudta őrizni az addigi szintet. A terjeszkedés megakadt és a halkivitelnek a túlnyomó része ezentúl a primitív tőkeho.1 és szárított tőkohal kivitelre esett. Tekintettel arra, hogy most már az európai piac megnyilt a norvég haltermékek előtt ez az akadály végérvényesen elhárult. Eu­rópa halban leggazdagabb országa nem fog gondokkrl küzködni, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents