Budapesti Értesítő, 1943. július/2

1943-07-20 [1852]

kitörése után jött létre, többek között azt erednényezte, hogy a fanemesitő iparokat mindjobban Kanadára összpontosították. Kanada 1938-ban 145 nillió dollár értékű papircellulózét vitt ki ani 1941-1- 260 nillió dollárra emelkedett. Az idei évre 300 millió dolláros kivitellel számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államok ipara, amely a háború előtt a világ legnagyobb cellulózéiogyasztója volt, és ilyonncm szükségletének több mint hárorniegyedrészét az ószakeurópci országokból fedezte, most kizárólag Kanadából szerzi be cellulóza szükségletét. Ugyanígy alakult az kszakamerilcai Egyesült Államok ujságpapir-ellátási helyzete is. A háború előtt ugyanis a világ ujságpapirfogyasztásának kereken 2/3-a esett az U.o.k,-ra, mig most Kanad az Egyesült államoknak egyedüli ujságpapirszál^ Utója. /B*r,/ L i S szabón, VII. 19. /hc/ Mint La P-zból jelentik, a bolíviai kormány elhatározta egy "Nemzeti Kénvállalat" /

:

Instituto kacional le Azufre }/ létesítését, amelynek alapit ás 'bar.. a Banco Mino.ro Bolivianois részt vesz és a bolíviai bányák d^llani felügyelőségének PZ ellenőrzése alatt áll. A vállalat célja a bolíviai kéntermelés fokozása. Évi 30.000 tonnás termeléssel számolnak és azt kénsavvá, rézgáliccá és kinvirágjá dogozzák fel. /B.

11

. / Buenosz - A i r e s z , VII. 19 • /kc/ A szükséges bel-* földi tartalékok megteremtése érdekében a napéiban rendelet V£\ tott napvilágot, amely megtiltotta, hogy Argentínából bármilyen\ minőségű arabo-mézgát vagy szappant a föl Imi veié sügyiminisSN j tórium külön engedélye nélkül külföldre vigyenek* /B»k*/