Budapesti Értesítő, 1943. július/2

1943-07-28 [1852]

Stockholm, VTI. 2% /hc/ Egy svad lap arzal a kér kissel foglalkozik, hogy milyen hatalmas pénzbe került már eddig is a háború Angliának. A tanulmány szerzőja ahoz a végkövetkeztetéshez jut, hogy a háború után korántsen fogja tudni Anglia a bankár szerepét játszani, sem a dominiuma.iben sem pedig a gyarmataiban, sőt ezzel ellentétben, a domniumoknak és a gyarmatoknak lesznek hetalmas követelései az- anyaországgal szemben, ugy hogy Anglia a saját dominiumainak és gyarmatainak lesz az adósa. A tanulnrény a többek között ezeket mondja? A háború kitörésekor Angliának a birodalom különbőzé országaiban 5.7 milliárd font sterling követelése volt, am -lyokn. k legnagyobb része állami-, -/agy magánkölcsünökben f irddt. A háború azonban már eddig olyan tömegű nyersanyag szál.litását tette szükségessé, hogy Anglia követelése ezekkel az orszígokkal szemben 700 milllió sterlinges tartozássá alakult át. AZ ujoág ezután vizsgálat tárgyává teszi az anyaország és a különböző dominiumok és gyarmatok viszonyát. Délafrikában a háború kitörés a mlött az a.ran.-t0irirelés legnagyobb része angol kézen volt. Az USA-ban tett vásárlások ki:gyenlitésére délafrikai aranyat haaználtak. Most azonban sikerült a délafrikai Uniónak, hogy az angliai kölcsönök legnagyobb részét visszafizesse, és azoknak a délafrikai részvényeknek is a legnagyobb részét, amelyek angol'kezekben voltak, első sorban az aranybányavállalatok részvényeit, délafrikai tulajdonba vásárolja vissza, ugy hogy az aranypiacnak a központja ma már nem Londonban van, mint aaelött. • Kanada Anglia háborújának a pénzeléséhez mindössze 5 milliárd dollárral járult hozzá, amiből 1 milliárdot ajándókkőpen adott. Egyebekben Xa^odánok silrerült, hogy szállításaival Angliában óriási követeléseket szerezzen magának, amelyeknek összege ma már közel van a két milliárd dollárhoz.