Budapesti Értesítő, 1943. május/1

1943-05-06 [1847]

zási javaknál az emelkedés 1938 és 1939 között a jelzőszámnak 137.1-ről 153.l-re valé emelkedését okozta, ami valószínűleg a magánépitkezések növekedésével magyarázható . Ugyanebből az okból a beruházási javak termelésének jelzőszáma 1942-ben 154.9-del ujabb rekordéc mutatott fel. Az élelmiszertermelés 1938-tól 1941-ig folyamatosan növekedett. Az élelmiszertermelés jelzőszáma 1938-ban 18*.1, 1941-jen pedig 269.7 volt, 1942-ben a termelés jelzőszáma, azonban 199.9-re csökkent, ami az 1939. év állapotának felel meg, Ugyanilyen arányú fejlődés jellemzi a többi fogyasztási javak termelését is, aminek jelzőszáma 1938-ban 153,6, 1941-ben 189.8, 1942-ben pedig 184.3 volt. Ennél az utolsó év visszafejlődése lényegesen kisebb arányú volt, mint az élelmiszertermelésnél. Egész általánosságban figyelembe kell vennünk, hogy Bulgáriában a háború az ipari termelést teljesen átalakította. Mivel néhány iparág a háboiu kitörése után nyersanyaghiány miatt, továbbá mert nem tudott félgyártmányokhoz jutni, kénytelen volt termelését lényegesen korlátozni, Más iparágak viszont a hadsereg szükségleteinek kielégitése érdekében bővítették üzemüket és azonkívül uj termelési ágakat is létesítettek, /B.É,/ 5 !£ 2

r 2^ £ z reskedői_legmagasabb_árát

i

^ Istanbul, V, 5. /hc/ A török kereskedelemügyi minisztérium az uj nyirásu középminőségü gyapjú nagykereskedelmi legmagasabb árát kilogramménkint 1.17 és 3.25 török font között állapította meg, /B.É./ 6 j,/_Be lgi^_ás_Gorögország_k Brüsszel, V, 5. /hc/ A belga közlekedésügyi minisztérium jelentése szerint Belgium és Görögország között a postaforgalom újra megindult, /B,É,/ 2^/ Sván^c a háboru_utáni_munkás^ B a s e 1, V, 5. /hc/ A Baseli árumintavásár megnyitása napján Celia szövetségi elnök beszédet tartott, amelyben többek között a háború utáni idők munkaalkalom kérdésével is foglalkozott. /t/s/