Budapesti Értesítő, 1943. május/1
1943-05-11 [1847]
£• ezért kevés fát szolgáltattak. Ezen az átlagon aluli terme* lést mutató erdőállományok karbahozása egyik legfontosabb fel* adata a finn erdőgazdálkodásnak. A törvényjavaslat előirányoz* sa« hogy a gyenge erdőállományok uj ültetését az erdészeti tóságakra bizzák és a tüzelőfavágással kaposolatban hajtják Végre. 100*000 hektárnyi területei ültetnek be. Hektáronkint 600 finn márkát számítva ac állam eme szándékának megvalósítás* €0 millió márkába kerül. Minthogy a munkálatokat az 1944/47 Óvekre osztják meg, az évenkint 15 millió markával terheli meg u finn földmive lésügyi tárcát. Az újonnan ültetett erdőterületek a következő 10 év folyamán nem fizetnek erdg adót. /B.É,/ . 4% ft / w A w lí"foetországb ukrán munkaerők munka- és életviszonyai. E 0 v n o, V. 10. /hc/ Sauckel munkaügyi főbiztos a Kievben meg jelenő "NovvO Ukrainske Slowo" lap munkatársának nyilatkozott a Németországban alkalmazott ukrán munkaerők munka- és életviszonyairól. Bauokel körzetvezető hangcalyozta, hogy a munkában alkalmazottak teljesítményei meglepően nagyok. Elsősorban giz ukrán asszonyokat dicséri!* a német üzemvezetők a rendkívüli szorgalmuk miatt. Az urkán munkaerők. 1 igen jól bánnak. Hazudik az, aki ennek az ellenkezőjét állitja. Sauckel szószerint ezeket fűzte hozzál "Csupán azt állapíthatom mog, hogy tudom, 4 Git követelek. Honfitársainak nem könnyű a dolguk. A kilométerek ezrei választják el őket hazájuktól- Munkára köteleztem őket, mert a mi népünknek is sokat kell elviselnie. Amikor Németország földjére lépnek német védelem alatt állanak. Nincsenek aoéldrótkeritések. Kórházakat és betegszobákat rendeztünk be a számukra. A megbetegedések 2 $-ot tesznek ki, ez pedig csekély, M - A beszélgetés további folyamán Sauckel körzetvezető nyilatkozott a munkások elhelyezéséről, ruházatáról, étkezéséről. Hangsúlyozta, hogy a Pührer kívánságára elsősorban a munkabért elemték a négyszeresére. A munkások takarékoskodni tudnak, takarékkönyveik vannak. Az ukrán munkások élelmiszerrel /Dr,V,/e/
