Budapesti Értesítő, 1943. április/2

1943-04-18 [1846]

jelentős része nár régen nen a bérleti és kölcsön szániára érkezik. Hiszen az angol kormány a háború .kitörése éta nár 1.5 nilliárd fontot fizetett az USA-nak, Sz az összeg pedig nesszé meghaladja Angliának háború előtti ecész bevitelét. .A birodalmi kancellár azt is kijelentette, hogy Nagybritannia.rendes devizabevételei íz utóbbi időben ujabb 25 5^-kal csökkentek, mert Angliának összes szállításai4 és szolgáltatásait az Egyesült Nemzetek számára, ideértve az USA-t és a Szovjetuniót is a kölcsön és bérleti forgalom kereteiben kell telje sitenie, Ezehkivül Anglia egyedül viseli a Tunéziától Burmáig terjedő hadmüveletek költségeinek oroszlánrészét. Sőt erre a célra 400-500 millió font közötti kölcsönt is kellett az illető országokfelvennie. Különösen áll ez Indiára, Ha ehhez hozzászámítjuk, Anglia, délamerikai, továbbá semleges országokbaneszközölt bevásárlásait, nem különben a szövetségeseitől bérbevett hajék diját, akkor kitűnik, hogy milyen hatalmas arányokban zsugorodhattak össze Anglia tengerentúli tőkeberuházásai, Ha még azt is figyelembe veszszük, hogy Anglia csupán 1942-ben 630 millió font kölcsönt volt kénytelen félvemi, akkor.kitűnik, hogy Anglia tengerentúli hitelei 1940 és 1942 között 2,185 millió font sterlinggel csökkentek, 1943-ban további 600 millió fent sterlinges csökkenéssel kell számolni. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Anglia háború előtti tengerentúli befektetései legfeljebb 3 nilliárd fontot tettek. Nem lenne tehát meglepetés, ha Angliát na nár per saldo adós országnak kellene tekinteni, A kincstári kancellár ugyan megjegyezte, hogy Anglia nen norog a dolog ilyetén alakulása miatt, de az. kétségtelen, hogy ennek az.állapotnak súlyos következnényei lesznek a háború utáni időkben. A legszenbeszökőbb Anglia hitelezői pozíciójának szétmálása Indiában. India ugyanis nemcsak teljesen letörlesztette tartozásait, hanen nindig nagyobb mértékben vált Anglia hitele.-., zőjévé, mert londoni fontkövetelései gyors ütemben növekednek,/B.É,/ Stockholm, IV, 17, /hc/ Svédország bizonyos körei a to. jástermelés fokozásától a tojásadagolás enyhítését renélik. Hivata*. los svéd körök ezzel szénben azt hangsúlyozzák, hogy a tojásfelhoza-. tal javulását ezidőszerint csak átmeneti jelenségnek lehet tekinteni, /t/s/ £ g