Budapesti Értesítő, 1943. április/1
1943-04-01 [1845]
l t £ Az utolsó évek francia .^éns^vi^^olitihá.ia^ Paris, III. 31. / he / Az utolsó évek francia pénzügyi politikáját áttekintve azt látjuk, hofíy mélyreható változás állott "be aa adóalapok tekintetében, mert az ipari javak termelésében 1938 éa 1942 között 400 százalékos visszaesés mutatkozott, s a mezőgazdasági tcrnoloB is csökkent 25 úa 35 százalékkal. A dolgok ilyen alakulását Franciaországban is elsőrangú fontosságú gazdasági ós valutáris problémának tekintik s ozzol számolva a francia pénzügyi politika azt az alapelvet követte, hogy a csökkent elhelyezési lehetőség következtében kel jtíozu feles vásárló erőt cly mértékben, ahogyan csak lehetséges luföiözzo o a lehetősé,; szerint a nyilvános terheket egyenletesen ossza el, A francia pénzügyi politikának gyakorlati elemei pedig az utóbbi években a következők voltak j az állani kiadások fedezésére lehetőleg fokozták a finansziális bevétő* leket, igénybe vették a helyzethez vérten szükséga-s kölcsönöket és biztosították a tőke rendszeres körforgását* Ennek a pénzügyi politikának eredményei abban mutatkoztak r.ieg, hogy'a francia állán, bevételei 1940-ben 67 milliárd frankról 1941-ben 88 milliárdra, 1942-ben több mint 100 milliárdra emelkedtek és 1943-ban 140 milliárd frank állami bevétellel számolnak. A bevételi többlet aszal állt elő, hogy a legtöbb adókulcsot ömölték / igy például emelték az egyenes adókat, a telekadót, a mezőgazdasági.haszonra kirótt adót, a forgalmi adót, a takarékossági adót stb, / Tekintetbe kell vonni,hogy az árak felhajtása közvetve hasznára vált az államnak, mert többletjövedelem cz-irr-.azott, ugyancsak többet hozott a családtagok száma szerint számi tot- 'a kivetett jövedelmi adó behajtása, Franciaország kölcsönpolitikája az olcsó pénz alapvető elvén nyugodott, s ezen a.módon az állami adósságok növekedésének bizonyos határt szabhattak. A számos konverzió az állam kamatssolgáltatását jelentősen enyhítette* A hosszúlejáratú pón. kamatkulcsát 3*5 százalékra szorították le, mig az egy évre szélé kincstári bonok kamatkulcsa 1,25$. A likvid pénzek lefölözése főként a takarékossági bonok utján történt s ezeknek jegyzése havonta körülbeiől kerek 1 milliárd frankot tott ki, A takarékbonck igen kedvelt órtőkpapirck a városok és a vidék kispolgárai számára* A francia pénzügyi rendszabályok körébe tartozik még a likvid pénzek gazdasági téren való no--kötése is. a
