Budapesti Értesítő, 1943. március/2

1943-03-26 [1844]

1- é r i s, III. 25. / hc / Az őstermelő parasztság testületének elnöke, Caziot, az elnökségi tisztségéről lemondott. / B#E* / Helsinki, III. 25. / hc / A finn élelmiszeripar comináló heiyz te kitűnik abból, hogy az ország összes ipari termelése 1940-ben 19»915 millió márkára rúgott s ebből az élelmiszeriparrr és az élve-; zeti cikkek iparára 4.183,6 millió finn márka esett. Az élelmiszeriparban foglalkoztatott összes munkások száma 1940-ben 606' volt* A finn élelmiszeriparban a malomipar áll első helyen, amelynek évi termelése 695,9 millió finn márkát tesz ki. Finnország malomipara ma teljes mértékben elégiti ki az ország szükségletét s a legkorszerűbb malmokicai rendelkezik egész Európában. A konyérmagvakat fel-, dolgozó gyárak egyre fokozódó teljesítő képessége oda ,'uzet majd, hogy bizonyos pelyheket és darákat, amelyeket eddig a alföld szállított Finnország számára, a jövőben s valószínűleg ne okára,Finnország maga fogja készíteni, A második csoportot alkotj'!: a fien kenyérgyárak és sütödék s ezek évi termelése 659,3 millió finn márkát tesz ki, majd a cukoripar következik 442,8 millió finn rka értékű termeléssel, a kolbász- és husárugyárak 458,1 millióval, az édességek és cukorkagyárak 175,7 millióval és a margarin / növényi zsir / . gyárak 102,1 millió finn márka értékű termeléssel. A fim élelmiszer* ipar legnagyobb problémája a racionalizálás, miután a finn gazdasági politika célul tűzte ki, hogy lehetőleg messzimenőleg önellátóvá fejlessze élelmiszorgazdálkodását, A tudományos kutatásnál', és a szak- . . szerű kiképzésnek nagy szerepe van ebben, azonban az állam támogatására szorulnak és szükségük van a leggondosabb irányításra is,/B#L#^» 14 , / _A _Ka j_aani _F aáru Helsinki, III. 2.5. / hc / A Kajaani Puütavara C.Y, igazgatósága elhatározta, hogy a 75 millió finn márkát kitevő részvénytőke után 1942. üzleti évben 10 % osztalékot fizet. A részvénytársaság osztaléka 1941-ben 9 százalék volt, / B.É. / / m /