Budapesti Értesítő, 1943. március/2
1943-03-24 [1844]
szó pótszerekről& A gyűjteményt későbben a nagy nyilvánosság előtt is megnyitják állítás formájában?. Enlitésre méltó, hogy Dániában magában az élelmiszer ipar terén körülbelül 1*000 különböző pótszert gyártanak, noha egyes pótszerek különböze név alatt is korülnek forgalomba c /3oÉ»/ Stockhol n,III,23*/hc/ A háborús évek alatti svéd külkereskedelemről a '"Svensk Utrikeshandel" cimü gazdasági lap nogállapitja, hogy a Svájcba irányuló svéd kivitel J942-bon az 1959* ovi kivitelnek ötszörösére emelkedett, mig a tengeren tuli kivitel 1939-hez, • képest 1/5-ére zsugorodott* A svéd árucsere az Európán kívüli országokkal 1939-ben még 45 %-o volt az összes külkereskedelmi forgalomnak. 1940-ben még mindig 15 %-át tette ki ; s 19^2-bcn újra 17 %-ra enelkodettt Az európax kontinens 1941-ben a svéd külkereskedelemben 85 %-kai szerepelt, 19^2-bon pedig 83 %-kaI, A kontinensen Németország és Olaszország, mint a legnagyobb kereskedelmi partnerek, valamint Svájc és Magyarország 60 %-kal szerepeltek 1942-ben, Ez a négyország. 1939-ben még csak 25 %-kal szerepelt ivédország európai külkereskedelmében* A három északi szomszéd nép számára Svédország 1942-ben 2 r <0 millió korona értékben szállított árut, mig 1939-ben 330 millió korona értékben, kivitele tehát 60 millió koronával csökkent s Ugyanebből a három északi államból 1942-ben 130 millió korona értékbon hozott be árut, behozatala tehát 1939-hez képest 50 millió koronával csökkent, /B,E,/ M a d r i d ? III.*23fe/hc/ Az Econonia nevü spanyol gazdasági lap figyelemreméltó cikket közölt az angol tulajdonban lévő Rió Tinto környéki rézbányákról, A lap többek között a következőket jelentette kii Rio Tinto ugyanolyan tövis az ország szivében, mint Gibraltár, Az angolok birtokolása közvetlenül érinti it J is nuuz etünk szuverenitását, A Rio Tinto környék rózbányái-c az. angol tőkések 1873-ban vásárolták mog 93 nillió pesetáért, s ezeknek a bányáknak a birtoka 1932-ig 1*3 milliárd pezéta tiszta hasznot hajtottak az angoloknak. Ezeknek a bányáknak újra spanyoloknak kell lenniök; Ezer és egy okunk van a nacionallzálásra* Az okok között első helyen áll az 1870-ben megkötött /m/s/