Budapesti Értesítő, 1943. január/2

1943-01-23 [1840]

ja át. Ez az othos jut kifejezésre a horvát állam uj munkarendtörvényében is. A háborús viszonyok hatása alatt keletkezett; rendszabályok közül előadó emlitést tett az árszabályozó törvényről, amelyre Horvátországban is szükség volt. Rövid és kifejező szavakkal vázolta előadó a kuna-valuta felépítését. Majd bőséges és korszerű adatokkal alátámasztott áttekintést nyújtott az exportban igen nagy jelentőségű horvát erdőgazdaságról, vázolta az ipát és a kézmivesipar jelenlegi helyzetét, a közlekedésügy, aforgalom és a kereskedelem kérdéseit s végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az ország nyersanyagokban való gazdagsága, energia forrásai és munkaereje Horvátországot a Német Birodalom értékes kereskedelmi partnerévé avatják s az európai gazdasági közösségben is teljes értékű társként fog működni az uj, független Horvátország. / B.É. / 5L<!L Az „Indust ri^ Róma, I. 22. / hc / A Montecattini konszernhoz tartozó és 240 millió lira alaptőkével dolgozó Industrie Nationale Aluminio, a mult gazdasági évben 27 millió lira tisztahasznot mutatott ki./B.E./ 6./ Németorszá2"ban_az_ásvá B e r 1 i n, I. 22. / hc / A nemzetvédelmi minisztertanács rendoloto alapján megváltoztatták az ásványi természeti kincsek feltárására és kitermelésére vonatkozó rendeleteket és pedig az eddig a jogilag a földtulajdonhoz tartozó nomes agyagféleségűkot, a fehérföldet, a betonitot, a kaolint, a földpátokat, a pegmatithomokot, a csillámfélcségeket, a kvarcitot és a kvarcot, amennyiben ezek az anyagok tűzálló készítmények vagy ferroszolicium gyártásához alkalmasak, továbbá a magnezit, a bauxit, a folypát, a sulypát / barit /, a talkum, szalonnáké és kovaföld előfordulásokat a bányatörvény hatálya alá