Budapesti Értesítő, 1943. január/2

1943-01-20 [1840]

mára. Bukarest, I. 19* / hc / A honvédelmi minisztérium kezdeményezésére az állami postatakarék a Dnjészteren tul harcoló román katonai kötelékek számára katona-takarékkönyvet rendszeresített s igy a hadsereg tagjai számára lehetővé vált, hogy hadizsoldjuk egy részét megtakaríthassák s gyümölcsözőlog elhelyezhessék. / B.jL / Bukarest, I. 19. / hc / Transznisztria kormányzója, Alexaniu tanár rendelete alapján a kormányzóság kulturális ügyeinek igazgatósága az összes filmszínházakat, stúdiókat, laboratóriumokat és tehnikai barandezéseket saját kezelésébe vette át. / B.É. / iZi/_A_német_hitc^ B o r 1 i n, I. 19. / hc / 1942-ben a német hitelintézetek finanszírozó módszereiben nagy változás állott be, azzal kapcsolatban,hsgy az iparban is megváltozott a hadigazdálkodás. A s,

Bankarchiv"-bnn megjelent tanulmány arra az eredményre jut, hogy a hitelintézetek betétnövekedése az utolsó év folyamán nemcsak százalékosan, hanem összegszerint is visszaesett az utolsó évhez képest. A hitelirtézetek- takarékbetétei az utolsó években scickal gyorsabban emelkedtek, mint 1942ben. A hitelbankok takarékbetétei tehát kerek 45 %-kal emelkedhettek. 'Az összes belföldi pénztőkeképzódás 1942-ben nem lehet sokkal több, mint 1941-ben, amikor 45 milliárd birodalmi márkára rugót*. A pénztőkeképződésben azonban fontos súlyponteltolódás állott be a takarékok javára és a mezőgazdasági' pénzintézetek javára. A hitelintézetek is egyre inkább a takarékok jellegét öltik magukra az általános fejlődés keretében. Az 194a. \ . <lcév további jellegzetessége, hogy a gazdasági élet hiteligénye tartott volt, s állandóan emelke- , dett. A háború következtében a hiteligény struktúrájában beható változásokat lehetett észlelni. A mezőgazdaság, a kereskedelem, a kézműipar nagy része s majdnem az egész közfogyasztási gazdálkodás gyakorlatilag nem szorult hitelek igénybevételére, azonban a nyersanyag és a hadfelszerelési gazdálkodás az utóhhi években gyakran fedezte / m /