Budapesti Értesítő, 1943. január/1

1943-01-09 [1839]

elhárít ására Lisszabon, I. 8. /hc/ Az a legfontosabb kérdés, amit az Egyesült Államok kongresszusának ezen a héten le kell tárgyalnia, washingtoni jelentés szerint kétségtelenül a pénzhígulás ellen való védekezés

c Ha már nyilvánvaló, hogy a műit év októberében hozott pénzhígulás elleni törvény^ -amely az árakat és a béreket az 1942 szeptember közepi szinten rögzitette nem elegendő arra, hogy úrrá legyen az állandóan növekvő inflációs veszély fölött. A kormány ezidőszerint különböző rendszabályokról tárgyal, amelyek között első helyen szerepel a fogyasztás átfogó racionalizálása ós a forgalmi adó . A legközelebbi költségvetés valószinüleg további nagyobb mértékű adóemelést is fog hozni- És mégis egyelőre nem valószínű, hogy mindezeknek a rendszabályoknak sikerülni fog az amerikai nép hatalmasan megduzzadt vásárlóerejét lecsapolnia. A kormány valószínűleg foglalkozni fog azzal a kérdéssel is, hogy milyen mértékben lehetne a kényszertakarékosságot bevezetni és milyen módon lehetne Amerika népével kényszerkölcsönöket jegyeztetni, bár el vannak rá készülve, hogy az erre vonatkozó rendszabályok eleinte legyőzhetetlen ellenzésre fognak találni. Ezzel kapcsolatban utalnak Loon Hondersonnak a lemondott árdiktátorhak arra a nyilatkozatára,amely szerint az Egyesült Államok gyári munkásainak az átlagos keresete 60 %-kal növekedett, míg az árucikkek ára mindössze 22 %-kal növekedett és ezért a gazdasági élet egyensúlyának biztosítása érdesében foltétlenül keményebb rends;: bályokra van szükség. Ezt a megállapítást nyomon követte egy másik nyilatkozat, amelyben aa Egyesült Államok kincstári hivatala az ország fogyasztóinak bovétoloit 1943-ra 125 milliárd dollárra becsülte, mig a polgári fogyasztás céljaira szolgáló árukínálat értéke legfeljebb 70 milliárd dollárt érhet el. Az összes többi adok mindössze csak 15 milliárd dollárt tesznek ugy hogy _ég mindig 40 milliárd olyan jövedelem marad, amelylyel szemben, mint fedezet nem áll árukészlet,/B.É./