Budapesti Értesítő, 1942. október-november

1942-10-04 [1837]

államtitkára a sajtó képviselői előtt részletesen nyilatkozott a az élelmezési helyzetről. Különösen azt hangsúlyozta az államtitkár, hogy Angliának azok a torvei, amelyek a Birodalom és Európa kiéheztetésére irányultak, végérvényesen megbuktak. Különösen a zsiradék-termelés alakult egészen másképen, mint ahogy azt Németország ellenségei elképzelték, A tejgazdálkodásnak 6vekig tartó átszervezése, amely ma a kibővített saját takarmánytermesztésen nyugszik és a teljestej:- fogyasztásának a háború tartamára való korlátozása a vajtermelésnek a háború első három évében állandó emelkedésére vezetett, sőt a'-harmadik háborús év vége felé a vajtermelést olyan szintre emelte, amilyenen az Németországban azelőtt sohasem állott, A negyedik háborús év elején a vajtermelés — várakozás'ellenére -— még tovább emelkedett. Ai vajtemolésnek ezt a példátlan fokozását egyszer még mint a német élelmezésigazdálkodás csodáját fogják emlegetni. Az államtitkár ezután a német parasztságnak minden térre kiterjedő kiváló teljesítményeiről emlékezett meg« Németország ma — hangsúlyozta az államtitkár — tul jutott az élelmezési kérdés mélypontján. Egész Európának tervszerűen kiépített mezőgazdasága további és döntő jelentőségű termelésfokozást fog eredményezni. Keleten ez az emelkedés már be is következett, különösen, ami a napraforgót illeti. Ez nemcsak emberi használatra kiválóan alkalmas olajat szolgáltat, hanem az olaj kisajtolása után visszamaradó pogácsája is kiváló állati takarmány•> Az államtitkár ezután arra is nyomatókkal mutatott rá, hogy a húsellátás, az állatállomány épségben tartásának ellenére is állandósultnak tekinthető. Ebben mutatkozik a két világháború harmadik éveinek legnagyobb eltérése, AZ első világháború idején a mainál lényegesen kisebb husadagot is csak az állatállomány rováséra lehetett biztosítani, ami roppant kedvezőtlenül befolyásolta a zsitrtermelési lehetőségeket, k kcnyérmagvaklcal való ellátottság minden körülmények között biztosítva-van. A főzeiékfélekkel való bőségesebb ellátást a vetésterület növelése fogja biztosítani. Egy másik igen kedvező jelenség: hogy a burgonya újból bőségesen áll rendelkezésre. Mindezeknek az alapján az idei hálaadó ünnepségeken joggal elmondhatjuk, hogy az élelmezési kérdés nély•nnnt-ínn nAr* "bili intrn+T+innV. /R-TÜ. /