Budapesti Értesítő, 1942. szeptember/2
1942-09-24 [1836]
5«/ ü ko le ti tsrülotek^ /Ostl and/ jelentősége Európa élelmezésében. Berlin, IX. 23* /hc/ A ''Vierjahresplan' cinü újság ubolsó széniában cikk jelent neg, amely a keleti területek /Ostland/ gazdasági erejét az Európai élelmezés szempontjából boncolgatja. A keleti területek gazdasági szervezete a parasztgazdaságok jellegzetes képét nutatja, hiszen a lakosság 70 falvakban él és őstermeléssel foglalkozik. Magában a három balti államban /Eszt-, Lettországban és Litvániában/ 600.000 paraszti-gazdaság van s e gazdaságoknak körülbelül egyharmad része 20-30 ha-nyi nagyságú. Igaz ugyan, hogy az összes szántóterület 40 fc-át /egyenlő körülbelül 6.3 millió hektárral/ és 4.4 millió hektárnyi zöldmező-területet 30 hektáros és ennél nagyobb gazdaságok müveinek meg. Eehéroroszországban a szántótervlet 8.4 millió hektár, a zöldmező-területe pedig 5.4 millió hektár. A keleti területeken végül 10 millió hektárnál is nagyobb területet borit erdő. A terméseredmény gyengébb, mint a néneo birodalomban, így például Lettországban a téli buza hektáronkénti hozama 14.5,a burgonyáé pedig 126 métermázsa, noha ez a terület termés szempontjából a keleti területek között a legkedvezőbb. Németországban a hektáronkénti terméshozam téli búzában 18, burgonyában 176 métermázsa. A teméshozan megítélésénél,ha tekintettel Is vagyunk a rosszabb éghajlati viszonyokra., a gyengébb termés főként a fejlet- lenebb talajmuvelésben, az ásványi trágyák sokkal kisebb mérvű -alkalmazásában, • egyszóval a kűlterjesőbb gazdálkodásban leli magyarázatát. így válik érthetővé, hogy a keleti területek éppen csak annyit termeltek, amennyi fedezte az önellátás szükségletét. Ez alól kivétel csak a len volt s ebből a bolti államok maguk évente 60.000 tonnányi rostanyagot termeltek.
