Budapesti Értesítő, 1942. szeptember/2

1942-09-23 [1836]

dón tudja elhelyezni. Ez pedig csak az esetben lehetséges, ha . a számla kicgycnlitését iparcikkek bevitelével teszik lehetővé. Ezért már nost feltűnnek annak a veszélynek a körvonalai, anely a mezőgazdaság és ipar szonbekerüléséből szárnazhat. Az erős iparosodás kövotkeznényekéaen Argentina na nár készgyártmányokat szállit a külföldre. A háború előtt erről no3 nen volt szó, nert a hazai ipar csekély kivétellel csak a belföldi piac szánára dolgozott. Az 194-2. év készgyárt— nanykivitelét 15O nillió pózára becsülik, aniben azonban a tipikusan nyers anyagjellegű ipartermékek nen foglaltatnak benne, mint cserzett bőrök, finonitatlan olajok, vagy tejtermékek. Hatalmas méretekben emelkedett többek között a gyógyszer kivitel is, mert nig 1939-ben csak kereken egymillió pézó értékű ilyen áru került kivitelre, addig ez a szám 1940-ben 6 millióra 1941ben pedig 20 millióra nőt-'meg. Az idei év kivitelét pedig 2,5 millió pózéra becsülhetjük* A textilíyártmányok kivitelének fejlődése is hasonló képet nutat. 1939* év 3 milliós kiviteléből 1941-ben 22 millió pézós kivitel lett, a folyó évben pedig valószínűleg mén? 30 nillió pézó értékű textilárut fog Argentína exportálni. Még .nagyobb arányokban fejlődött Argentina rádiókészülék-és alkatrészkivitele, amiből 1939v

'en mindössze 86.000 pézó értékűt adott el a külföldnek,194L. év kivitele azonban már 4.15 millió pézóra emelkedett* 1939-Dcn 159-000 péző értékben szállítottak likőrt és vermutot a külföldre. 1941-ben a külföldre szállított likőr és vermut értéke már elérte a 7 millió pézót. Végerednényben Argentína kivitelének sikerült legalább részben elreteszelni azt a léket, anelyet a hali-események által szétzilált délanerikai kereskedelen okozott, főképen pedig az a körülmény, hogy Északamerika kénytelen volt szállításait Délamerika szánára .megszüntetni. /B.E./