Budapesti Értesítő, 1940-1941

1940-02-28 [1835]

Torvénybe foglalt érdének. /3.É./ Gróf Teleki Pál miniszterelnök törvényjavaslata^melyben Horthy Miklós Magyarország kormányzója érdenoit felsorol ja, minden idők,' örök magyar emlékeként törvénybe cikkelyoztetétt. 2i a legmagasabb,alkotmányos dekórum,amit a népképviselet náza és a felsőház egyhangúan magáévá téve,Horthy Miklós húszesztendős orszaglását törvényerőre emelvén,Kifejezi az egész magyar nemzetnek mély hódolatát,tiszteletét és szeretetét azzal a férfiúval"szemben, aki a legelső közöttünk s akit,amíg magyar él, a hála érzete fog övezni. Az egész magyar nemzet komoly készülődéssel sietett március elsejének megünneplésére, araikor husz esztendejébe lépünk annak a nagyjelentőségű " mozzanatnak,hogy kormányzót választottunk magunk közül. S amikor' legserényebben" folytak a tervezgetések s a foloriolő alkalom nagyszerű megünneplésének orogranew iához hordtuk össze gondolatainkat,negjelent a"legfelsebe kézirat.gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz intézve,amelyben a kormányzó elhárította magától a hangos ünöepeltetést^hivatkozva" a komoly időkre,de bizalmat fejezte ki a Gondviselésben,hogy megjön még az ünnepségeknek is az idejük. Az egész magyar nemzet nagy megilletődéssel,fogadta a kornany'Zó kéziratát .amelyet a lapok facsimilében közöltek* A legfelsőbb"kézirat azonban " nen tiltotta mog azt,hogy az ország ragaszkodása a korai nyzó iránt más formában meg ne nyilvánuljék. A jubileum előesté jen , február 29»-én,'az Országos Társadalmi E,-:yöv sületek,a pesti Vigadóban adnak kifejezést hóv.olatuknak. Az ünnepségen a társadalmi egyesületek vezéregyéniségei"vesznek részt"s ők szimbolizáljak az egész magyar nemzet őszinte érzését. 2zen az ünnepségen,felkérésre,gróf Teleki Pál " miniszterelnök mond beszédet. Ugyanekkor az összes egyhazak templomaiban hála*adó istentiszteletek fognak tartatni,hegy mindenki a saját templomában imába foglalhassa hálaérzéséit. A husz esztendős országlás megünneplése tehát három nagy terülő* ten zajlik le: a templomokban,az egyhazak részéről,a pesti Vigadó -érmeiben,az " összes társadalmi egyesületek részéről s az országgyulésenia törvényhozás reszcV ről. Mind a három területen" egy küldet és szőrig nagy, magyar férfiú érdemeit fogjuk zengeni. Visszaemlékezünk* azokra az időkre,amikor az ország egy súlyos háborús összeomlás következtében a teljes züllés martaléka lett. Ali!:; érte még a magyar nemzetet" a megaláztat íanak oly nagy szégyene

t

mint a h ,boru összeomlása utan,amikor már-már ugy látszott ,hogy siker"l letörölni a Duna-Tisza közéről egy nagynultu nemzetet. S ki tudna,non következett volna-e el ;

a nagyszerű halál" ideje,na nem érkezik élünkre Horthy Miklós,aki valóban a sir széléről ragadta vissza nemzetét. A késői unokád: szive elfacsarodik .ha a történelem lapjait forgat^ va felsorakozva lat ja,hogy"a moh ácsmezei csata után mint hullott el a 'Tomory " büszke vezér'

1 hadserege,Benne koronás király,a főpapok és z szlósurak"egész"sorával s a nemesi rendek ezreivel. De akkor .a győztes Szulojnan szultán bevonult ugyan Budavárába és végig portyázta pusztító nactával a Dunántúlt és a Duna—Tisza közét,de mint aki feladatának eleget tett,még a csatavesztés esztendejében,gyors iramban kitakarodott az országból. De az 19l8~ik évi borzalmas na'gyar összeomlás pusztulásaiban. - amikor önönnaga zúzta össze értékeit egy hitv íny',"'.agyartalan érzéstől eltolt,hatalombitorlók"' izgatása"m.ellett az ország, - oly' nagy volt a pusztulás,hogy oly mélyre még Mohács után sem sülyedtünk. Folytatása következik* i