Budapesti Értesítő - Rádióközlemények, 1938-1942

1938 - 1938-10-26 [1878]

Még az is bennovan, hogy a szlovák nép már azt is tudja, mi a saját nemzeti vagyon. Tudja bizony s védi is körömszakadtáig - a csehekkel szemben. A Prégp—felé megrakott szekerekkel visszavonuló és enyhén szólva gyűjtő szenvedélyükről hirhedt cseh légionisták éppen eleget tudná nak beszélni arról, hogy a szlovák nép mennyire igyekszik védeni a mag vagyonát, E tekintetben felesleges tehát minden további biztatás, nem ártana ellenben néhány szót áldozni annak a példálózásnak a meg - , vagy kimagyarázására, hogy "bizonyára rosszul esne a ti fiaitoknak is,, ha Csehországban hasonló bánásmódban részesítenék Őket".. Hogyan? Hát a szlovák fiuk még midiig Csehországban szolgálnak? Hiszen maga a prágai kormány jelentette ki, hogy a csehszlovák hadsereg szlovák tagjait hazaküldte már a felvidékre. Mintha valami ellentmondás lenne itt a kétfarkú igezságban! íme mennyi furcsa csodabogár nyüzsög egy liter tejben! össze, amikor elköltöznek a dalos madarak elszáll velük az erdők, ligetek édes lármája is. És imc minden jel azt mutatja, hogy amióta Ede bácsi hosszú nyugodt álmokat sóvárgó szivvel a ködös Albionba költözött, megszűnt annak a prágai, énekkarnak mesterien egybefogott és vezetett biztos dallamvonalu működése is, amely két évtizeden keresztül oly nagy buzgalommal fújta a Csehszlovák nagyhatalmi ábránd melódiáit. A karmester elment, a vezetőjüket vesztett prág-'i dal árok azóta bizony o gyszer-egy szazai aposan melléfognak egy-egy hangnak. Ezek az omitológiai és orchcsztikai képek tolulnak elénk, hallgatván a csehszlovák rádió "Szlovenszkó védelme" cimü mindennapi műsorszámát, amely valósággal a nem megtért. csak észretéritstt bűnös önvallomásainak sorozata. A történetírók egykor hálásak lesznek ezekért a vallomásokért, mert - ha igy folytatódnak - csakhamar megfejthetik Csehszlovákia megalakulásának és rövid karrierjének minden titkát, csinyját, bánját.