A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1913, január-március (50. évfolyam, 1-72. szám)
1913-01-11 / 8. szám
Á BUDAPESTI ÁRŰ- És ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. ^ 1. ».Tiszavidéki bu2a“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint J á»x-N agy kun - 8 solnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. *,Fej érinegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának • mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében —a biai, pomáad ét váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly bnza értendő, mely ji-ileg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának b mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a d'.namenti részek kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. iff) 1. »»Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében tennélt basonneroü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Jfelsőm agyar országi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt bHßonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Dana, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Knztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben érmeit burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Festi uurgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békáé.. Cso-ojrrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királybágóntúli megyékben tárnáit horgonya. áfc t. Unter „Theissweizen“ ißt solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geernte ^ Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im gekannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 3 Unter Pester 13o <len-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich T.ypus dem Durchschnitte des im Komitate Pest-Plli»- Solt-Kiskun — die Bezirko Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im irenannton Gebiete oder in dessen Naehbargebietmi geerntet Ur.jeunter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus den- Durchschnitte des in den Knmltaten 'lorontil nnd Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargobieten pwmtot wurde. ... 5. Unter .Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« des im Komitate Bacs-Uodrog die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieton geerntet J™rde. Jfcl X Unter „Theisse'erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchsehnitto der m dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile doB Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebieten gee^n”"r^beru risclle Gergte.. ist solche Gerste zn verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargehieton geerntet 3 Unter „Transdanubische I.erste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich lypus dom Durchschnitte der in dum durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Knrtofleln. Unter Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Don»“ geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Ober- unoarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten NógrAd, Esztergom, Hont. Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, -Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, AtauJ- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „IMrer Kartoffeln sind die m don Komitaten Szatmár, Szabolcs II"idú Bihar Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zn verstehen í nter „Pester Kartoffeln sind die in den Komitaten Pest-Pili.-Solfc- K^akun, HeV€« und Jász-Nagvkun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banat- »artoffeln“ sind die in den Komitaten B4c,-B„drog Báké9 CV;ngrid Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Sle&enutlruer Kartoffeln sind die In den Komitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen L. évfolyam. Budapest, 1913, január II. (szombat.) 8. szám. Időjárás 1 hó__ Schnee Witterung / Vízállás reggel 7 órakor 1 , 1M Wasserstand 7 Uhr Früh / + cm Hőmérő reggel 7 órakor 1 „ r Thernometer 7 Uhr Früh J Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............. „ 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ......................K 28. Ins Haus gestellt ........... „ 32.-Per Post für Ungarn und Österreich ................. „ 36.Für das Ausland ______ „ 48.Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt i Al*|ÜŐZSClCa ___ WciCLWltbÖ’t'S€ Pretsnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |B GabonanemÜek. — Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben Arak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tói—K.-ig. aj Készárú. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 70 SO 23 28 23 81 83 /Tiszavidéki... ... ............ Theiss................................. |Fejérmegyei ....................... Com. Fejér.. ....................... Pestvidéki .................. Pester Boden..................... (Bánsági .................- — ... Banater... ............ ........... vBácskai ............................ Bácskaer ............................ Szerb ................................. Serbischer............................ Román ............................... Rumänischer ....................... Bolgái .......... ............ ... Bulgarischei .......................----------___ —----------22 20 22 10 22 15 22 15 22 15 22 45 I 22 40 22 35 22 20 22 40 22 25 22 35 22 20 22 40 22 25 ! __ _ _ _ 22 60 22 50 22 55 22 55 22 55 22 65 22 50 , 22 50 22 50 1 -22 95 22 80 22 90 22 90 . 9 q _ 22 70 22 70 23 25 23 - 23 10 23 05 22 90 22 90 1 23 35 23 10 23 20 10 05 23 45 23 30 23 40----------Rozs — Roggen ........ ............ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs . Zab — Hafer ................ ... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis | Elsőrendű................ ....... Prima ... ...................... Középminőségü ............. Mittel ............. ............. 19 60 19 45 19 70 19 55 Elsőrendű ... ... ... ........ Prima Középminőségü ............. Mittel . 21 80 21 22 30 21 60 Árpa — Oerste ....................... \ Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. „ másodrendű.. „ Sekunda ............. X/Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ................. „ felsőmagyar.. „ Oberungar ........... ' , dunántúli ....... „ Transdanub......... 18 — 18 60 Tengeri — Mais. ... ... ... Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar........ ... Szerb ....... .................. Serbisch..................... ... Cinquantin... ... ............. Cinquantin........ ............. Fehér ... ........................ Weisser........................... 17 50 17 90 Köles — Hirse ....... ............. b) H atáridőre. Repoe — Reps ...................... — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps ...................... Réparepce ....................... Rübsen........ ..................-----_ Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .......................... _ _ — Buza — Weizen 1913 április ... ____April ............................ 1913 szeptember ........ September ...... .... .... 1913 október... .... ... Oktober ...... ............. 23 72 23 74 23 68 23 72 23 66 23 90 23 88 23 94 23 90 23 68 23 86 23 90 23 70 23 88 23 92 it » - ............................ ........ » » ............................................ ....... ........................................................................................- ........ -........... Rozs — Roggen ............................................... 1913 április April 1913 október— Oktob( 20 52 20 58 20 54 20 50 20 54 üf n .......- ................- ............- -....... »» » ......................................- • -....... jr ... ....... 19 42...... ... ... ... ... ............____ _ Tengeri — Mais »» n ...................................- — -.....1913 május. ... ... Mai... .... ........... .. 1913 julius .... ........ Juli ........ ... .. 15 30 15 28 15 46 15 38 ................. 15 64 15 80 15 76 ................................................. ........ “ '2 2 Z .’’’ Z Z Z Z 15 38 15 76 15 40 15 78 IP ff ...................................................... ... -- . _... ---... . - .. ... .............................................. ............................................................................................ Zab — Hafer ............. ............. 1913 április _ ............. April 1913 október ........ ... ._ Oktobe 21 76 21 90 21 72 18 56 18 60 18 48 91 79 91 M if ff ..........................................................' if ff - — — - ...................................... r ................. .. ! 18 48 18 50 Káposztarepce — Kohlreps ........... ....... ... c) Határidőre. Pe Terminwaare. In get 1913 augusztus ... ... ._ August lmondott árúkban előfordult kötések. kiindigter Waare vorgefallene Schlüsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquida tionsUurse. 31 80 j 32 Magyar buza Ung. Weizen ............. Rozs ...................... Roggen ..................-----Zab... ....................... Hafer ....... ll Magyar buza Ung. Weizen .. ... ...-----Roggen ................-----Zab ........................... Hafer .......................-----jJÉ ... ... __ Weizen ....................... Árak készpénzben 100 kilogrammá Mais ...................... inként. K^P>*f.tarepCe II. Bu zakorpa. — Weizenkleie. Tengeri .................. HW« Preise Káposztarepce-"•'•—.JLÁ netto Casse per lOO Kilt igramm. :—:---------------------------------------- . Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von | K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von ! K-ig — bis t készárú. 12 30 12 50 12 30 12 50 12 30 12 50 — Kartoffeln, effektiv 12 40 ; 12 60 12 40 : 12 60 12 40 ; 12 60 e per lOO Kilogramm. mzuuhmu f&nj a _• — — * 1913 január ... ... ....... Januar mio 1 _ —x: To» A iS- liJWIVJ ung -- .... . e íaio jau.—máj. ... — ... — joii. ............. — Arak készpénzben 100 kilogrammonként. ___ o Cass xx III. Burgonya Waare. Preise nett Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschlihe Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische _ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............. ........ ... Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............................ Pesti — Pester ______... _______ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ........................... Erdélyi — Siebenbürger ........ ... ... Bánsági — Banater... ... ... ........... Pesti — Pester ............. ._. ... .... lucte. Fehér — We/ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln La — Diverse Proc K-tól — von K-ig — bis 4 60—4 70 4 80—4 90 IV 5 60-5 70 5 80—5 90 5 90—6 00 . Különféle 6 00—6 10 6 30—6 40 6 50—6 60 termények 4 10—4 20 4 10—4 20 4 10-4 20 4 10-4 20 4 10—4 20 4 10—4 20 — — \ i 1 Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló ; árfolyam j Liquidations- j Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Disznózsír. ... Schweinefett ....... Budapests... ............................ ... Budapester —................. — Vidéki............ ........................... Landíötí ...................................... ......- ....................... 154 155 — _ ... .... ■— — 100 kg.-ként Szalonna .... ... Speck ................. ... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 3 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 3 stückig Füstölt ............ -.’ ... Geräuchert.............."... ...........’. ... ■ ....................- -...... 133 — 124 — 134 — 125 - .................... _ 1 - — 100 kg.-ként Zsákokban ásákkxi együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban »agy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban ín Säcken inclusive Sack, brutto rttr netto, in Fässern oder Kister netto, franco Emballage. Szilva ................. Pflaumen ....... ... Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von \ K-ig — bis Boszniai árf. — Kurs Szerbiai Serbischer | árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische bosnische pénz | árú I pénz | árú 75 darabos ........... ... ... ... — 75stückige 85 . .. ............................ 86 . 100 . ...................-........... 100 . 120 , .. ............. ... ...... 190 „ | 130 „ ...... ........................ 130 , j darabszámért való felelősség nélkül ohne Garar ítie der S tückzahl ....... — — — -----------' — — — —------- -Hordóval együtt, tiszta súlyban 1ftn. Inclusive Fass, netto Gewicht g' Szilvalz ___... ... Pflaumenmus ....... 1912. évi ... ... ...... .. ... ........................- — -- - —----... ............................................... ....... ............ ... ... — —-----100 kg.-ként Dijt telek fillértől—fillérig Heremag ........... Kleesaaten............ Lucerna, magyar 1912. évi ... Luzerner, ungarische 1912 ... | ...................... 120 - j 140 Lóhere, aprószemű 1912. évi ... Roíhklee, kleinkörnig 1912 150 — 160 — középszemft 1912. tvi ... „ mittelkörníg 1912 ! 16C — ! 170 - , nagys^emö 1912. évi _ „ srobfenrnie 1912 ...... ........ i 170 — ! 190 — V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsfracht nach Budapes A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive /Issec Győrbe a fuvardijtétel 28 fillérrel magasabb — Nach Győr ist der Frachtsatz um 28 Heller höher. t uranz. Frachtsätze von He ler—bis Heller Pancsováró! Újvidékről j Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról Duíiaföldvárról Szentesről Szegedről i Zentárói Titelről Mitroviczáról Temesvárrói | Nagybecskerekräi felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán |belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
