A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1912, január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)

1912-01-19 / 15. szám

Á BUDAPESTI ARÜ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ^ 1. »,Tiszavidéki buía" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelol a Békés vármegyében és Osongrád, valamint Jáes-Nagyknn-flsohaok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt bnzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2- »»Fejérmegyei buza“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt bnaák átlagának > mely a neveset! vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. ,,Pest vidéki buza'* alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskon vármegyében — a bíai, pomási és váci járások kivételével — termelt bnzák átlagának s mely a nevezett va^y ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza'4 alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt bnzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 5. »«Bácskai buza“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt basák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, ilynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt rissébea termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. t. »»Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termeli kasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt kasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógráá, ®s*tergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóe, Trenesén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burfonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Patti burgonya" alatt értetik a Pest-PUie-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a Bács-Bodrog, Ar*d| TeSM> * Krassó-Oaftrény megyékben termelt burgonya. »Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágfetáli megyékben * ÍL1; U“ter »'^•iMwoiaon“ ist solcher Weisen so verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békás, sowie In den Tellen Iraks der Theiss der Komitate Csongrád und Jáss-Nagykan-Bzolnok gefoehsten Weizens entspricht and welcher im genannten Gebiete oder in deseen Maehbargebietea geerntet wurde. Unter „Welzen Kom. Fejér44 Ist solcher Weisen su verstehen, welcher hinsichtlich Typas dem Durabaehnitte des im TTnmllale Faiér iufunhsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _| . ^“ter »»Pester Boden-Welsen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate PesS-PlUa­Bolt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weisens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder In dessen MaekbargebieSsB geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchsshnitte des in den Torontál and Temes gefechsten Weizene entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Báee-Bodreg — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) *• Unter „Theissgerste“ ißt solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, nnd welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welehe hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitatm rechts des Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in desseu Nachbargebieten geerntet wurde. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte 4er in dem durch die Donau, die Dran und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln su verstehen. Unter HObar ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóe, Trenesén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung nnd Bereg geernteten Kartoffeln zu veretehen. Unter „liyirar Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ Bind die In den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békéé, Osongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbüruer Kartoffel4* sind die in den Komit** leaseils des Királykád gsiusNten Kartoffeln su verstehen. XLIX. évfolyam. Budapest, 1912. január IS. (péntek) 15. szám. wSS“,,*) «*>-•»» Vízállás reggel 7 órakor \ , 2._ Wasserstau«! 7 Uhr Früh / + 40 cm Hőmérő reggel 7 órakor 1 m r Thermometer 7 Uhr Früh f JLégsúlymérő reggel 7 órakor 1 78<, Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............ , 32.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEH-BORSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.— Ins Haus gestellt ............ * 32.— Per Post Für Ungarn und Österreich ................. „ 36.— Für das Ausland ............ „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j , J^I*l3ÍlŐZ§£Í© ___ JVdCtTSllbÖTS*G O/e Preisnotirang umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' " * sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |B Gabona neműek« __ Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tói—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 T5 re 77 7H T9 SO »1 H'i l Tiszavidéki ....................... Theiss ........................... ... | Fejérmegyei.. ..................... Com. Fejér ....................... Pestvidéki ...................... Pester Boden....................... 1 Bánsági ............................ Banater ............................. ^ Bácskai ............................ Bácskaer............................. Szerb ............................. Serbischer............................ Román .................. ............. Rumänischer........................ Bolgár .................................. Bulgarischer ........................-----­-----­-----­-----­-----­----­-----­-----­— 23 10 22 95 23 - 23 10 23 10 23 50 23 25 23 35 23 50 23 50 23 45 23 2J 23 30 20 45 23 45 23 80 23 60 23 70 23 80 23 80 23 6s) 23 45 23 50 23 60 23 60 24 05 23 80 23 85 23 95 23 95 23 90 23 65 23 75 24 25 24 - 24 05-----­-----­Rí»*« — Roggen ....................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....................... Prima .................. Középminőségű ............. Mittel ....................... ... 20 15 19 90 20 25 20 10 Zab — Hafer Elsőrendű ... .................. Prima ............................. Középminőségü ............. Mittel ............. ............ 19 75 19 25 20 05 19 55 Árpa — Gerste .................... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. 1 , másodrendű... , Sekunda ................. Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. 1 m felsőmagyar... . Oberungar. ............ ' „ dunántúli....... „ Transdanub ........... 19 20 18 60 19 60 18 90 Tengeri — Mais.. ... ... ... ... Magyar, új ....................... Ungar., neu............ ... .„ Roman v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar. ........ Szerb................................. Serbisch.. .......................... Cinquantin ....................... Cinquantin ....................... Fehér ................. ............. Weisser............................ 17 40 17 60 K6les — Hirse ... ... ... ... ... b) H atáridöre. Repce — Reps ... ... ... ........ — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps........................... Réparepce ____ ____ . Rübsen ............................-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwisdienkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ............. ............. — — ____ Buza — Weizen ...................... »» n .....................................— ............. 1912 április .................. 1 1912 május .................. J 1913 október ................. Vpri1 ............................. Wai .................. . ........ 23 56 23 66 23 58 23 34 23 38 23 34 21 86 21 84 21 92 23 62 .................................................................................................................................... 23 60 23 34 21 86 23 62 23 36 21 88 »» » ......................-............................. Dktober ....................... 21 84 ... _ ....................................................................................................................... Rozs — Roggen ........ 1912 április ................ . April 1912 október .................. Oktob 20 52 20 60 20 52 18 12 18 14 18 10 20 52 18 12 20 54 18 16 er ... »» » ...................................................... Tengeri — Atais ................ 1912 május ............. „ Mai.. 1912 julius .................. Juli 17 36 17 34 17 52 17 44 17 54 .................. 17 36 17 52 17 44 17 52 ......., ............ _ 17 50 17 50 17 52 17 §2 ff ff a»* === =■»■ ass sss sss sss üs: .ss: ff 99 ... ................................................. Zab — Hafer ............. 1912 április .................. April 1912 október ................. Oktob« 19 62 19 60 19 72 19 66 16 92 19 68 16 94 ff 99 ........................................................... ;r 16 82 16 9 i ff 99 ............................................................ Kápotztarepoe — Kohlreps r) Határidőre. Fe Terminwaare. In ge 1912 augusztus ............. August... _____________ lmondott árukban előfordult kötések. kiindigter Waare vorgefallene Schlüsse. < d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurse. 31 10 31 30 Magyar buza ........ Ung. Weizen ............. Rozs ­..................... Roggen .................. Zab _______ _____ Hafer ... ............ ... _______ ... Magyar buza ........ Uw «f. Weizen .............-----­Rozs — .................. Roaaen . _ ... _ _ ...-----­Zab... ....................... Hafer .......................-----­Buza ............. Tengeri .................. Ká poszt Kohlrep tarepoe ... Buzt Weiz- H I ....................... ........ ....... Teng Mau ieri ... ._ ........ Preist Káposztarepoe Kohlreps ................... netto Casse per lOO Ktu tgramm. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« inként. i .................. II. Bu zakorpa. en ...................... ^eizenhleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis i Azonnali szállításra........ ... Prompte Lieferune 15 - 14 80 14 30 — Kartot 15 20 15 — 14 50 lein, effekth ass 15 — 14 80 14 30 15 20 15 - 14 50 ygramm. 1312 január .. . ... . Janua lanua ............................. 1912 január—május ............. r—Mai .................. '6 e % KiU Arak készpénzben 800 kilogrammonként. xx III. Burgonya, készárú. Waare, Preise netto C tér IOO J Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Filr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ....................... Erdélyi — Siebenbürger ................. Bánsági — Banater ............................ Pesti — Pester ... ................. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Filr landwirtschaftliche und industrielle Ztvecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Pesti — Pester ............. ............. iucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 80—6 90 7 30-7 40 7 10-7 20 7 10-7 20 111 7 80—7 90 8 00-8 10 8 20-8 40 r. Különféle 8 30-8 50 9 00-9 20 terménye! 6 00-6 20 6 00 6 20 6 00-6 20 6 00 6 20 6 00-6 20 6 00 - 8 20 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség: Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse péni — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó lfv,. ... Franco Fass, netto Tara ®r‘ Disznózsír ........... Schweinefett ........ Budapesti ...................................... Budapester ................................. Vidéki............................................ Landfett .............. .................. 154 — 155 —-----­-----­-----­100 kgr.-ként Szalonna ............. Spevk ................. Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos ....... Stadtwaare, luftgetroeknet 4 stückig 3 3 Füstölt ..................................... ... Geräuchert. ... ... ... ... .......... 131 ­136 ­132 - 137 ­— — —-----­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten \ netto, franco Emballage. Szilva............. Pflaumen ................ Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-ig - bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz | árú pénz árú 75 darabos ................................ 75stückige ................................. 85 , ................................ 85 „ ................................. 100 , ................................ 100 „ 120 , ................................ 120 , ................................. 130 „ ................................ 130 * ................ ............. darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .......-----­-----­69 — 67 - 65 _ 63 — 70 — 68 — 66 — 64 ­-----­-----­-----­-----­Hordóval együtt, tiszta súlyban Inclu8ive Fass, netto Gewicht g' Szilvaiz................ Pflaumenmus ........ 1910. é iri ...-----­— 68 — 69 —-------------­100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............ Kleesaaten ............. W. Hajózási Lucerna, magyar 1911. évi ... Luzerner, ungarische 1911 ........ Lóhere, aprószemű 1911. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1911 ........ középszemű 1911. évi ... „ mittelkörnig 1911 ........ . nagyszemű 1911. évi ... „ grobkörnig 1911 ........ fuvardíj Budapestre előfordult kötések alapján. — Se A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyi hi ff sfr acht nacl sätze verstehen sich per IOC ir ist der Frachtsatz um 24 110 — 150 — 170 — % Budai Kilogramm Heller höher 136 — 160 — 180 ­test auf G nelusive. Assec rund vöt gefallene r St uram. :hlüsss. Frat * htsfltze von Hel ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről i Zentáró; Titelről Mitroviczáról Temesvárról Nagybecskerekről Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom, Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Rörsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Thumbnails
Contents