A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1912, január-március (49. évfolyam, 1-74. szám)
1912-01-08 / 5. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA buza“ alatt oly bu®« értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Osongrád, valamint Já*s-Nagyknn-8solnok vármegyék Tisza balpartd részeiben termelt bnzak átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. ,, Fej érme gyei bnía4* alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt busák átlagának s mely a nevese tt ▼agy ezekkel szomszédos terűleteken termett. 8. „Peetvhlékl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pills-Solt-Klskun vármegyében — a bial, pomázi és rád járások kivételével termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának • maiv • nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Báciikal buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt busák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) !• »»Tiszavidéki árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt résiében Isméit hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. '»Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt kasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Es« tér gom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megy ben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Peeti 6rtetlk * Pest-Pilii-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya4* alatt értetik a Bács-Bodrog, f * Arad ^emulál, Temes és Kraasó-fiaörény megyékben termelt bargonya. JErdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágéntúli megyékben Ay # 1. Unter „Thelftflwelzen” ist solcher Weisen sn verstehen, weleber hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Konütase Békés, sowie In den Tellen Unks der Theiss der Kocuitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht and weicher im genannten Gebiete oder In dessen Naehhargnbietm geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Ftgjér“ ist solcher Weisen sn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Dnreheeknitte des tan Komttafcs Fejfér rnfsrhrtsn Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Bo den-Weizen“ ist solcher Weizen sa verstehen, welcher hinsichtlieh Typus dem Durchschnitte des Im Rsnaitate Post rttis Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizen« entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehbargebietm geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Dnrchsehuitte des in den Komitaten Torontál and Temes gefechsten Weisen« entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde, 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitts des Im Komitate Báes-Bodrog — dl« Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in desaen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theiasgerste“ Ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicLer Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder In dessen Nachbar- gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste4* ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Dnrehsehnitte der In den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wnrde. 8. Unter „Transdanubische i< erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Dnrehsehnitte der in dem durch die Donna, die Dran und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entepricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. : Kartoffeln. Unter „Transdanubfsohe Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donan geernteten Kartoffeln sn verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bass, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencaén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung nnd Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Itylrer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Saatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die In den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Osongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zn verstehen. Unter „Siefeenbürger Kartoffel«* lind die bi den Komitaten Jenseits de« HriMutf* tauni 'iton Kartoffeln zu verstehen. . /' XLIX. évfolyam. Budapest, I9Í2. január 8 (hétfő.) 5. szám. ÄS,, > Vízállás reggel 7 órakor 1 , . ön Wasserstau«! 7 Uhr Früh / i8U cm Hőmérő reggel 7 órakor 1 r Thermometer 7 Uhr Früh / Légsúlymérő reggfrl 7 órakor j Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ................K 28.— Házhoz hordva ............. „ 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DE BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IÁAREN- UND EFFECTEI-BŐESK Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage fSglirh. Pränumerations-Preise jährlich: 1 Secretariat *^er Bi>rse. ._, ................K 28.Ins Haus gest®^— — — ** Per Post für Ungarn und Österreich _— -— — » 36. Für das Ausland ............ * 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt J j Äl'SJS’tÜZSßl©« _____11(7(lT€tiI)ÖVS*6 Díe PreisnotirunS umfasst alle Sdilüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános m ' ’ sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |, Gabonaneműeki — Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru* — Effective Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewisht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen T3 ?4 75 Ttt 77 7H T9 80 Hl 82 í Tiszavidéki ........ -............ Theiss................................. 1 Fejérmegyei ....................... Com. Fejér ....................... Pestvidéki ...................... Pester Boden....................... I Bánsági ............................ Banater ... ... .................. ''Bácskai ............................ Bácskaer............................. Szerb ............................. Serbischer........................... Román.................................. Rumänischer ....................... Bolgár. ................................. Bulgarischer ........................-----------------------------------------■----------fi 23 — 85 22 9J 23 - 23 — S.?. 23 40 23 15 23 25 23 40 23 40 EE 23 25 23 - 2! 10 23 25 2S 25 EE 23 60 2? 40 23 50 23 60 23 60 ä- — ” -ii ITf'-j* 23 40 23 25 23 30 23 40 23 40 Ez 23 85 23 60 23 65 23 75 23 7^ • 23 60 23 35 23 45 ßM 23 95 23 70 23 75 23 65 24 05 JSaass — Roggen ....................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs " ■’ 1 — I-----------------------------------Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis Za£» — K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ................. ... Prima ... ... .................. Középminőségű ............. Mittel ............................. 20 05 19 80 ^0 15 20 — Hafer .. ...................... Elsőrendű ........................ Prima ........................... Középminőségű ............. Mittel ............................ 19 50 19 — 19 80 19 30 Árpa — Gerste ........ ... .... .... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. | , másodrendű... „ Sekunda ................ *< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. / , felsőmagyar... „ Oberungar. ............ ' „ dunántúli ....... „ Transdanub........... 19 - 18 60 19 40 18 90 Te«(j®**i — Maie............ ..... . . Magvar, ó ....................... . Ungar, alt .................. ... Magyar, új ....................... Ungar., neu... .................. Roman v. bolgár, ó ........ Rumän. o. bulgar., alt ... Szerb............... . ............. Serbisch............................ Cinquantin ....................... Cinquantin....................... Fehér................................. Weisser ............................ 18 10 16 70 18 10 18 30 16 80 18 30 Kőles — Hirse ...................... . b) H. afáridőre. ß«pce — Repn ... ... ... ... ... — Terminwaare. Káposztarepce ................. Kohlreps........................... Réparepce ....................... Rübsen .................. __ „-----------Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .......................... _ MM . , Buza — Weizen....................................... 1912 április ..................... / 1912 május ..................... 1912 október ................. ( ^pri1 ... ... ....... ....... Aai ........... ............ ... 23 40 23 41 23 38 23 48 23 44 23 18 23 20 23 14 23 24 23 14... 21 72 21 82 ....................... .. ........ .. 23 44 23 16 21 78 23 46 23 20 2t 80 Jktober ... ... ... ........ R«sz* — Roggen ... .................. 1912 áorilis ... ... ... Anni 20 48 20 44 20 50 18 02 17 90 18 00 ... 20 46 17 96 20 48 17 98 l&lá októbe x ................... Oktob er . ............. 98 99 .............................................................. Tengeri — Mais....... ................... II 99 — ...................................................... 1 I» 99 ............................................................. 1912 május ............... Mai...................... ......... 1912 julius ..................... Juli...................................... 16 96 17 06 ....................... ....................... ............. 17 02 17 10 ..................................................... ........ ... „„ 17 02 17 06 17 04 17 08 Zab — Hafer.... ............................... » 99 ........-......................................................... »» 99 ................................................................... 1912 április ..................... April ... ... ..................... 1912 október „ ............. Oktober ....................... 19 32 19 38 19 28 19 34 ... ...................................... 16 60 16 72 ... ........... ... ............................................................................................................................ 19 30 16 68 19 32 16 70 &ánoftxti3ir«tnQe — Kohlrevs 1912 augusztus Aumist 29 90 30 10 c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. d) LeazáünoSó árfolyamok. Liq u tdation&ku me. Magyar buza ........ Ung. Weizen ............. Rozs .... ... ... ... ... Roggen .................. Zab........ ......... Hafer................- ... ............ Magyar buza ........ Ung. Weizen .............----Rozs ....................... Roggen ................. — Zab ............................ Hafer .......................----Busa ... ... . Weizen ............ Arak készpénzben 10 B kilogramm« Tengeri ........ ....... Mais ... .... ............. »nként. Káposztarepce ... Kohlreps ... ... ........ II. Bu zakorpa. Buzss ....................... Weizen ...................... — Weizenkleie. Tengeri ... ._ ........ Mai» ... .................. Preise Káposztarepce Kohlreps ................... netto Casse per lOO km '»gramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-íél — von K-ig — bis Azonnali szállításra _ ... .... Promnte Lieferung 14 60 14 50 14 10 — Kartofa 14 80 14 70 14 30 *eln, effektix asi 14 60 14 50 14 20 •e per IOO Kilt 14 80 14 70 14 40 ■»gramm. 1912 január .. .................. Janua lanua .... ........................... 1912 január—május... r—Mai ... _______ ___ ___ , Arak készpénzben Eßö kilogrsmmonként. ** III. Burgonya, készáru. >e Waare, Preise netto C Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Eflr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln \ Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ....................... Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............. ... Pesti — Pester .... . .. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáié burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Pro Dunántúli — Transdanubische ... .... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ........ .................. Erdélyi — Siebenbürger ... ........ ... Bánsági — Banater ! ... .................. Pesti — Pester ............. ............ ducte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gell) K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 6 80—5 90 6 30-6 40 6 10-6 20 6 10-6 20 IV 6 80-6 80 7 00-7 10 7 20-7 40 F. Különféle 7 30-7 50 8 00-8 20 terménye 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00—5 20 5 00 —6 20 5 00—5 20 5 00 -5 20 — — ___ Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam ■ LiquidationsKurs Származás, nem és minősét; Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Sdilüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó irin. , , . Franco Fass, netto Tara kgr.-ként Disznózsír ........... Schweinefett ........ Budapesti ...................................... Budapester .... ........................... Vidéki.. ........................................ Landfett ...................................... 154 — 155 —------ -— —. 100 kgr.-ként Szalonna ............ Speck _. ................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos ....... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig » » 3 K — — „ B 3 0 Füstölt........... ............................... Geräuchert. ... ... .. ... .... ........ 132 134 133 - 135 ______ _ _------- -----100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, eiegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva _____ . . Pflaumen ................ Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz | árú pénz árú 75 darabos .......................... ... 75stückige ............................ ... 85 , ............................... 85 „ ............. .................. 100 , ______________ ... 100 „ 120 „ ............................... 120 , .................................. 130 , ................................ 130 „ ... .......... ............. darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .......---------67 — 85 — 63 - 61 50 68 — 66 — 64 - 62 50------------------Hordóval együtt, tiszta súlyban 1fin. Inclusive Fass, netto Gewicht u KgSzüvaiz ................ Pflaumenmus ........ 1910. é v:t----------64 50 65 —------------100 kg.-ként V. Hajózási fuvardíj Oijtótolek fillértől—fillérig Heremat] ............ Kleesaaten ............. Budapestre az Lucerna, magyar 1911. évi ... Luzerner, ungarische 1911 ........ Lóhere, aprószemű 1911. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1911 ____ „ középszemű 1911. évi ... „ mittelkörnig 1911 ........ » nagyszemű 1911. évi ... „ grobkörnig 1911 ... ... 912 évi jan. 2-től jan. 6-ig előfordult kötések alapján. — Süliig 0 A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétal 24 fillérrel magasabb — Nach Gyfi ffsf rächt nach sätze verstehen sich per 10C V ist der Frachtsatz um 24 110 — 150 — 170 — iudapes Kilogramm Heller höher 136 160 — 180 — t aufGrum nclusive Assec der vom 2. Jan. bis uranz. 6. Jan. 1912 Fra otgefallenen Sc ohtsätee von He hlüssc. ler—bip. Helle/ Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—66 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczárói 73—76 91-94 Temesvárról Nagybecskerekröl 109—112 77-80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
