A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, október-december (48. évfolyam, 223-295. szám)
1911-10-05 / 225. szám
á BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s moly a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza*« alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a danamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1* »»Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt haBonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa** alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Peetl burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya** alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben termelt horgony*. ifc 1. Unter „Theisswelzen“ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie In den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Kom. Fejér“ ist «olcher Weizen ro verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitt« de« im Komitate Fejér gefechiten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. f f 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlieh Typus dem Durchschnitte des im Komitate Pest-PIIis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchsohnitte des in den Komitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen** ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. :J(:) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros nnd die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . 2. Unter „Oberungarische Gerste** ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten recnts aer Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische (ierste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich T^pus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits # der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter »ODer- ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmar, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pest-Pilis-Bolt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in d®“ R°mitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger KartofP*fnM sin** die in den Komitaten jenseits des Királyoáf geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. október 5 (csütörtök.) 225. szám. }szép ~schön Vízállás reggel 7 órakor 1 , Wasserstand 7 Uhr Früh J “r ab cm Hőmérő reggel 7 órakor \ , R r Thermometer 7 Uhr Früh J ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 770 Barometer um 7 Uhr Früh / ‘,nm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve.......... .. ... K 28.— Házhoz hordva ... ........ „ 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREH- UND EFFEGTEN-BOBSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28.— Ins Haus gestellt ____ ... „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich................. . „ 36.— Für das Ausland. ............„ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt « , ___ WíifiH'P))1)fiVWP Pre‘snot‘rung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit ihattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános " * sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berü±sichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |_ QabonanemŰek. __ Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 re 77 7S 79 SO 81 S3 {Tiszavidéki ... ... ....... .. Theiss................................. 1 Fejérmegyei ....................... Com. Fejér ....................... Pestvidéki .. ... .......... Pester Boden....................... I Bánsági ... ...................... Banater ........................... \ Bácskai _______________ Bácskaer............................ Szerb .................................. Serbischer........................... Román .............................. Rumänischer....................... Bolgár . ............................. Bulgarischer ........................------------------------------— — —----------23 75 <!3 65 23 65 24 05 23 95 24 05 23 95 23 75 23 85 23 90 23 95 24 25 24 - 24 10 24 20 24 25 24 05 23 90 24 — 24 05 24 05 I 24 40 21 20 24 35 24 35 24 40 24 30 24 — 24 10 24 15 24 20 24 60 24 40 24 50 24 50 24 60----------Rozs — Roggen ................. ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ....................... Prima ... ............. Középminőségü ............. Mittel .................. 20 25 19 95 20 45 20 15 Elsőrendű ....................... Prima ............................ Középminőségü ............. Mittel .................. ........ 19 30 18 90 19 70 19 10 Árpa — Gerste .. ..................... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .................. 1 „ másodrendű— „ Sekunda ................. X<< Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss............ 1 „ felsőmagyar... „ Oberungar ............. ' „ dunántúli....... „ Transdanub ........... 18 30 17 90 18 70 18 20 Tengeri — Mais. ..................... Magyar ... ... ... ............ Ungar. ... .... .................. Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar............... Szerb.. ............................. Serbisch........................... Cinquantin ....................... Cinquantin ... ............. ... Fehér ............................... Weisser______________ 18 20 18 40 KSIes — Hirse .. ............... ... b) H, atáridöre. Repce — Reps ... .................. — Terminwaare. Káposztarepce ____ ____ Kohlreps .. ... ................... Réparepce ....................... Rübsen ............................----------Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen. ........................... ___-----Buza — Weizen ................................................... 1911 október .................. Oktob 1912 április ................... April ;r 24 14 24 28 23 90 23 98 24 4.8 94 44 94 Kl 94 82 23 96 24 38 23 98 24 40 94 49 II 99 ...................................................... Hs*«* — Roggen ...................... .......... ... ... ... 1911 október ................. Oktob« 1912 április .................. April ;r 20 60 20 86 20 52 ai 4& 21 in so 20 56 21 21 20 58 21 26 21 24 II 99 ...................................................... Tengert — Mais... ... ... ....................................... 1912 május _______ __ Mai .. ... ....................... 16 96 16 94 17 02 16 92 ................................................................................................................................... 16 90 16 92 II 99 ..................................................... Zab — Hafer... ... ... ....................... .................. 1911 októbe 1912 április r ................. Oktob< April jr ...................... 18 6t 18 62 18 80 19 32 19 41 19 22 18 60 ................................................................................................................................... 18 60 18 62 II 99 ............................................................ Rimonzta«>)(ie — Kohlre T US _ _ _ __ ;) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. erminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquida tionakurse. Magyar buza ........ Ung. Weizen... ... ... Rozs .... _________ Roggen .................. Zab ____________ ... Hafer ........ ............. .................. Magyar buza ........ Ung. Weizen .............-----Rozs ..................... Roggen ........... . ... 20 56 Zab ...................... Hafer ....................... 18 60 Sissea ................. Tengeri ... ... ... ... Káposzt Kohlrep tarepce ... ■ Buza ... ........... 23 96 Ten; Maii |eri .................. 18 20 Preist Káposztarepce Kohlreps ................... netto Casse per lOO kii ogramtn. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« inként. í .... ... ... .. II. Bi zakorpa. — Weizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra........... . Promnte Lieferung. 12 70 12 65 12 55 — Kartofi 12 90 12 85 12 75 ^eln, effektii >e 13 30 13 20 13 10 13 50 13 40 13 30 1911 október... ............. Oktoa Okto1] er............. 1911 október—december er—Dezemher ........ -................ -.............................. ..................... Arak készpénzben 100 kilogrammonként. x* III. Burgonya, készárú. WüCire. Preise netto Casse per 100 Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............................ Pesti — Pester ............. .................. Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prot Fehér — IVé/ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 5 50-5 60 6 00—6 10 5 80-5 90 5 80-5 90 IV 6 40-6 50 6 60-6 70 6 80-7 00 L Különféle 7 30-7 50 8 00-8 20 terményei Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Pesti — Pester ............. ............. incte. 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00-5 20 5 00—5 20 5 00-5 20 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare | pénz — Geld árú —- Waare Ingyen hordó wo km--ként Franco Fass, netto Tara luu k2r- kÉnt Disznózsír ............ Schweinefett . ....... Budapesti....... .................. ........ Budapester ............. ... ............. Vidéki ........................................... Landfett ........ ............................ 166 — 167 — 100 kgr.-ként Szalonna ............. SpevJc ...................... Magyar légenszáritott vidéki ....... . Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig „ » 3 „ ... ... n „ 3 „ 145 146 146 147 ---------------100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva............ . ... Pflaumen. ............. Árfolyam — Kurs Határidőre — Auf Termin K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-Ig — bis Boszniai Bosnische árf. — Kurs Szerbiai Serbischer árf. — Kurs Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische pénz | árú pénz | árú 75 darabos ..................... ........ 75stückige ............. .................. 85 , ............................... 85 „ ................................. 100 „ ........... . ................. 100 , .................. ............. 120 „ ................................ 120 „ ................................. 130 „ ................................ 130 „ ... ............. ........ ... darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl .......----------59 50 51 50 45 50 60 50 52 50 46 50 1911 október... » » » »-----— — 1911 október... » » » 62 - 52 50 44 25 63 — 53 — 45 — Hordóval együtt, tiszta súlyban . r.n. Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz .. ... ....... Pflaumenmus ........ 1910. évi..................................................................................................-------------------...................................... 50 50 51 — 100 kg.-ként Hajózási fuvardij Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............. Kleesaaten ............. Budapestre az l Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910........ Lóhere, aprószemü 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910 ....... „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ....... 911. szeptember 25-től 30-ig előfordult kötések alapján. — Schi A fuvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyn ffsfracht nach sätze verstehen sich per 10C r ist der Frachtsatz um 24 iudapes Kilogramm Heller höher t auf Grun nelusive Assec i der vom 25. bis 3 uranz. 0. September li Freu ?J1 vöt gef allem >ht8ätze von He m Schlüsse: ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) J Kalocsáról 53—56 j 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91—94 Temesvárról NagybecskerekrőS 109-112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
