A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911. július-szeptember (48. évfolyam, 146-222. szám)
1911-07-15 / 158. szám
á BUDAPESTI ARD- és ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bnla“ alatt oly bűze értendő, mely jelleg tekiiatetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében mefjfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt bxuák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. jfc) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Al.földnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken (termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli buraonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya* alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csengrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben temili bwgnay # I- Unter „Theissweizen“ Ist solcher Weiten m verstehen, weleher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád nnd Jász-Nagykun-Ssolnok gefechsten Weisens entspricht und weleher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, weleher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weisen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht nnd welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Komitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. s)(0 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Dran nnd die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donan geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbüroer Kartoffeln“ sind die in den ^nmiutAn jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln su verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. julius 15, (szombat.) 158. szám. Időjárás I gzé _ gchön Witterung | F Vízállás reggel 7 órakor \ , 990 Wasserstand 7 Uhr Früh / ^ Hőmérő reggel 7 órakor l _l. iq r Thermometer 7 Uhr Früh f ' Iiégsúlymérő reggel 7 órakor 1 __ Barometer um 7 Uhr Früh / m mm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve.. .............K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEI-BQRSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28.— Ins Haus gestellt ............. „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ..................„ 36.— Für das Ausland ............. , 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt ŐZSCÍ0«i ___ TVctdT€flbÖVS€ Preisnoiirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |. Gabona neműek. — Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Qasse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewidit per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 SO SÍ SS /Tiszavidéki ........ ............. Theiss... ... ... ... ... ........ I Fejérmegyei........... ....... ... Com. Fejér ....................... ¥: <Pestvidéki ... ... .......... Pester Boden........ ... ... — (Bánsági .......................... Banater -----------------... 1 Bácskai... ... ... ... — — Bácskaer ... ... ............ ... Szerb . ... ___________ Serbischer.......................... Román ............. ............... Rumänischer....................... Bolgár ................................ Bulgarischer .......................-------------------22 35 22 55 22 65 22 85 22 95 22 75 22 85 22 65 22 95 23 25 23 05 23 15 23 05 23 25 23 05 22 95 22 95 22 95 23 05 23 55 23 35 23 35 23 35 23 45 23 35 23 15 23 25 23 25 23 35 23 65 23 45 23 55 23 55 23 65 23 55 23 45 23 85 23 75 27 75 23 55 23 95 23 85--------------------Rozs — Roggen ...................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ........................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új ____ ____ Prima, neu....................... Középminőségü, új ........ Mittel, neu....................... 17 85 18 — Elsőrendű ....................... Prima................................ Középminőségü ................. Mittel................................. 19 20 18 80 19 40 19 10 Árpa — Gerste ... ... ... ........ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Príma ................. 1 „ másodrendű... „ Sekunda ................. ;«< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. 1 , felsőmagyar... „ Oberungar. ............ ' , dunántúli ....... „ Transdanub...........-----—. — Tengeri — Mais ...................... Magyar ............................. Ungar ................................. Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar............... Szerb................................. Serbisch............................. Cinquantin ....................... Cinquantin ........................ 14 70 14 90 Köles — Hirse .................. ... b) Hí atáridöre. Repce — Reps ....................... — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps................. Réparepce ....................... Rübsen ............................ 28 60 27 30 29 — 27 50 Határidő — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb é« legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis /Va Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam I1/* órakor Kurs l1/2 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ...................... ... —_ ——. ____ Buza — Weizen __________________________ 19 LI október .................. Oktob 1912 április .................. April :r ... .................. 22 10 22 12 21 98 22 16 22 04 22 04 22 54 22 06 22 56 22 54 22 56 22 76 22 52 99 99 ...................................................... Rozs — Roggen... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1911 október .................. Oktob* ;r ....................... 18 10 18 36 18 28 18 28 18 30 99 99 ...................................................... Tengeri — Mais .................. ... ... ... ... .......... 19 J. 1 julius .................. J 191.1 aueusztus ........ i üli.................................. 14 94 14 96 14 82 15 00 14 98 15 22 14 96 13 68 14 98 13 70 ^.uerust... ....................... 14 98 99 99 ...................................................... 191.2 május ................. Mai 13 80 13 66 13 86 13 70 Zab — Hafer... __ ...................... 19:11 október .................. Oktob< ír ....................... 15 78 15 9Í ................................................. 15 80 15 82 99 99 ............................................................ Káposztarepce — Kohlre T ps ... ... .................. 1911 augusztus ............. August :lmondott árukban előfordult kö kiindigter Waare vorgefallene S 28 80 28 80 29 — 0 Határidőre. Ff erminwaare. In ge tések. Müsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurse. Magyar buza ........ Ung. Weizen... Rozs ....................... Roggen ... ... ... ... Zab _______________ Hafer ... .................. Magyar buza ........ Ung. Weizen .............-----Rozs ............... ... Roggen _ ____ ..-----Zab... ....................... Hafer ............. _ _ Buza ... ... ... ... __ Tengeri ... ............. Mais ............ ........ inként. Káposzl Kohlrep tarepce ... LI Buz: Weiz- li i ....................... Ten( Maia |eri .................. 14 80 Preist Káposztarepce ... Kohlreps ................... netto Casse per lOO am OQi'amm. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« II. Bi zakorpa. 7eizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ........ ... Promote Lieferung______ 13 50 12 60 10 30 13 70 12 80 10 50 >e 13 40 12 60 10 60 se per IOO Kil 13 60 12 80 10 80 ogramm. 1911 julius _ _ ... ............ 1911 szeptember—december Juli ............................... Seotember—Dezember ... Árak készpénzben 100 ki logrammonként. xx III. Burgonyav készárú. — Kartoffeln, effektix Waare. Preise netto Cas Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer........... ................. Erdélyi — Siebenbürger ............. ... Bánsági — Banater...........__ ............. Pesti — Pester........................ ........ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ...................... Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ........................... Pesti — Pester ................................. ducte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárgái — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 60—4 8C 5 00—5 20 4 6C—4 80 5 00—5 50 111 6 00—6 40 6 00-7 00 6 50—7 00 f. Különféle 7 00—7 50 terményei 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20-4 30 4 20-4 30 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Francois”,Äara 100 ker-ként Disznóziíir ............ Schweinefett ........ Budapesti ...................................... Budapester ........................... ... Vidéki ............................................ Landfett ................. .................. 150 151 —----------100 kgr.-ként Szalonna ............. Spevk .. _ ................. Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig 3 3 Füstölt ...........................*............. Geräuchert_____.”________* ... 133 - 138 134 — 139 -----_ _ _ _. 100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva. .................. Pflaumen ................ Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 da 85 100 120 130 darabsi rabos ................................ 75stückige 85 „ 100 , 120 , 130 „ ohne Garan--------------------iámért való felelősség nélkül tie der Stückzahl ....... Hordóval együtt, tiszta súlyban lnn. Inclusive Fass, netto Gewicht *>' Szilvaiz .. ............. Pflaumenmus ........ 1910. évi..................................................................................................-----------------100 kg.-ként V. Hajózási fuvart Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............. Kleesaaten ............. \ lij Budapestre Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910........ Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910........ „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ... ... az 1911. julius 3-tól julius 8-ig előfordult kötések alapján. — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyi. iffsfracht nach sätze verstehen sich per 10L ir ist der Frachtsatz um 24 Budape Kilogramm Heiter höher St auf Gru nclusive Assec nd der vom 3. Juli uranz. bis 8. Juli 1911 Freu vöt gefallenen S htsütze von He, 'Müsse: ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 65—68 59—62 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 51—54 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 79—82 Szegedről 65—68 Zentárói 63—66 Titelröl Mitroviczáról 61—64 79-82 Temesvárról Nagybecskerekről 95—96 65—68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
