A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911. július-szeptember (48. évfolyam, 146-222. szám)

1911-07-14 / 157. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. 1. „Tiszavidéki bula" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának g mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Bh tor gom, Hont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. »Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben temel* bwgeeya. # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Komitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen su verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Dran nnd die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Ober­ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“.sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln14 sind die in den Komitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIli. évfolyam. Budapest, 1911. julius 14. (péntek.) 157. szám. Vízállás reggel 7 órakor 1 . 99S Wasserstand 7 Uhr Früh / + cm‘ Hőmérő reggel 7 órakor 1 _i_ oi r Thermometer 7 Uhr Früh / ' " Liégsúlymérő reggel 7 órakor \ 771 Barometer um 7 Uhr Früh / Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve- ............. K 28.— Házhoz hordva ................ 32.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ... ............... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFBGTEN-BO&SE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................K 28.— Ins Haus gestellt­..........„ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ............... „ 36.— Für das Ausland.. ..........„ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt ^p|jfQ2S(|c ___ TVct&VBflbÖVSe Preisnolirung umfasst alle Schlüsse, weldie während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |. GabonanemŰek. __ Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 SO SÍ S2 /Tiszavidéki ... ... ... ... ... Theiss... ... ... .......... ... 1 Fejérmegyei ____________ Com. Fejér ------ ... -----­* ^Pestvidéki ... ............... Pester Boden... ... ... ........ ; Bánsági.. .......................... Banater ............................. ■ Bácskai ... ... ... ... ... ... Bácskaer ....................... ... Szerb ............. ............. Serbischer........................ Román ....................... ........ Rumänischer____________ Bolgár. ............................... Bulgarischer ....................... 22 75 22 95 23 05 23 25 23 35 23 15 23 25 23 05 23 35 23 65 23 45 23 55 23 45 23 65 23 45 23 35 23 35 23 35 23 45 23 95 23 75 23 75 23 75 23 85 23 75 23 55 23 65 23 65 23 75 24 05 23 85 23 95 23 95 24 05 23 95 23 85 24 25 24 15 24 15 23 95 24 35 24 25-----­-----­-----­-----­Rozs — Roggen ... ............... ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer............................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű, új .................. Prima, neu ... ............... Középminőségü, új ........ Mittel, neu__________ 18 10 18 25 Elsőrendű ........................ Prima....... ....................... Középminőségü...... ........... Mittel...... ....................... 19 20 18 80 19 40 19 10 Árpa — Gerste ... ... ... ......... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ................. 1 „ másodrendű... „ Sekunda ................. >K<Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss... ... ... ... / „ felsőmagyar... „ Oberungar. ............ ' „ dunántúli ....... „ Transdanub...........-----­-----­Tengeri — Mais ......................... Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar............... Szerb................................. Serbisch.. ....................... Cinquantin ....................... Cinquantin___________ Feher................................. Weisser ______________ 14 70 14 90 Kőles — Hirse ... ... ... ... ... b) Hí atárid őre. Repce — Reps .......................... — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps........................... Réparepce ...................... Rübsen ............................ 28 60 27 30 29 — 27 50 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen... ... ... ............... __ __ . . Buza — Weizen ... ... . . ... ... ... ... ... ... ... ... 1911 október... ... ... ... Oktober ... ... ............. 22 56 22 48 22 58 22 30 22 44 22 38 22 36 22 88 22 38 22 90 1912 április ............................ / Vpril 23 14 22 78 22 88 ii » ....................................................... Rozs — Roggen... .......................................... ... ... 1911 október.™ ............. Oktob er .................. ... 18 56 18 60 18 36 18 52 18 48 18 50 ii » ....................................................... Tengeri — Main 1911 julius .................. 1911 augusztus üli .................................. ........ 14 96 13 84 14 98 13 86 \upust ... ... ... ... ... 15 18 15 24 14 94 13 98 14 02 13 90 ii » ....................................................... 1912 május .................. Mai 14 04 13 76 13 86 ...................... Zab — Hafer.__ ... ......................... ___ ..................... 1911 október .................. Oktober .................... 16 02 16 04 15 98 16 08 15 92 .................................................... 15 98 16 — ii » .......- — -.................—....................... Káposztarepce — Kohlre T 1911 augusztus ............. August ílmondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene S 29 10 29 30 0 Határidőre. Fe erminwaare. In ge tések. chilissé. d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurae. Magyar buza ......... Ung. Weizen.. ........... Rozs — — ... ......... Roggen ..................... Zab ________________ Hafer .................... ... Magyar buza ......... Ung. Weizen ...............-----­Rozs .......................... Roggen ... ...............-----­Zab... .......................... Hafer ..........................-----­Buza ... ... ......... ... Tengeri ... .............. Káposz Kohlrep tarepce ... II Buzs Weiz — w i ... ... ............. Ten| Maii ier» ..................... 15 18 Preist Káposztarepce ... Kohlreps ..................... netto Casse per lOO Ktt ogramm. Weizen ........ .............. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« inként. 8 ............... II. B zakorpa. Feizenkleie. f ............ .................... Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra Prnmnte Lieferung 13 50 12 60 10 30 13 70 12 80 10 50 13 40 12 60 10 60 se per IOO Kil 13 60 12 80 10 80 ogramm. 1911 Julius . . ... ............ Juli ... . 1911 szentfimhpr—ripremher ispntpmhpr­—Dezember Arak készpénzben 100 ki logrammonként. xx III. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effektive Waare. Prtise. mtt0 cas. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ....................... ... Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater............................. Pesti — Pester ..................................... Fehér — Wez'ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Pro Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer _________ ____ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............................ Pesti — Pester ............... _............... ducte. Fehér — Wé/ss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 60—4 8C 5 00—5 20 4 6C—4 80 5 00—5 50 11 6 00—6 40 6 00-7 00 6 50—7 00 F. Különféle 7 00-7 50 terménye 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Szárma: i % nem és minőség Provenit z, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare FrancÄÄara^O kgr.-ként Disznózsír ............. Schweinefett ......... Budapesti ........ ............................ Budapester ________________ Vidéki ____ ____ ____________ Landfett ____ ____ __________ 151 ­152 — II------­------­100 kgr.-ként Szalonna :.............. Speck ......................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos ........ Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig q q » » ° n ........ v n ° » Füstölt .......................................... Geräuchert. ------------------------­133 - 139 ­134 — 140 ­-----­-----­-----­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva. ... ... ... ... Pflaumen .................. Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 da 85 100 120 130 darabs; rabos ................................ 75stückige 85 „ 100 » 120 „ 130 „ ohne Garan--------­-----­-----­-----­iámért való felelősség nélkül tie der Stückzahl ....... Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 nn. Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz .. ... ... ... Pflaumenmus ............ 1910. é vi.....................................................................................................................................................------­--------­--------­------­100 kg.-ként V. Hajózási fuvart Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............... Kleesaaten .................. lij Budapestre Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910 ............ Lóhere, aproszemű 1910. évi __ Rothklee, kleinkörnig 1910............ „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910 ............ . nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ............ az 1911. julius 3-tól julius 8-ig előfordult kötések alapján. — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gye iffsf.rächt nach sätze verstehen sich per 10C ir ist der Frachtsatz um 24 Budape Kilogramm Heller höher st auf úru nclusive Assec nd der vom 3. Juli uranz. ns 8. Juli 1911 Frai vöt gefallenen & htsätze von Hel chlüsse : ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 65—68 59—62 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 51—54 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 79—82 Szegedről 65—68 Zentárói 63—66 Titelről Mitroviczáról 61—64 79-82 Temesvárról Nagybecskerekről 95—96 65—68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents