A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911. július-szeptember (48. évfolyam, 146-222. szám)
1911-07-08 / 152. szám
A BUDAPESTI ARÜ- és ERTEKTÓZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA % 1. ,,Tiszavidéki "busta“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok Yármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buía“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt buták átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. :J(c) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnomö árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezott vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Ilont, Bars, Zólyom Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jás/z-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntúli megyékben temelt burgonya. # I. Unter „Thelsswelzen“ Ist solcher Welzen zn verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und Jász-Nagyknn-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus <lem Durchschnitte des im Komitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Komitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- febieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische <• erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Dran nnd die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welehe im .genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind «die in den Komitaten jenseits dés Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. julius 8. (szombat.) 152. szám. sä«) •*>-«*■. Vízállás reggel 7 órakor { , qßß Wasserstand 7 Uhr Früh / Hőmérő reggel 7 órakor 1 ik r Thermometer 7 Uhr Früh J ' liégsúlymérő reggel 7 órakor \ 77q Barometer um 7 Uhr Früh / 'mm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .................K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. ffAAREN- UND EFFECTEH-BORSR Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secntariat der Börse ...........................K 28.— Ins Haus gestellt ............. „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich .................. „ 36.— Für das Ausland... ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt \ ___ TV^Cf/Ct,Vßfll)ÖV$€ D‘£ ^>reisnoiirunS umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * * sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. |„ Gabona neműek. — Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tói—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 TS T9 80 St S3 /Tiszavidéki ......... ............... Theiss..................... ... ... ... 1 Fejérmegyei... . ................... Com. Fejér ........................... Pestvidéki .......................... Pester Boden.......................... 'Bánsági ............................... Banater ............................. Bácskai ................................ Bácskaer ......... ... ... ... ... Szerb ..................................... Serbischer............................... Román .......................... ......... Rumänischer ......... ............ Bolgár ......... .......................... Bulgarischer ..........................-------------------------23 80 24 — 24 10 24 30 24 40 24 20 24 30 24 10 24 40 24 70 24 50 24 60 24 50 24 70 24 50 24 40 24 40 24 40 24 50 25 - 24 80 24 80 24 80 24 90 24 80 24 60 24 70 24 70 24 80 25 10 24 90 25 — 25 — 1 25 10 25 — 24 90 25 30 25 20 25 20 26 — 25 40 25 30------— — ■— — '-------Rozs — Roggen __ ........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ............................... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............. ... ... Prima ........................... Középminőségű ............. Mittel ............................. 18 60 18 40 18 70 18 50 Elsőrendű ... .................. Prima.. ............................. Középminőségű.. ............ Mittel............................... 19 20 18 80 19 40 19 10 Árpa — Gerste .................... ... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ................. 1 * másodrendű... „ Sekunda .............. Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................. 1 „ felsőmagyar... , Oberungar ............. ' „ dunántúli ....... „ Transdanub...........----------Tengeri — Mais.. ... ... _ ... Magyar ........................... Ungar............ . . ....... Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar............... Szerb.. ............................. Serbisch ....................... ... Cinquantin ............. ........ Cinquantin...................... Fehér ............................... Weisser....................... ... 15 10 15 30 Köles — Hirse .................... b) Hí atáridöre. Repce — Reps .......................... — Terminwaare. Káposztarepce ........ ........ Kohlreps .. ....................... Réparepce ... ........ ........ Rübsen .................. ........ 28 20 .27 — 28 60 27 30 Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld krü —Waare Magyar buza — Ung. Weizen ............. ... ......... —. —- - t Buza — Weizen _____________________________ 1911 október .................. Oktober ....................... 23 30 23 32 23 26 23 44 23 34 23 44 23 38 23 94 23 40 23 96 1912 április ..................... ^pril 23 86 23 9Í ____ ... ______ ________ 99 99 ............................................... Rozs — Roggen ............................................................ 1911 október .................. Oktober ............... ... 18 98 19 26 19 18 ......................................................................................... 19 20 19 22 Tengeri — Mais ....................................................... ... 1911 julius .................. " 1911 augusztus ............. üli............................. ... 15 34 15 36 15 22 15 52 15 56 15 44 13 92 13 96 13 86 15 22 15 42 13 88 15 24 15 44 13 90 \.ueust___ ... ... ... ... ... 1912 május .................. Mai Zab — Hafer ........................................ ..................... 1911 október .................. Oktober ....................... 15 92 16 04 16 02 15 96 15 98 •i » ........................................................... Káposztarepce — Kohlre, T ps ......................... 1911 augusztus ............. August ílmondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene S 29 10 29 75 .......................................... j) Határidőre. Fe erminwaare. In gt tések. Müsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquida tionsleurse. Magyar buza ......... Ung. Weizen ............... Rozs ____________ Roggen ..................... Zab ________________ Hafer ............... ... ... Magyar buza ......... Ung. Weisen ...............-----Rozs .......................... Roggen ... ..............------Zab .............. ............. Hafer ... ......... .------Buza _____________ Tengeri ..................... Káposz Kohlrep tarepce _ U Buz; Weiz — tt ■ ....................... Ten( Maii jeri ..................... 15 22 Preis Káposztarepce ... Kohlreps ...................... ’ netto Casse per IOO Kii ogramm. Arak készpénzben 10 0 kilogramm« inként. II. Bi zakorpa. Feizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ............ Prompte Lieferung............ 1911 julius ........ ............ Juli.................................. 1911 szeptember—december September—Dezember ... 13 20 10 15 13 20 12 60 10 20 13 40 12 80 10 40 >e 13 20 12 60 10 60 ie per lOO Kil 13 40 12 80 10 80 ogramm. 10 20 ............................................................................... —......................................................—...........- — —.............. Árak készpénzben 100 ki logrammonként. x* III. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effektix Waare. Preise netto Cas. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater....... .................... Pesti — Pester _______ ... ............ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Fiir landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............. ... ........ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater. ......._.................. Pesti — Pester ............. ............... rlucte. Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 60—4 8C 5 00-5 20 4 6C—4 80 5 00—5 50 Ili 6 00-6 40 6 00-7 00 6 50—7 00 L Különféle 7 00—7 50 terménye 4 20—4 30 4 20-4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20-4 80 4 20—4 30 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare Francois, n°erttdoÓTara 100 kgr"ként Disznózsír ............. Schweinefett ......... Budapesti....................................... Budapester _________ _______ Vidéla .................. -.................. Landfett ____________ _____ 149 — 150 —---------------100 kgr.-ként Szalonna ............... Speck .. ................... Magyar légenszáritott vidéki ........ Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos. ....... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig q q tf » ° a — — a v ö » Füstölt........................................... Geräuchert. ... ... ... ... ... ... ... 132 - 136 133 — 137 ----------— — 100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva. ... ... ... ... Pflaumen .................. Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dai 85 100 120 130 darabsz abos ............................... 75stückige 85 , 100 „ 120 „ 130, „ ohne Garan--------------------ámért való felelősség nélkül tie der Stückzahl ....... Hordóval együtt, tiszta súlyban , nn. Inclusive Fass, netto Gewicht s' Sz Pfl ilvaiz .. ............... 1910. é iri....... ..........................................................................................--------------------aumenmus ____ 100 kg.-ként V. Hajózási fuvardi Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............... Kleesaaten .............. j Budapestre az Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910........ Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ , középszemü 1910. évi _ „ mittelkörnig 1910........ » nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ........ 1911. junius 26-tól julius 1-ig előfordult kötések alapján. — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyi iffsf rächt nach sätze verstehen sich per 10t >r ist der Frachtsatz um 24 Budape Kilogramm Heiter höher St auf Gru nclusive Assec nd der vom 26. Juni uranz. bis 1. Juli 191 Frat 1 vot gefallenen ihtsätze von He Schlüsse : ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről : 65—68 59—62 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 51—54 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 79—82 Szegedről 65—68 Zentárói 63—66 Titelről Mitroviczáról 61—64 79-82 Temesvárról Nagybecskerekről 95—96 65—68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. 'Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
