A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, április-június (48. évfolyam, 75-145. szám)

1911-06-13 / 132. szám

A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ERTEKTOZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * X. „Tiszavidéki l>uía“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jisz-Nagykun-Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei bu2a“ alatt oly bnza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 8. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével _ termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. s 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételevel — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ^:) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. .. . -v. 8. Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által korulvett részeben termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántúl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nögrad, Esztergom Hont, Bars, Zólyom láptő, írva, Tnróe, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti 3ny«r aU^ L«/ a Peet-Piliß-Solt-Kisküii, Heves, Jász-Nagykun-Szo.nok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt rtetik a Bács-Bodrog Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. .Erdélyi burgonya“ alatt értetik a KirályhágőntúU megyékben termelt baigonya. i > # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Békés, sowie in den Teilen links der Theiss der Komitate Csongrád und J ász-N agykun - Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weizen Kom. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Komitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Komitate Bács-Bodrog — die Teile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Teile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Komitaten rechts der Theiss und im Komitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 8. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Dran und die Landesgrenze umgebenen Teile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartofleln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Komitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Ober­ungarische Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Írva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj- Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Komitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zja verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ sind die in den Komitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. junius 13. (kedd.) 132. szám. j borult - trüb Witterung: J Vízállás reggel 7 órakor I , aaa Wasserstand 7 Uhr Früh / ' Hőmérő reggel 7 órakor 1 _i_ i- r* Thermometer 7 Uhr Früh / ‘ 1 Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 7fi? Barometer um 7 Uhr Früh / , Inm Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve................ . K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ....................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFECTEH-BORSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränunk-rations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse.........................K 28.— Ins Haus gestellt _______ „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ............ ... „ 36.— Für das Auslands. ... ... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ __ Wd(l )‘(J)l()ÖVSf D‘e PreisnotirunS umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * sächlich za Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse helyzetéhez mérten kivételes jeljegüek. |_ CaabonaneitlÜek. ____ Getreide. welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tói—K.-ig. a) készáru. — JEffective Waare. Preise netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 ?5 76 77 78 79 SO 81 82 .Tiszavidéki ... ... ... ... ... Theiss... ... ..................... 1 Fejérmegyei ........................ Com. Fejér ........................... * ^Pestvidéki ......... ... ... ... Pester Boden... ... ... ... ... Bánsági ... .. ... ... . - ... Banater ... ... .................... Bácskai ____ ... ... ... ... Bácskaer ________ ________ Szerb ................................ Serbischer .. .......................... Román .............................. ... Rumänischer ........................... Bolgár... ... ... ............. ... Bulgarischer ... ... ... ... ...------­------­24 4C 24 70 24 90 25 20 25 10 25 30 25 40 25 60 25 45 25 25 25 30 25 20 25 45 | 25 70 25 50 25 60 25 50 25 70 j 25 50 25 40 26 45 25 45 25 50 26 - 25 80 25 85 25 85 25 95 25 90 25 60 25 80 25 80 25 85 26 15 25 90 26 05 26 05 26 15 26 — 25 90 _ •_ 26 30 26 20 26 20 26 — 26 40 26 30------­------­-----­-----­Rozs — Roggen _ ................ ... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer.............................. . Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű .......................... Prima .. ... ________ ... Középminőségű ............... Mittel ............................. 18 40 18 10 18 50 18 20 Elsőrendű ... ... _____ _ Prima.................................... Középminőségű.. .............. Mittel.. ... ............. ......... 19 ­18 60 19 40 19 — Árpa — Gerste ... ... ... ... ... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ................... 1 „ másodrendű... „ Sekunda.. ... ... .... Xc< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss .................... 1 „ felsőmagyar... „ Oberungar ............... ' * dunántúli ....... „ Transdanub............. 17 60 17 20 18 — 17 40 Tengeri — Mais ....................... Magyar, új ........................... Ungar., neu----------- ------­Román v. bolgár ............... Rumän. 0. bulgar................. Szerb .................................... Serbisch----------------------­Cinquantin .................... ....... Cinquantin........................... Fehér.............. ...................... Weisser............................... 13 80 13 90 Köles — Hirse ... ... ... ... ... b) Hí atáridőre. Repce — Reps ... ............ ... — Terminwaare. Káposztarepce _____ _____ Kohlreps................... ... ... Réparepce ... _ .... ... _ Rübsen ............... ... ... ...-----­-----­Határidő — Termin Délutáni 1 óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis 1 Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 órakor Kurs 1 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ................................ — — — — Búza — Weizen ... ... _ _ ... ... ... ... ... ... ... ... 1911 október ... ... ... Oktober .. ... ... ... ... 23 18 23 12 23 32 23 84 23 80 23 90 23 28 23 30 » 1912 április .................... í Vpril * 99 99 ..........................— -...................... Rozs — Roggen... ... ................ ... ... ... ... ... 1911 október ............. ... Oktober ...................... ... 18 70 18 72 18 48 18 64 ....................................... ............................................................... ........................... 18 64 18 66 ii » Tengeri — Mais... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1911 julius ..................... Juli 1911 augusztus ......... ... Augus 1912 május ..................... Mai t ............................... 13 88 13 86 13 90 13 84 14 12 14 14 14 10 14 40 12 96 12 98 12 84 13 12 14 10 ............. .................................................................................. 14 04 14 32 13 10 14 06 14 34 13 12 II M .............................................................. Zab — Hafer ... ... ... ... 1911 október ..................... Oktob< II .......................... 16 44 16 48 16 40 16 52 16 50 16 52 99 99 .............-......................-..................... Káposztarepce — Kohlre T ps 1911 augusztus ............... August lmondott árukban előfordult kő kündigter Waare vorgefallene St 28 — 28 20 1) Határidőre. Fe erminwaare. In ge tések. zhlüsse. (1) Leszámoló árfolyamok. Liquidationskurse. Magyar búza ......... Ung. Weizen ............... Rozs ... ... — — ... Roggen ... ... ... ... ................... Zab ____ ___________ Hafer ... ... ... ... ... .................... Magyar buza ......... Ung. Weizen ...............------­Rozs ........................... Roggen .......... ... ­­------­Zab ............................... Hafer ..................... ..-----­Búza ... — ... ... ... Tengeri ......... ........ Káposzl Kohlrep tarepce ... U Bux: Weiz- w 1 .......................... Ten( Mait leri ..................... _ _ Káposztarepce .... ogramm. Weizen........ ... ............ Arak készpénzben 10 0 kilogramm« Mais .................... inként. II. Bi zakorpa. 7eizenkleie. Preise netto Casse per 1UO k 11 Finom korpa — Feine Kleie — Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Avnnnnü szállításra Prnmntp I.iefeninp 11 30 11 20 9 55 11 50 11 40 9 75 >e 11 30 11 20 9 75 >e per IOO KU 11 50 11 40 9 95 ogramm. 1911 junius Juni Spntp mhpr—Dpzpmhp.r Árak készpénzben 100 kilogrammonként. x* III. Burgonya, készárú. — Kartoffeln, effektix WüCirC. Preise netto Cas Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ......... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ........ ... ............... Erdélyi — Siebenbürger ... ............... Bánsági — Banater.. ........................... Pesti — Pester ....................... ........ Fehér — Weiss | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proi Dunántúli — Transdanubische ......... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer................................. Erdélyi — Siebenbürger ....... ....... Bánsági — Banater ............. ... ... ... Pesti — Pester _____ .... ... ............... ducte. Fehér — We/ss | Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 60—4, 8C 5 00—5 20 4 6C—4 80 5 00—5 50 IV 6 00—6 40 6 00-7 00 6 50—7 00 F. Különféle 7 00-7 50 terménye 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20—4 30 4 20-4 30 4 20—4 30 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Sdilüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú—Waare pénz — Geld árú — Waare FranSres, netto Tara100 ker-kéot Disznózsír ............ Schweinefett ......... Buda Vidél pesti ____ ______________ ... d ............ 3udapeste Landfett 151 ­152 —-----­-----­— — 100 kgr.-ként Szalonna ............. Speck .. ............. ... Magyar légenszáritott vidéki ......... Landspeck, ung. luftgetrocknet___ Városi légenszáritott 4 drbos ......... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig » » 8 » ........ _ » . » 3 „ Füstölt.. ... ........................- ... — Geräuchert. .................. „ ......... 140 - 144 — 141 — 145 ­•-­------­100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva Pflaumen. ... ... ... Árfolyam — Kurs K-tól — von \ K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dai 85 100 120 130 darabsz •abos ...................—............­75stückige 85 „ 100 , 120 „ 130 „ ohne Garan ... —------­-----­------­ámért való felelősség nélkül tie der Stückzahl.. ... Hordóval együtt, tiszta súlyban . nft. Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pfl ilvaiz .. ... ... — 1910. aumenmus ......... 100 kg.-ként V. Hajózási fuva Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............. Kleesaaten ............... rdij Budapests* Lucerna, magyar 1910. évi _ Luzerner, ungarische 1910......... Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 — — * középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910-----­„ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ... ... e az 1911. junius 6-tól 10-ig előfordult kötések alapján. — Sch A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb — Nach Gyó iffsfracht nach sätze verstehen sich per 100 r ist der Frachtsatz um 24 Budape Kilogramm Heller höher St auf Grui nelusive Assec id der vom 6. bis uranz. 0. Juni 1911 vi Frat vgefallenen Sei htsätze von Hel ilüsse : ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 60—68 59—62 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 61—54 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 79—82 Szegedről 65—68 Zentárói 63—66 Titelről Mitroviczáról 61—64 79—82 Temesvárról Nagybecskerekröl 9o—96 65—68 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. jReklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents