A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, január-március (48. évfolyam, 2-74. szám)
1911-01-13 / 9. szám
A BUDAPESTI ÁRD- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. # 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében é* Csongrád, valamint Jisi-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Fcjérmegyel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának ■ mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „B&nságrl buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki Árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben Cs Nógrád vármegyében termed hasonnemű árpák Magának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos birületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva (a az országhatár áltál körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Horgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Fataimagyarorazágl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bais, Zólyom, Liptó, Árva, Turoc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung és B<>reg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya" alatt értetik a, Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krass6-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi kurzem«" alatt értetik a Királyhágón túli ««yéklw« tasnsM Inmnnva. *1 Unter „TUeissweizen" ist solcher Weizen zu verstehen, weicher hinsichtncn lypus oem Uuichaehnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht «nid welcher im genannten Gebiete oder in aessen Nachbargebjeten^geernM^^ Com. Fejér" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. m mi. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Kilis. Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und -welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ge|rly®je*“r^nater vVelzon" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de« in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naelibargebietnn geerntet wurde. R . „ , rii. 5 Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich lypus dem Durchschnitte des mt Comitate Bács-Bodrog die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiate oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. i) i. Unter „Thoissircrsle“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiet- oder in dessen Nachbargebieten jljr^Q^erungarlsche Gerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Dmchschnitte der in den Comitaten rechts dei Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurae. KartoQeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits d«r Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Toróc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Ábauí-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Wyirer Kartoffeln sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zj verstehen. Unter „Banater KartoiJeln“ sind die m den Comitaten Bacs-Bodrog, Békés. Csongrád, Arad, Torontói, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebantoflrger Kartoffeln sind die in den Coimtaiep ifimrii« éta lüráivháiió geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIli. évfolyam. Budapest, 1911. január 13. (péntek.) 10. szám. Időj árás \ borult _ trüb Witterung- / Vízállás reggel 7 órakor | , 9|8 Wasserstand 7 Uhr Früh / ~r cmHőmérő reggel 7 órakor \ n r Thermometer 7 Uhr Früh f Iiégsúlymérő reggel 7 órakor \ Barometer um 7 Uhr Früh / ‘ n,m Előfizetési árak évenkint: a tőzsde titkári hivatalától elvitetve........... .... K 28.— Házhoz hordva ............. , 32.— Postán küldve Magyaroi- szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ... ....... ... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WA AREN- UND EFFECTEH-BORSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. iPränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse. .......................K 28.— Ins Haus gestellt. ..........„ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich _______ ... „ 36.— Für das Ausland........... . „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt 4 \ ánúlgyeglfk ___ 117/VPIihfivDie Preis"otirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thatlényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' " VflUU/ sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. GabonanemŰek. __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 71 75 70 77 78 79 SO 81 83 (Tiszavidéki........... . ......... Theiss... ... ............ . ... \ Fejérmegyei. . .. . ... ... Com. Fejér . ........... ... X <Pestvidéki ............. ... ... Pester Boden... ........ ... ... Bánsági -. ... ... ... ... ... Banater ........ ... ... ____ Bácskai. ......... ... ... ... Bácskaer ... ........ ... ... ... Szerb ... ... ... ... ... — Serbischer.. ... ... ... ... ... Román ............. ... ............. Rumänischer ............ ... ... Bolgár _______________... Bulgarischer ..........................------------------------------22 10 21 95 22 05 21 95 22 05 22 45 22 25 22 25 22 25 22 40 22 35 •22 20 22 20 22 15 22 30 22 75 22 55 22 65 22 50 22 65 22 55 22 35 22 40 22 40 22 55 22 85 22 65 22 75 22 65 22 85 22 65 22 50 22 55 22 50 23 — 22 80 22 90 22 95 22 75 22 55 22 60 23 10 22 90 23 —--------------------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ................. ... ... Származás, nem és minőség . Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Rozs — Roggen ... .................. Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... .............. Prima ..................... ... Középminőségü ............. Mittel ............ . 15 70 15 55 15 80 15 65 Elsőrendű ... ................. Prima.. ... ____ ... ........ Középminőségü ................. Mittel....... ....................... 17 30 16 90 17 60 17 20 Árpa — Gerste ........ ........ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .. ... ... 1 „ másodrendű. „ Sekunda.. >K< Sörfőzésre, tiszavidéki . Brauer, Theiss ............ / „ felsőmagyar. „ Oberungar... ....... ' „ dunántúli....... „ Transdanub ........... 15 40 14 70 l5 60 • 15 lö Tengarä — Mais .................. Magyar, új ... ... ... ___ Ungar., neu____ ... ... Román v. bolgár ............. Rumän. o. bulgar__ ... ... Szerb ___ ... ... ... ........ Serbisch... ....................... Cinquantin ............. ........ Cinquantin ... ... ............. Fehér _______ _______ Weisser ........................... 10 65 10 90 Köles — Hirse ...... b) H. | atáridőre. Repce — Reps ... — Terminwaare. Káposztarepce ........ ....... Kohlreps........................... Réparepce . ... ... Rübsen __________ ... ...----------Határidő — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis /'/a Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Vs órakor Kurs IV3 Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyai* buza — Ung. Weizen ....................... ... _ _ _— Buza — Weizen ... ... . . ... ... ................. 1911 április 1911 május 1911 októbe April ... ... ... ....... ... Vlai ............................ 22 20 22 1 21 96 22 0 21 24 21 3 3 22 30 22 24 .......... ...... ._ ........... .. ... .... ____ _______ ... ____ _______ __________ 6 22 26 22 04 21 28 22 28 22 06 21 30 ff 99 ................................. -........................... r ................. Oktober ... ... ... ... ... 3 ___ ... ... ____ ___ . ___________________________________________ _______ ____ Rozs — Roggen ........ 1911 április 1911 május 1911 októbe April Mai Októbe 15 94 15 P2 16 00 .. 15 98 16 — ff 99 .......................................................................................- - — r .................. r ............ ........ 15 70 15 68... .............. ... ...........................................................................................................................................r................................................................................................... 1911 május . ... ........ 1911 julius ... ... ... .. Vlai .......................... ... üli _________________ 11 18 11 28 11 22 ...................... ............. ...................................................................................................... 11 26 11 28 ff 99 ................................................................................................ Zab — Hafer... ... ... .. . 1911 április 1911 októbe April Oktobt 17 16 17 24 17 16 .... 14 90 14 94 14 88 17 18 17 20 r ................ ;r ff 99 .................................. .......................................................................... Káposztarepce — Kohlreps c) Hí Term 1911 augusztus ... ... ... August lmondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene St 27 80 28 00 27 80 28 — atáridöre. Fe inwaare. In ge lések. :hlüsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationsliurse. Magyar buza ... * Ung. Weizen ........... Rozs ... ................... Roggen ... ... ... ... Zab Hafer ............. ... ... ...........- - I Magyar buza . . Ung. Weizen... ... ...-----Rozs ... ... ... ... ... Roggen ....... . ........-----Zab _______________ Hafer ........ .............-----Buza ................. Tengeri i Ká poszt Kohlrep arepce J. '1 Buza ... ... ... Tengeri ................... Mais .............—__ Pres. Káposztarepce ... Kohlreps ................... s“ etto Cass per IOO Ktt ogramm. Arak készpénzben 10 inuis .... .. . _ . O kilogrammonként. t ... .. ... ... II. Bi zakorpa. j| netzen... ... ... ... ... — Weizenkleie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von | K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ............. Prompte Lieferung............ 1911 január—május- - Janu ar—Mai ... ......... 8 40 | 8 50 8 50 1 8 70 — Kartoffeln, effektix >e 8 70 8 90 8 90 9 10 ............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. xx III. Burgonya, készárú. Waare Preise netto Casse per IOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ............. ...... Erdélyi — Siebenbürger ....... ... ... Bánsági — Banater............................. Pesti — Pester ... ... ... ... ... Fehér — Wms | Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proi Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ............................. Erdélyi — Siebenbürger _________ Bánsági — Banater ............. ... ... ... Pesti — Pester ............. .. ............. duete. Fehér — We/ss | Rózsa — Rosa Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20-4 40 4 40-4 60 4 20—4 40 4 40—4 60 4 40-4 60 11 4 60—4 80 4 80—5 00 4 60-4 80 4 60—4 80 4 80—5 00 I. Különféle 7 20- 7 40 7 80-8 00 7 20-7 40 7 80—8 00 terménye 3 80—4 40 4 20-4 40 3 80—4 20 3 20-4 00 3 80—4 00 — — Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó , ,, . Franco Fass, netto Tara kgr.-ként Disznózsír.. ... ... Schweinefett ... ... Budapesti ____ _______ _______ Budapester ____ _____ _______ Vidéki ____ ____ __________ ... Landfett ........ ............................ 166 — 167 —------------ -100 kgr.-ként Szalonna ........... Speck .. ................. Magyar légenszáritott vidéki ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet. ... Városi légenszáritott 4 drbos... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig n » ^ a — — » » 3 „ Füstölt ______________________ Geräuchert___... _____________ 140 - 145 141 - 146 -------------100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dar 85 100 120 130 darabsz 75stückige 85 „ 100 „ 120 „ 130 ohne Garant----------63 — 62 — 59 — 56 — 64 — 63 - 60 - 57 — Sz Pfl ilva aumen ........-5.................................................... ámért való felelősség nélkül ie der Stückzahl.. ... Hordóval együtt, tiszta súlyban 1fin . Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvaiz .. ... ... ... 1 lq)n , Pflaumenmus ........ -laiu. e\----------38 — 39 —100 kg.-ként V. Hajózási fuvardíj Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ........... Kleesaaten ............. Budapestre az Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910 ........ Lóhere, aprószemü 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ „ középszemű 1910. évi ... , mittelkörnig 1910 ........ „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ........ 1911. évi január hó 2-től 7-ig előfordult kötések alapján. — Sd A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach G 'liffsfracht nacl sätze verstehen sich per 100 yör ist der Frachtsatz um 146 — 116 — 124 — 132 — i Budai Kilogramm 24 Heller höh 190 — 124 — 134 — 146 — iest auf 0 nclusive Assec er. rund der vom 2. bis uranz. 7. Januar 1911 \Frac vorgefallenen Í htsätze von Hel Schlüsse: ler—bis Heller Pancsováról Újvidékről 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—56 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91—94 Temesvárról Nagybecskerekröl 109—112 77—80 Felszólamlások e lap megjelenesétol számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
