A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, január-március (48. évfolyam, 2-74. szám)
1911-01-12 / 8. szám
Á BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. =*= >■ Tiszavidéki buza“ alatt oly bura értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrid, valamint J4si-Nagykui> Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej«rmeSyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékl bau“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bura“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai busa“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maro« és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termen hasonnemű árpák ^Magának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos Sünieteken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva ét az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ,'f'* Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Fslsfmagyarországl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bais, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Oömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt j' "Peí1ti bur8°ny*“ a>att értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bac*-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erfétyl bwgonya“ alatt értetik a Királybágóntuli «•ffyéUw« Uraett Ikhshtl # I. Unter „Tlietssxvcizi'u“ ist solcher Weizen zu verstellen, welcher mnsicutlicn l'ypus uem Uurcnschmtte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens eir.tspncht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeWeten^geern^^wu^de.^^ p0jér“ js( solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich "Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. „ . p . pn. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstellen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen NachDargebieten Ee£rly®je^,'lr^n(iter Wolzen.. j5( solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnii geerntet wurde. „ , , _ 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate bacs-Bodrcg aie Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet ^rüe. #) 1. Unter „Thelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typws dem Durchschnitte der m dem dtirch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiet oder in dessen Nachbargebieten^gc 1>eruilgar|8che Qerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Duichschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurue. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits <jer Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen, unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, y£r.°®> Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Hylrer Kartoffeln sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szibgy, Ugocsa und Máramaros geernieten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in deni comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln za verstehen. Unter „Banater Kartoffeln* sind die in den Comitaten Bacs-Boarog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu veisiehen. Unter „Sieienliurger Kartoffeln sind die in den comita.e» ienseits 4*s Királvliiiiö eeernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVIII. évfolyam. Budapest, 1911. január 12. (csütörtök.) 9. szám. Witteruiig ! »on.lt-trüb Vizállás reggel 7 órakor ( , ooß Wasserstand 7 Uhr Früh j + ^ ‘ cm' Hőmérő reggel 7 órakor | , ,, r Thermometer 7 Uhr Früh / ■ ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7ft, Barometer um 7 Uhr Früh / 11 mm Előfizetési árak évenkint: a tőzsde titkári hivatalától elvitetve ......... . K 28.— Házhoz hordva ... ... ... „ 32.— Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ... ... ... ____ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. VAAREN- UND EFFEGTEN-BORSE Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .................... K 28.— Ins Haus gestellt. . ... ... „ 32.— Per Post tür Ungarn und Österreich ............ ... „ 36.— Für das Ausland ______ „ 48. Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ Ániíf n7cr]e> ___ TVnaVPnhnVQP Die PreisnotirunS umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ^ “'«ÄaMtSa rr Uli/ f>f. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. Gabo 113 neműek. ___ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tói— K.-ig. a) Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buxa — Weizen 73 T4 75 76 77 78 79 SO 81 83 Tiszavidéki .. ....... . ... ... Theiss... ... ... ... ... ... ... Fejérmegyei ........... ... ... Com. Fejér ............. ...... X {Pestvidéki ... .................. Pester Boden... ... ... ... ... Bánsági ... ... ... ... ........ Banater ... ... ____ ____ Bácskai .. .......... ... ... ... Bácskaer ... ... ... ... ... Szerb ........ ... ... ... ... Serbischer............................ Román ____ ... ... ... ... ... Rumänischer ..................... Bolgár.. .................. ........ Bulgarischer ... ..................---------------____-----22 10 21 95 22 05 21 95 22 05 22 45 22 25 22 25 22 25 22 40 22 35 22 20 22 20 22 15 22 30 22 75 22 55 22 65 22 50 22 65 22 55 22 35 22 40 22 40 22 55 22 85 22 65 22 75 22 65 22 85 22 65 22 50 22 55 22 50 23 — 22 80 22 90 22 95 22 75 22 55 22 60 23 10 22 30 23 —--------------------Rozs — Roggen........................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ........................ Prima ______: ____ ... Középminőségü ............. Mittel ... ... .................. 15 70 15 55 15 80 15 65 Elsőrendű ....................... Prima....... ... ____ ____ Középminőségü ................. Mittel................................. 17 30 16 90 17 60 17 20 Árpa — Oerste ... ... ... ... ... /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima .. ............ \ „ másodrendű. . „ Sekunda.. ... ... ... Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss... ... ... ... 1 „ felsőmagyar... „ Oberungar... ........ ' „ dunántúli.. ... „ Transdanub ........... 15 40 14 70 l5 60 15 10 Tengeri — Mais.. ... .. ... ... Magyar, új ... ____ ___ Ungar., neu___________ Román v. bolgár ........... . Rumän. o. bulgar............... Szerb_______________ ... Serbisch ____ __________ Cinciuantin ____________ Cinquantin ........ ............. Fehér....... ........................ Weisser__________ _____ 10 65 10 90 Köles — Hirse ... ................... b) H. atáridőre. Repce — Reps ........ ............ — Terminwaare. Káposztarepce .................. Kohlreps............................ Réparepce ........ ... i....... Rübsen .............................----------Határidő — Termin Délutáni 1 Va óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/a Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam M/a órakor Kurs IVa Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen... ... ... ... ... ... _ _ _ _____ _ _____ _ _ — — Buza — Weizen ........................ 1911 április 1911 május 1911 októbe April _____ ____ ____ Mai ............. 22 20 22 18 22 28 22 18 22 24 22 02 22 04 21 98 22 10 22 00 21 22 21 30 21 22 21 28 ____ 22 02 22 22 22 02 21 26 22 24 22 04 21 28 ff 99 ................................................. ...................................... X. ........... .. Oktober ... ... ... ... ... Rozs — Roggen... ... 1911 április 1911 május 1911 októbe April Mai Oktobe 15 90 15 °2 15 86 ifi 00 15 88 15 88 15 90 16 00 16 0 15 66 15 7 2 ff 99 ............................................................................................ r._ ............. r ........................ 2 ........ ................................. ............................................................................................................... Tengeri — Mais ........ ............ 1911 május .................. 1911 julius .................. Mai. 11 18 11 16 11 20 11 18 11 20 |uli . ff 99 ............................................................................................ Zab — Hafer... . . 1911 április 1911 októbe April Oktobf 17 03 17 14 17 10 17 16 .. . 17 14 17 16 ff 99 ........................................................ ... ............. ... sr.. ............... IX ff 99 ..................................................................................................... Káposztarepce — Kohlre T ps ... ... ... ... ... ... 1911 augusztus ... ... ... August Imondott árukban előfordult kö kündigter Waare vorgefallene Sí 27 80 28 — '0 Határidőre. Fe erminwaare. In ge lések. zhlüsse. j d) Leszámoló árfolyamok. LiquidationsTenrse. Magyar buza ........ Ung. Weizen ............. .......—........ Rozs ........................ Roggen ... ... ... ... Zab _________ Hafer ... ... ... ... ... Magyar buza Ung. Weizen .............t Rozs ... ... ... ... ... Roggen ... ... ... ...-----Zab _______________ Hafer ... ... ... ... ...-----Buza ... ... ... .. . Weizen ........................ Arak készpénzben 10 0 kilogramm« Tengeri .. ... ... ... Mais inként. Káposztarepce ... Kohlreps .................. II. Bu; .................. 1 eakorpa. Buza ____________ Weizen... ... ...... ... — Weizenkleie. Tengeri .................. Mais ............. — _ Preis Káposztarepce ... Kohlreps ................... e“ etto Cass per IOO Kii ogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra ............. Prompte Lieferung.. ........ 1911 január—május ......... Janu ar—Mai ........ ........ 8 20 8 40 — Kartoß 8 40 8 60 Feln, effektivt 8 60 8 SO 8 80 9 — .............. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. xx III. Burgonya, készárú. WaCtre. Preise netto Casse per IOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer _______ ... ........ Erdélyi — Siebenbürger ____ ... ... Bánsági — Banater _______ _______ Pesti — Pester _______ ______ ... Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirtschaftliche und indti8trielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer _______ ... ____ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ............................. Pesti — Pester ............. .................. lucte. Fehér — Weiss Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis 4 20-4 40 4 40-4 60 4 20—4 40 4 40—4 60 4 40-4 60 n 4 60—4 80 4 80—5 00 4 60—4 80 4 60—4 80 4 80—5 00 I. Különféle 7 20- 7 40 7 80-8 00 7 20-7 40 7 80—8 00 terménye 3 80—4 40 4 20-4 40 3 80-4 20 3 20-4 00 3 80—4 00 — — Készárú — Effektive Waare Irfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam LiquidationsKurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld árú — Waare pénz — Geld árú — Waare Ingyen hordó i i * l Franco Fass, netto Tara kgr.-ként Disznózsír.. ... Schweinefett ........ Budapesti... ... .......... ... Budapester ........ ... ... ............. Vidéki. ....... ... ... ... ... ... ... ... Landfett ... ... ... ............. ... ... 166 — 167 — _ —----------100 kgr.-ként Szalonna ............. Speck .. ................... Magyar légenszáritott vidéki ... ... Landspeck, ung. luftgetrocknet ___ Városi légenszáritott 4 drbos... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig tf ff u ff — — ff tf ° ff Füstölt.. ... ............... ... ... ... Geräuchert. ... ... ... ... ... ... ... 140 - 145 141 - 146 ---------------100 kgr.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt tiszta súlyban In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 dar 85 100 120 130 darabsz----------63 — 62 — 59 — 56 — 64 — 63 - 60 - 57 — Sz Pft ilva u ................ . — — -85 „ 100 „ 90 aumen. ... ....... tf - - - - - - - - - - - tt - .................... 130 ohne Garant ámért való felelősség nélkü ie der Stückzahl ....... _ ................-...................................-............. Hordóval együtt, tiszta súlyban . nn. Inclusive Fass, netto Gewicht gSzilvaiz ............ ... Pflaumenmus... ... 1910. év----------38 — 39 — 100 kg.-ként V. Hajózási fuvardíj Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ............. Kleesaaten ............. Budapestre az Lucerna, magyar 1910. évi ... Luzerner, ungarische 1910 ____ ! ____ ................... 146 — Lóhere, aprószemű 1910. évi ... Rothklee, kleinkörnig 1910 ........ | ........ ... ... ... ... ... 116 — „ középszemű 1910. évi ... „ mittelkörnig 1910 ... ... .......... ... ... ____ 124 — „ nagyszemű 1910. évi ... „ grobkörnig 1910 ..... J ... ... ... ... ... ... ... | 132 — 1911. évi január hó 2-től 7-ig előfordult kötések alapján. — Schiffsfracht nach Hildái A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási dijjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 24 Heller höh 190 — 124 — 134 — 146 — )CSt auf G nclusivt Assec er. rund der vom 2. bis 7. Januar 1911 uranz. \Frac vorgefallenen Schlüsse: htsätze von Heller—bis Heller Pancsováról Újvidékről * 77—80 69—72 Bezdánról (a Dunán) Kalocsáról 53—56 41—44 Dunaföldvárról Szentesről 41—44 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelről Mitroviczáról 73—76 91—94 Temesvárról Nagybecskerekről 109—112 77—80 relszolamlások e lap megjelenesetól számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
