A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1911, január-március (48. évfolyam, 2-74. szám)

1911-01-10 / 6. szám

Á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # t. „Tímár Uleki buza1' alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében él Csongrád, valamint JáM-Nagykui. Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqjérmegyel bum" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának t mely a nevezett vagy ezPkkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvldékj ba*»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pomázl és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági bot»“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai btua“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével - termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) i. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Man» és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben Cs Nógrád vármegyében termi;'i hasonnemü árpák .»Magának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos t>!rületeken termett. 3. „Uanánfruli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva é* az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Falsfimagyarortzágl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bau, Zólyom, Liptó, Árva, Turöc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a BéCü-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes é* Kraiaó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi Swrcoiy*“ slitt értetik a Királyhágón!«U •^irrikk*» tetíabsw*s«?is. % !. Unter „TlieiAswtrisan“ ist solcher Weizen zu verstellen, weicher ftmsichUicn iypus J« Du.":iuchiníft: üea sin Comitate Békés, sowie in den Theiien links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entsp<«*’•'” und weicher im genannten Gebiete oder in etessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wellen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Fypj« dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nach bargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weisen*' ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dein Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen44 ist solcher Weizen zu verstehen, welche* hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» in den Comitaten Torontal und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbarcicbietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen44 ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichiüch Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrcg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. linter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiet- oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste'4 ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich fypus dem Duicnschnitte der in den Comitaten rechts dei Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdanubUcUe «erste44 isi solche Gerste zu versieben, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in »lern durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoileln. Ünter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits «ler Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstellen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilagy, Ugocsa und Máramaros gcernfelen Kartoffeln zu versielu n Unté, „Pester Kartoffelsind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zj verstehen- Unter „Ba atar Kartoffel sind die in den Comititen Bács-Bodrog. Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu vers.eher» Unter „Sis'-’enbii-p«' «artoffsin” sind tJie ir. den Comita er éfcs KirálvfeA^ó eeernfeten Kartoffeln zu verstehe». XLVIII. évfolyam. Budapest, 10SÍ. január 10. (kedd.) 7. szám. Mőjárás 1 borult_trüb Witterung- J Vízállás reggel 7 órakor \ , Wasserstand 7 Uhr Früh J Hőmérő reggel 7 órakor | , ,, r Thermometer 7 Uhr Früh j ' iiégsúlymérő reggel 7 órakor 1 777 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: a tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ............... K 28.— Házhoz hordva _ ... ... „ 32.— Postán küldve Magyaroi- szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ____________ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KÜRSBUTT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÁAREN- UND EFFECTEN-BQRSR Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse. ................ ... K 28.— Ins Haus gestellt. ...... ... „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ....... ....... „ 36.— Für das Ausland. ........... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ ___ Wfilft i'Putii'íi‘CP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános » I tilt i VILUUI .>r. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. GaSsonanemííell __ Getveide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. aj Készáru. — Effective Waare. Preise netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban ­- Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 70 77 78 70 SO 81 83 .Tiszavidéki ... .... i Fejérmegyei Pestvidéki ... ... Bánsági ............ Bácskai ... ... ... ... Theiss... ... .. Com. Fejér .. ... Pester Boden............ . Ranater ... — — _ _ — — — ­— — 22 10 21 95 22 05 21 95 22 05 23 22 22 22 22 45 25 25 25 40 22 35 22 20 22 20 22 15 22 30 22 75 22 55 22 65 22 50 22 65 22 55 22 35 22 40 22 40 22 55 22 22 22 22 22 85 65 75 65 85 22 75 22 60 22 65 22 60 23 10 22 90 23 — oa ni 22 85 22 65 22 70 23 23 23 20 10----­— —----­-----­Bácskaer-----­-----­— —----­-----­—-----­—----­-----­----­-----­Román.. .. ... ... Bolgár... ... ... ... Rumänischer ... ........... Bulgarischer ............ .. —-----­-----­— —----­-----­---­— —-----­—----­— —-----­— —-----­—----­----­----­-----­S z á r m a z á s 9 n e m és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség­Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Rozs — Koggen Elsőrendű ... Prima ... . 15 60 15 70 Zab Elsőrendű Prima.. ... 17 30 17 60-----­Közénminőséeü Mittel ... .. 15 45 15 55 Közénminősépű Mittel 16 90 17 20 Árpa — Gerste ..... /Takarmány, elsőrendű 1 „ másodrendű *< Sörfőzésre. tiszavidéki Futter, Prima •.. „ Sekunda Brauer. Theiss — ­— 15 — H 50 i5 14 50 90 I Tenaeri — Magyar, új ... ... . Román v. bolgár _ Szerh­---­Ungar., neu ____ Rumän. o. bulgar. Serbisch ... . ....... 10 40 10 80 „ felsőmagyar „ dunántúli..­„ Oberungar... .. „ Transdanub. .. " 'TV ’-----­_ — Cinquantin Fehér ....... Cinquantin Weisser... .......---­....... _ Köles — Hirse ... ...... b) H. atáridöre Repce — Reps .... .. ........ — Terminwaare. Káposztarepce ... . Réparepce ... ...­...... Kohlreps Rübsen----­— Határidő ­Termin Délutáni 1 Va óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis /Va Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Árfolyam 1 Va órakor Kurs IV3 Uhr Zwischenkurse pénz — Geld árú ­- Waare Magyar buza — Ung . Weizen.. _ _ _ _ Buza — Weizen 1911 április 1911 máius April 22 38 22 36 22 40 22 22 •2-1 32 22 26 22 28 22 30 II n Mai __ 22 14 22 16 22 10 22 06 22 08 II tt 1911 október.. Oktober ... 21 40 21 42 21 28 21 32 21 30 21 32 Rozs — Roggen ii t> .......----­---­................. 1911 április .. 1911 október ............... April ... ... Oktober 15 72 15 66 15 7 1 15 70 15 38 15 80 .......­­....... ...­....... ...........­---­­............... ........ ....... ... 15 80 15 82 ii tt ___ _____ _ _ _ _ _ _ _ ___ ... __ _ _ ____ _ _ ___ ... _ ___ ___ _ _ _ _ _ _ __ ........ ....... ...------.----­Tengeri — Mais 1911 május 1911 iulius Mai... 11 16 il 20 11 14 11 16 11 18 11 20 ■i tt luli 11 50 11 48 11 52 — * ii tt ..................................................■ — — _----­Zab — Hafer 191L ánrilis Anril 17 03 17 06 17 20-17 16 17 18 1911 október Oktober 14 86 14 88 _ _ _ _ 93 99 ............................................................. _ _ .. ____ _ . ____ ___ _ . . ....... _ ........ ___ .......----­----­Káposztarepce — Kohlrens 1911 augusztus Auuust 27 30 27 50 c) Határidőre. Felmondott árukban előfordult kötések. Tentninwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. d) Leszámoló árfolyamok. Liquidationshwrse. Magyar buza Ung. Weizen... ... ... Rozs ... Zab ___ Magyar buza Rozs ____ Zab ... Roggen Hafer ung weizen... ...--­noqgen Hafer . Buza Tengeri ........ ... ... Weizen ... ____■? Ii —. ..„ . jr~ /• .-- -­- —• Arak készpénzben SO O kilogrammé »síként* II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Preise^, etto Cass per lOO Hit ogramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Sdüiisse K-tól ­von K-ig — bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól — von K-ig — bis Azonnali szállításra Prompte Lieferung.. ... lanu ar—Mai ... 8 0 8 30 8 60 8 80 1911 január—május 8 30 8 50 8 80 9 — _ _ _ _ _ _ _ _ _. ___ Árak készpénzben 300 kilogrammonként. ** III. Burgonya 5 készárú. — Kartofi fein, effekti ve Waare. Preise netto Cast e per lOO Kilogramm. Fehér ­- We/ss Rózsa ­- Rosa Sárga ­- Gelb SÜIezőgaztiasági és ipari célokra szolgáié Fehér — Weiss Rózsa — Rosa Sárga- Gelb Emberi táplálkozásra K-tól — von K-ig ­bis K-tól — von K-ig ­- bis szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ....... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ... ........................ Erdélyi — Siebenbürger .................. Bánsági — Banater ........................... Pesti — Pester ... ... ... .... ... ... ... 4 20- 4 40 4 20- 4 40 4 40-4 40 -4 60 -4 40 -4 60-4 60 4 60- 4 80- 4 60- 4 60­4 80­-4 80 -5 00 -4 80 -4 80-5 00 7 20— 7 80 - 7 20­7 80­7 40 8 00 -7 40-8 00 burgonya Für landwirtschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer ... ... .... ... ... Erdélyi — Siebenbürger ... ............. Bánsági — Banater... ... ... ... ........ Pesti — Pester ... . ........................ 3 80 4 20 3 80 3 20 3 80-4 40 -4 40 —4 20 -4 00-4 00­III. Különféle termények. —- Diverse Producte. Készárú — Effektive Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations­Származás, nem és minősé. «»• Előfordult kötések p.rfolyamok — Kurse Provenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse pénz Geld árú ­- Waare Kun;sur, — ouiiusse pénz — Geld árú — Waare Kurs Ingyen hordó Franco Fass, netto Tf Disznózsír.. . Budanesti Rudanester 166 167 — ira Kgr.-Keni Schweinefett . Vidéki Landfett _ _ Magyar légenszáritott vidéki Városi légenszáritott 4 drho Landsneck, nn« liift^pfrorknci ___ Szalonna .... . ... s Stadtwaare. lnftiretrnp.knßt 4 «h'ärkif» 142 _ 143 ­_ _ ___ _ -­Sveck .. 3 3 146 147 ­_ _ _ _- _ Füstölt __ ...... Geräuchert.­----­---­-----­---­100 kgr.-ként Árfolyam — Kurs K-tól ­- von K-ig ­- bis K-tól — von K-ig — bis ^ un, cicgy súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban eönevölettel eevütt Boszniai — Bosnische Szerbiai • Serbische 75 darabos 7iistiif'.kic>e 63 ­64 — tiszta súlyban 85 85 _ 62 ­63 ­' szilva. ... 100 inn oy — BU — in odiKcii inklusive oacK, Druiio fiir netto. In Fässern oder Kisten Pflaumen. ... . . ... 190 130 _ 56 ­57 — 130 * 130 ueuu, iranuu nmuaiiage. darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie der Stückzahl. — —- — _ . _ ... _ ... .... Hordóval együtt, tiszta súlyban inrk. Szilvaiz ........ . ... 1910. évi 38 ­39 — muuBivc i ntíiLu uewicm Pflaumenmus..- ... Lucerna, magyar Lóhere, anrósrem 1910. évi Luzerner, ungarische Rothklei» kleinkörnig 1910 146 ­190 — __ _ — —-­Heremag ..... Kle.esaa.ten.. ri 1910. évi 1910 116 ­124 — __ _ _ —-­1UU Kg.**KCl 11 középszemű nacrvszemíí 1910 £vi mittelkörnig rrrohkrtrnicr 1910 124 ­134 —- -­1910 évi 1910 132 ­146 — _ _ _ _-­M. Hajózási fuvardíj Budapestbe az Díjtételek fillértől—fillérig 1911. évi január hó 2-től 7-ig előfordult kötések alapján. — Sd A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Fracht Győrbe a fuvardijtétel 24 fillérrel magasabb. — Noch G\ liffsfr acht nacl sätze verstehen sich per 100 tör ist der Frachtsatz um i Budai Kilogramm 24 Heller höh wst auf G nelusivt Assec er. rund der vom 2. bis 7. Januar 1911 vorgefallenen Schlüsse: uranz. Frachtsätze von Heller—-bis Heller Pancsováról 77—80 Újvidékről 69—72 Bezdánról (a Dunán) 53—56 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról 41—44 Szentesről 93—96 Szegedről 79—82 Zentárói 77—80 Titelröl 73—76 Mitroviczáról 91—94 Temesvárról 109—112 Nagybecskerekrö! 77—80 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Thumbnails
Contents