A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)

1910-01-15 / 11. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejénnegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának * mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „i'estvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nögrád vármegyében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya" alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Hyirségl burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntulí tér®*Jt b*srtoa;r». # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht utad welcher im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeWeten^gee^et^wirde.^^ ist 80icher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comiltate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-l i.is- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten -Welzrtu“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbaréebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete otler in dessen Nachbargebneten geerntet wurde. *) 1 Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebteten^geerrtet^wM e^^k^ Gergte« j8j soiche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dein Durchschnitte der in raem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im £“>iannten Gebiete geerntet wurde. Hdk Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind Sie in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony Szepes, Sáros Xbauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyírei- Kartoffeln sind die in den Com taten Szatmái Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln sind die in den Comitattn Pest-Pilis-Solt-Kisicun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banatsr Kartoffeln“ sind die: mdenp Comitaten‘ Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slebenfetlrger Kartoffeln* wnd die >n den Comitaieu jenseits de« Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január 15. (szombat.) II, szám. „ borult—trüb Witterung Vízállás reggel 7 órakor i . Wasserstand. 7 Uhr Früh 1 ‘ ä' ' Hőmérő reggel 7 órakor \ i p o Thermometer 7 ühr Früh ­Líégsúlymérő reggel 7 órakor ) 77o Barometer nm 7 ílhr Früh Előfizetési árak | évenldnt: ; A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ..............K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREÜ- UND EFFECTKN-B9I8S. Erscheint mit Ausnahme íler Sonn- nnd Pp.it»tAe-lieh. Pränumerations-Preis® Jährlich : Loco Socretariat der Börse .................. — K 28.— Ins Hans gestellt . ....... „ 82 — Per Post für Ungarn nnd Österreich .........._. ... „ 86.— Für das Ausland _ _ „ 48.— Einzelne Exemplars 80 JT, Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ ^n|ítn7G(ff» ___ ~VU'f$á'$WP‘¥%'hfirQP Wc Preismtirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ‘ % QA-r Kt ff sächlich eu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéta es jellegűek. j QabOliaiieillŰek« __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter habe Arak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. Készáru Vffeetive Waare Catn per IOO Kil&gramm firm K ! .>> A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — QuaUtätsgewicht per Hektoliter im Eüopra**n*e% Bűze — Weizen 73 74 7ß 76 77 IS 7Í* 80 81 82 /Tiszavidéki... ................... Theiss .................................... IFejérmegyei .................... Com. Fejér ......................... Pestvidéki ... ................. Pester Boden ........................ /Bánsági«» ... ... ... ... ... Banater ............................... I 'Bácskai _ ... ... ... ... ... Bácskaer ....................... ... Szerb ......................... ........ Serbischer ......................... Román .... .............................. Rumänischer ......................... Bolgár .................................... Bulgarischer .........................-----­-----­-----­-----­-----­-----­28 30 28 45 28 70 28 90 29 — 28 80 28 90 28 90 29 — 29 30 29 15 29 25 29 30 29 30 29 20 29 - 29 15 29 15 29 20 29 50 29 40 29 45 29 50 29 50 29 40 29 20 29 30 29 40 29 40 29 80 29 60 29 70 29 80 29 80 29 70 29 50 29 60 29 70 30 - 29 80 29 90 30 ­-----­-----­— —-----­Kosa — Koggen ........ ._ ________ Szár n szás, nem és aifnSség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — San Származás, ne ei és mieSsäg Proveniem, Gattung smá Qualität Arfolyem — Kurs K-tól — von K-ig — bis Zab — Hafer .............. K-téS — »o>» K-ig — bis Elsőrendű .............................. Prima .................................. Kftzépminöségö ................... Mittel ................................... 19 50 19 30 19 65 19 40 Elsőrendű ............... ............. Prima ............................- — _ OTttol _ .... ... ... — 16 - 15 30 16 20 Í5 70 Magyar .................. Ungar...................................... „ új ....................... . „ neu ......................... Román v. bolgár .. ... _ Rnmän. o. bulgsr, ... — Szerb ................................... Serbisch.................. ........ — Cinqasntin .............................. Cinqusntin —.................- — Fähe? .............. ................... Waisser................................... 12 20 12 30 Áirjm — G<sríít*i ___________ _ /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima......................... 1 , másodrendű _ , Sekunda ................... Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss......................... 1 . felsőmagyar. _ , Oberungar.................. ' v dunántúli ........ , Transdanub................. 14 20 13 90 14 30 14 10 Tengeri — Mais ....................... — ESles — Mimé _______________-­h) Hatá irid§g"o* Repce — Rep»— ................... ... ... — Terminwaar». Kápoüzterepoo... ................... Kohlreps ................... — — Répsíepce ........ .... .............. rftifcsaa........ ...........- ........-----­-----­MsitárisiS — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfalyassk aélklil Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags m den höchsten und niedrigste* Kursen vorgefallene* Schlätt» ohm gvmehce1cur$« ÁrfolyauB I1/* árakor Kurs IV* Uhr pénz — Geld áré — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ................... _ _ _ ___ _ _ _ ____ _ _ ........................................................................................... .......... ...................................-----­-----­Bn*a — Weisen ..............................^............... 35 *3 -- --- -- -- -- —- ------ — 1910 április ................. April............................ 1910 május ................... Mai ............................... 1910 október .................. Oktober... .................. 28 58 28 60 28 54 28 74 28 68 .............. ............................................................................................................................................- — 23 88 23 98 23 94 ... .............. ................................... .......................................................................................................................... 28 66 28 22 23 94 28 68 28 24 23 96 Köss — Koggen ___ ......................................... 1910 április .................. April.............................. 1910 október .............. Oktober ........................ 19 96 20 00 19 96 ....................................................................................................................................................................................... 17 96 17 98 17 92 18 02 ................................................................... ............. ... ................................................................ _ -----­19 94 17 98 19 96 18 ­Tengeri — Mais .............................................. 9V -- —.................— —-------­1910 május ................... Mai................................ 1910 julius ................ Juli .......................... .... 13 46 13 54................................................................................................................................................................ ......................................­13 50 13 bl Z»b — äSatfey ............................................. _ 1910 április ................... April .............................. 15 32 15 36 15 32 ......................................... ... ._ ...................................................... _________ ...____.... _ ........... _ _ 15 34 15 36 Káponterepe« — Kohlreps.. ................ ... 1910 augusztus .............. August ......................... f>) H®tés**d$5*í»s FelraoEdott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. in gekündigter Waare vorgtfoMzne Sc*düste. 27 20 27 40 Mftgyar bura — TTng. ................... — ­.....................................— Kos» — Bsggei» ............ ................................ ........—...................— — — — SBsh Stafay—------- .... — — — -..........- — — .............. — — —------— Bhss* — "Welsen _______ _ _ _ ........ — ..................— —................ Tengeri — Mais ........ ............................. ... d) Leszámoló árfolyamok* — Liquida, tionskurse* Képossttsropr«' — Kabls*ey»s .... ... ... ------­........— -------- — — ­Magyar feass — üagartseher ........................... —-----­Kossá — Boggea. ...................... . ... ____ ... ...............-----­£i-\s — Hafte? .................-.............. .... — . — -- — — ... _ Buxft — W«te®n .................................................................. Arfck készpénzben IOO Kilogrammonként. — — Tengeri — M»is .................................................................................. ii. Buzakorpa. — Weizenkleie. *—* -­K6;>o«Kfcaarepce — BeWrep* ..............— — — —......................— Preise netto Gasse per IOO KUogt amm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bit ElSfardült festések — Vorgefallene Schlüge K-tól—von K-ig—ói* Azonnali szállításra ......... Prom 19t0januar .............. .... Janu 1910 jan»,ár—máius ........ Janu pte Lieferung ... ir... ................... 10 10 10 15 10 20 ......................... 10 16 10 20 ......................................... 10 45 ............. ......................... ........ .............................. ......................... 10 20 10 20 10 40 Kartoffa 10 30 10 40 10 60 lnf effektiv ve 10 80 10 80 11 ­100 Kilogr 11 - 11 — 11 20 amm ír—Mai .............. U ogrammoB ként. ...................... krtk késanénaben IOO k Burgonya, késssáró. — i WaW*. Prsitt **tk> Gasse per Emberi táplálkozásra aaclgáló burgonya Vür menschliche Nahrung tCnrtoffnIn Dunántúli — Transdannbische......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer .................. Erdélyi — Siebenbürger........................ . ... _ Bánsági — Banater ... ... ... ... ................. Pímö — ¥&im .................. ................. ... ... Fehér — Wéjss \ Rózsa — Rom \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáié burgonya Für landwirthsohaftliohe tmd industrielle Zwecke dienende KarUaffeS» ka — Diverse Fr&ű Dunántúli — Transdannbische ....................— Felsőmagyarországi — Oberungarische — — Nyírségi — Nyirer ............ . ........................ Erdélyi — Siebenbtteger... .............. ............. Bánsáei — Banste* ------ --- — .................... Paeö — Pesüo .... .............................. . . — ’m-ote. Fe&ir — W*w* | Sóissa — Som \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-to! — vo* K-ig —- 6s* 3 70 3 90 3 70 3 90 3 70 -3 90 3 80 4 00 IV. 4 20-4 40 4 20 - 4 40 4 10 - 4 20 4 20 4 40 SSsilSnféle 5 00-5 20 5 80 - 6 00 5 10-6 20 6 20 6 40 terméajfS;’ 3 50-3 60 3 50~3 60 3 30-3 50 3 30- 3 50 — Készé — Sffective Waare ArftMysm — E&rt Ksitirldäre eigfordali — Termin oorgsfaikne Leszámoló érfolyem Liquidation*- Sur* Szárassás, een Se asingsig Pronmimii, Gattung und Qualität Előfordul! kötések Vorgsfallene Schtiiss* Mtlsik — 8cM#*h árfoiyssssk — Eu^se jíéísz — Geld ára—Waare. pißar — GHd iri — TVaare ingyen hordó lnn, , . , Frsnco Fass, netto T*r« kg.-ken« Di(<sitíézsir ................... Sííj-welnefett .............. Budapesti ............................................. Budapester............................................... Vidéki ................................................... Lasidfsti ______________________ —.............................­174 — 175 ­.............. — -- —-----­— — .............. SGO tg.-kéní Szalonna ................... Speck ........................ ... Magya légenszáritott vidéki ............. . Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwsare, luftgetrocknet 4 stückig _ » ír 3 • — — — * v 8 , Füstölt .................................................... Geräuchert............................................... .................................... 143 — 149 — 144 — 150 ­........................ —-----­— — .............. lOfl kg.-ként | Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; ‘ hordókban vsgy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto fü.” netto. Ih Fässern oder Kistan Batto, franco S!mbaU»g9. Szilva.............. .............. PfSsxrmieia ....................... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tél — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnisch» Szerbiai — Serbische 75 darabos ... ... ............................. 75stückige ........................................ ioo ’ r i “ ™ I“ ™ ™ “ ioo ” ::: z 120 „ ........................ .............. 120 ..................................................... 130 .................................................. . 180 ..................................................... darsbszámért való Íelelő3sép nélkül ... ohne Garantie der Stückzahl ........ ...-----­-----­-■ —-----­.............................................................................................­Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együti, tiszta súlyban t ru-,. írtoJusive Fsa;;, netto Gewicht =' Szilvaiz ......................... Pflaumenmus.............. 1908. évi .................................................................................................................... 1909. évi ........................................................................ ........................................ ... 48 — 54 ­50 — 56 — 40 — 44 — 42 — 46 — t®5 kar.-fefs» űistéte'ak fíHértííl—üllért.” Herexnag .................. .... Klöesístaíen ....................... á f Lucerna, magya* 1909. évi __ ........ Lnzemer ungarische !909„______ Lóhsrs, aprószemü 1909. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1809 ................. „ középszemfl 1909. éri’ .............. , ajitteíkörnig 1909.. .............. , nagyszemö 1909. év*.............. , grobkörnig 1909.. .............. V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsf Tiírardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — jlis Frachtsätze versit SySrbe a fuvardíj tétel — fillérrel magasabb. — Sath Gyßr isi de rächt nach Bu hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Seiler tt-Sé? — 143 - 114 - 120 ­135 — dapeni •m, inclusive A höher. K-i§ — bis 1?3 ~ 123 - 135 — 148 ­ssecuram.------ — — .......­Yraehtsfitn se von Heller­—bis Heller Panesováról Újvidékről Bezdámól Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Sssegsdrőí 5?sntéról Tätelr-51 Mitrovicaárál Temasv^riCi Nagy becskerekről Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belttl a tőzsdetanács elé térjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen die?« J3f&ites an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten. I 0 1 m E <0 0 tH 05 tH 53 hl 1 I 'd s I s © |P si 00 | CO © t-1 -ö ® & ,0 00 Ss s * Ä V £ ^ II Ms SS CO rH ii g o bc Jg "55 .ü 3Ü ?-3 s® §l § © I i hl Ii CB 0 © § 1° £ 5 £ 1 § as K/r 6 © ■äl It So a M o © ■i 2 t-3 © © c« T3 oJ ,a s f« r ¥ 03 0 3 1 ! ö H 1 © ’S © S d *«S § *o A 43 0 % i ö H 05 QD Sö s A OD « © X k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents