A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)
1910-01-14 / 10. szám
k BUDAPESTI ÁRU- es ERTERTÖZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA ♦ 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Fqjénnegyel bu»»“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megtelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának i mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bau“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4. „B&nsági buta“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével __ termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maro« él a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében' termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva fa ax országhatár által körülvett részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett Burgonya. „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Faltlnikgyarorazágl burgonya“ alatt értetik a- Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, QömOr és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a> Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-SzÓrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi kurgwya“ alatt értetik a Királyhágóntuli Mgyékbaa termelt bársonya. * 1. Unter „Theissweixen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jáaz-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. _ 2. Unter „Vellen Com. F«Jér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ....... 3. Unter „Pester Boden-Weizen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des mn Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- tebicteo geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. ^ 5. Unter „B&cskaer Weisen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich 1 ypus dem Durchschnitte des im Comitate Bacs-Bodreg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — geiochsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebicten geerntet wurde. #) 1.U nter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Geräte zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Cv»mitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Naclibargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Trangdanubiftche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, ■die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wtlche im Ernannten Gebiete geerntet wurde. áfc# Kartoffeln. Unter „Transdanubisohe Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits $ier Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc,‘Trencsén, Nyílra, Pozsony, Szepes,.Sáros, Ábauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die in den Com ta.en Szatmái, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln and die in den Comutj.in Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln sindI diein Jen Ce mi taten Bács-B Ir fa, Békés. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln und die m den Comita.c.. jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január 14. (péntek.) 10. szám. Vízállás reggel 7 órakor i . 1ßc Wasserstau d 7 Uhr Früh f * Hőmérő reggel 7 órakor . , p 1 Thermometer 7 Uhr Früh ' Liégsálymérő reggel 7 órakor i 77fi Barometer um 7 Uhr Früh ! Előfizetési árak érenkint; A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄÄREM- USD EFFECTES-BŐRSi Erscheint mit AllsníibniA dfr Sonn- nnrl Fftiprtíi^#» PrHnumerations-Preisp jShrllch: Loco Sficret&riat der Börse .... „ .....................K 28.-Ins Hans gestellt ......... „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................... „ 36. — Für das Ausland ........ „ 48. — Einzelne Exemplare 80 11. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ W ___ Tí/Ví fHW&GD Die Prrisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános M ' ' sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | QjjJjO 113nemű6ka __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter habe Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ KéSláfH Effeotive Waare ?nist ne’to Casat per 10O Kilogramm von E ■■■ Hi Ä A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgerecht per Hektoliter in Kilogrammen Bura — Weisen 73 74 75 76 77 78 7í? 80 m 82 /Tiszavidéki, .........__ ... ... Theiss ... -................~ ......... IFejérmegyei ................... Com. Fejér ... ... ... ... ... ^Pestvidéki ... ... ... ... ... Pester Boden ....................... #Bánsági_ ... ... ... ... ... Banater ............................... i 'Bácskai ............................. Bácskaer ............................... Szerb ............................... ... Serbischer ......................... Komán ... ........ .............. ... Rumänischer ......................... Bolgár — . ............................. Bulgarischer ... ... ..............------------------------------28 30 28 45 28 70 28 90 29 — 28 80 28 90 28 90 29 29 30 29 15 29 25 29 30 29 SO 29 20 29 - 29 15 29 15 29 20 29 50 29 40 29 35 29 50 29 50 29 40 2S 20 29 30 29 40 29 40 29 80 29 60 29 70 29 80 29 80 29 70 29 60 29 60 29 70 30 - 29 60 29 90 30 — —-----— —-----Ró*;» — ISoggen _ _.______ i Származás, nen és ailn6ség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Eurt Szárászét), uaaa ás minőség IVowniMi, Gattung unä Qualität Árfilyast — Kurs K-tól — von K-Is — i« Kai» — Hafer- ......... ........ K-tól — • von K-ig — bis Elsőrendű............................... Prima ........ .................. Középminőségfi ................... Mittel ................................... 19 50 19 30 19 65 19 40 Elsőrendű.................. ...... Prima .................. -........... KfafosstaiWirC — . _ - - .......- ............— 16 — 15 30 16 20 15 70 Magyar új Román ?, bo Ungar. » Rnmän. Sorhi it' 12 20 12 30 — Gar<rt® ______ _____ /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Primi i , másodrendű _ » Sekui 1......................... 14 20 13 90 14 30 14 10 ida ................... IS Tesijf«3l — & g* ............ o. öolgsr. ........ H . ... ____ _______ 1 „ felsőmagyar. _ „ Oberungar.................. * » dunántúli ........ , Transdannb........... ... .............. .............. Fehér . ..........._ ............. Weisser.................................. gratas — Híres _______________ — »*. h) Háti ipidäre. llepee — Be] — Tsr-mints? if■ ............................ ... Káposztarepce ............. ... _ Kohlrops .................... — Béparspoe ____... —........... Btälsaes... —------------ — — —-----aars. Matiípidl — Termin Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeess árfolyamok nélkili Reihenfolge der bis l*h Uhr Nachmittags m dm höchsten und niedrigste* Rursm vorgefallenen Bchlilsn« ohm Zwistchenbirst Árfolyam IV» órakor Kurs iVs Uhr pénz — <7eW árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ................... .. _ __ ___ _ _ _ _ _----------Biwa — Wetzen ............................................... 1910 április ................. April......... ............. ... 1910 május ............ ....... Mai ............................... 1910 október ... ............. Október... ............ ... 28 56 28 54 28 72 28 66 28 70 ..................................................... ....................... 28 16 28 26 28 20 28 24 ......................... ........................ ................................... 23 84 24 (J0 23 96 24 00 ... ............................ .. ............................... . ............................-...................................................28 70 28 24 23 9S 28 72 28 26 23 98 Soggen ................. *• f. — —. — - ■?* ------ ... ............................. 1910 április ................... April............................... 1910 október .............. Oktober ........................ 19 90 19 88 19 94 ......................... ............................... 17 88 18 02.......................................................................... .......................................-..................................— *• -...................‘......... — 19 94 18 — 19 96 18 02- — .. — — — ................................................................ Tengeri ~ Mais ............................................. *9 *% ..................-.......................—-- — — — — — 1910 május ................... Mai................................. 1910 julius ................... Juli ... _ ... ... 13 40 13 52 13 48 .............................. 13 90 ... _ ....................................... . ... —-------—--------...................................................................—................ 13 50 13 5J M — Hsaié? _.......................... 1910 április ............- April ........ _ ___... 15 32 15 34 15 30 15 38 15 34 . ................... — .............. -.............—---------— — -— — — —---------------------— 15 32 15 36 *9 99 -- -- -- •— — -. _ _ _______________ Kápoffltarepcs — Koblrep«.. _________ 1910 augusztus .............. August ......................... r) Pfaiáridürse» Felmondott árokban előfordult kötések. — Temntnwaare» In gekündigter Waare t'orgefatt&v! Schlüsse 27 20 27 40 Majrywt bms —• Vng. Wet**n ... ■ ........ .........................—--------— — Koks — fSojcgw? ............................................. | ....................................... _ _ Xfitb Ks-fíir------... ... .......... —---------------------------------Ba» — Weiswa _. __ .. _ ... ___. ... ... ............................- --- —........ Tengeri — Mais ........ ........................ L. ... j .................................................... d) Lesxánsciló árfolyamok. — Liquidati&nakurm. Káposstarepee — Koblreps---------------------Magyar busa — liDísrtücber Weisen.... 1 ...................... ... — —-----K«ss — Boggsn ............................ .....................................................-----5Sßb -- H*f«. ..................................................................— — — — —- — B?wsa — Weisan _______ .. . ... Tengeri — Mais ____... ..................................................................... Káposztarepce —- Hohl rep« ............................-.........................- —-----------------------------------ii. Duzaxorpa.— wetzemueie. r.™ ^ ^WVru.mm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tél—von K-ig—bis Azonnali szállításra ......... Prompte Lieferung .............................. 10 20 10 25 10 60 Kartoffe 10 30 10 40 10 80 In, ejfektv ve 10 80 10 90 11 11 - 11 10 11 20 1910januar ... .............. Janu 1910 jamár—május ........ Janu ar... .................. ar—Mai .............. 10 60 ... ..................................................................................................... ____ _ _ ......................................................... i Árak Ssászpénzbea lOO kilogri »minőnként. Burgonya, készárű. — Waare Freite netto Gax-.e per IOO Kilogramm. Rmberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Wahrung dienende Kartoffeln Fehér — Weis» \ Rózsa — Rosa \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für land*eirth8chaftliche und ind*i8trieXle Zwecke dienende Kartoffeln Ir. — Diverse Prod Febér — W«#* | Hózna — Rota \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bit K-tól — mn RA# — btt Dunántúli — Transdanubisohe ... ........ ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ......................................... Erdélyi — Siebonbílri7ar___ . ... . . 3 70 - 3 90 3 70 3 90 3 70 - 3 90 3 80-4 00 IV. 4 20 - 4 40 4 20 - 4 40 4 10 - 4 20 4 20 4 40 Különféle 5 00-5 20 5 80 - 6 00 5 10-5 20 6 20 - 6 40 terményei Dunántúli — Transdanubisohe ......................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer — ............ ................... 3 50-3 60 3 50- 3 60 3 30-3 50 3 30-3 50 — Bánsági — Banats Pesti — Pester . r ... Bánsági — BtnMer Peatl — Pssia* ....... ucte. —- . . .... — - - — • Kéazárú — Effective Waare ArfaSyMB — Kffr* Határidőre eWordal» — Auf Termin eorqtfaüene Leszámoló árfolyam LiquidaíionxE*r* SzárMazás, aen és nloüség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefällene Schlüsts<s kSiések — RH'ltst árfolyamok — Kurie —■ Geld i.ro—Waare pés? — Geld íré — V'anre lágyén hordó mm,.» va * Frauco Fass, netto Társ Disznózsír ................... Schweinefett .............. Budapesti ............................ .................. Budapester............................................. Vidék! ................................................... Landíatt .............................................. ~ ............................. . 174 — 175 — :::::::.. — — — — I0Q ig.-ként Szalon n» ... .............. Speck ....................... ... Magya légenszáritott vidéki .............. Landspeck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » . 8 , — — ...» s 8 * Füstölt .............. .............................. ... Geräuchert............................................. — — ..................... 143 - 149 144 — 150 ........................- —----— —-- -_ ___ ____ _ .......... ... . v.. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Saok, brutto für netto. In Fässern oder Kisten noito, fr*.r,so Emballage. Szilva ... ......................... PttsnimeH ................... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tói — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ............. . 7Sstücki?e _--------------------85 . ......................................... 85 100 . ________________ 100 — 120 . ......................................... 120 „ ... _. r............................ 180 , ......................... ................ 180 , ......................................... darabszámért való felelősség nélkül .. ohne Garantie der Stückzahl .............. ..................................................................... ....................... Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbischet* Hordóval együtt, tiszta súlyban inn, inelasive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ......................... Pflaumenmus.............. 1908. évi ............................................. 1909. évi .............................................................. ....................................................... 48 — 54 50 — 56 — 40 — 44 — 42 — 46 — HO Vs.-kéal Díjtételek fillértől—fülérig Heremag ................... Kieíisaaten... ........... A Lucerna, magyar 1909, évi .............. Luzerner ungarische 1909_ ............. Lóhere, aprószemS 1909. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1909 _ _ _ _ , középszemfi 1909. évi .............. . mittelkömig 1909.................. . nagyszemű 1909. évi ............. , grobkörnig 1909................. V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsf uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstt Gyfirtse a fuvardíj tétel — fillérrel magasabb. — J^ach Győr ist de rächt nach Bu hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um — Heller K-56Í — fto« K-ig — bi» .................- — FranhtjiStti SC PO» ffellrr—bis Peiler 143 - 114 — 120 135 dapesl m inclusive A hnhtr. 172 ~ 123 — 135 - 148 ssecuran*. Pancsováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Danaföldvárról Szentesről Szegedről Zent&ról Titelről Mitroviczárói Temesvárról N agybecskprekr^i Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül n tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen diesen Hlaties an gerechnet dem Sörsenra.the zu unterbreiten.
