A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)
1910-01-11 / 7. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely lelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Ftjénnegyel búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának i mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 4. „Bánsági búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt Ouzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva ét az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ♦♦ Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FeltSmugyarortzigl burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, 4rva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli aMfyékbea termelt burgonya. # 1. Unter „Thelssweiien“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich l'ypus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „WvUen Com. Fejér“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des In den Comitaten Torontál nnd Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodreg — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefuchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1 Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Cjmitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wtlche im (pnannlen Gebiete geerntet wurde. Kartofteln. Unter „Transdanubische Kartoffeln" sind die in den elf Comitaten jenseits jier Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom. Hont Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén. Nyitra, Pozsony, Szepes, Sár >s, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Kyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten SzatmAi, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Untéi „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-I’iiis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodr >g, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoff**’“ IU verstehen. Unter „SlebenbUrger Kartoffeln" sind die *n den Comita ei: venseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január II (kedd; 7. szám. ™?Áárá8 borult—triib Witterung ; Vízállás reggel 7 órakor t L 1QK Wasserstand 7 Uhr Früh f + 195 űtaHőmérő reggel 7 órakor , , r . Thermometer 7 Uhr Früh ' ‘ líégsúlymérő reggel 7 órakor I 783 Barometer um 7 Uhr Früh ' Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............. K 28.— Házhoz hordva .............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen flnnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND HFFECTEH-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre t&a-licb. Pränumerations-Preise jährlich s Loco Secretariat der Börse.........................K 28.— Ins Hans gestellt — — „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................- „ 88.— Für das Ausland ............ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ IS __ Ti/itiéJW&'il híiVQP Die Prei<motirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' lUiCaUC« V II Al • ? •• sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivétess jellegűek. j QjjgjQjiaíEeJfíŰclía __ GctV&ídP welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter habe Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ ICéaxál*» Effeotive Waare Prtitt »ittn Gasse. per lOO Kilogramm von K - bis /* A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 H2 /Tiszavidéki... _ IFejérmegyei ... ^ < Pestvidéki......... ÍRánsá.gi_ Theiss ................. Com. Fejér .. . Pester Boden _ Banater — — — ~ . — — — — — 28 30 28 70 29 2* 28 28 80 90 90 29 30 29 15 29 25 29 30 29 30 29 20 29 - 29 15 29 15 29 20 29 50 29 30 29 4 í 29 50 29 50 29 40 29 20 29 30 29 40 29 40 29 80 29 60 29 70 9Q ftO 29 70 29 50 29 60 29 70 30 - 29 80 29 90 an _ — _ _ _-- •' 'Bácskai. ............. Szerb ... — ............ Bácskaer Serbischer :z z:---------— — 28 45 i 28 90 29 29 80----— —----_ _ _ Román ............. ... Bolgár .................... Rumänischer Bulgarischer — —- —-----— — nv----mlo Ifífü "ffis r 29 vt .30 n r 29 40 in-M i/m >0- — Származás, nem és minőség Árfolyam — Kar a Szármttzás nüm és minőség ÁrfolyH® — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis Prmeniene, Gattung und Qualität K-i6i — von K-íg — bis Kom — Koggen Elsőrendű Príma . 19 50 19 65 Elsőrendű Príma 15 «0 16 — — — Közópminőségü ... _ ____ Mittel __ ___ ». _ _____ 19 30 19 40- siaror _ 15 10 15 50 Ma??«r Uu£?ar. _ _ — — /Takarmány, elsőrendű _ 1 „ másodrendű _ de < Sörfőzésre. tiszavidéki Futter, Prima ... .. 14 10 14 30 ' 6j . bo neu 12 20 12 80 Árpa — Ö»r«»ts9 , Sekunda .. Braner. Theiss — 13 90 14 10 'i'Mas-erf Román v S^nrh gár... Rumän. o. bulgar. Snrhisr.h _---— — — — > » !P felsőmagyar.... dnnántúli _ ... » Oberungar. _ Transdsnab. ... ........ — Cinqnantin... Feh«?-... Cínquantin ... — _ — — lio'ee — Hirse---------------— b) Hatj Kepce — Kews .......- Terminwaar*. Káposztarepce..,. .. Rópsirapee _______— Kohíreps . Eöbssa ............ :----— —-----Termin Délután! IVs óráig a legmagasabb és iegalaosonyabb árfolyamokon előfordult kStések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam I1/» órakor Kurs ll/% TJhr Meinenfolge Mr o%s L/W ív(iC/ivilllCiym zu cJr» nocfisZSf• fiiCdrigsifiti JLursen VGVQQfaiWHfM AiVji*cn^KHrs9 pót« Geld árú — Wan • Magyar buzi» — Ung. Weizen . .. .. — _ __ _ __ _-_ _ _ .............. .. Bura ■--* Weizaii 1810 április 1910 május . 1910 október. Anril 28 52 ■1» as fíO 28 70 28 6i„, 28 20... 94 .. 28 64 28 66 28 14 23 92 28 16 28 23 94 23 13 28 28 90 24 02 'ÍR 0| 28 24 T* — ......... . — . .. .. — — __ _ __ Oktober _ ... _ ... .... ... _ .. ........ _ _ _ _ _ 23 96 23 98 K«r.s — Koggen ........ 1910 április .. 1910 októhnr ........... April ... Oktnhnr ....... ........ 19 92 17 98 19 90 19 93 19 18 00 17 SR 90 ........ ... ... ................ .............. .......... ....... ................. ... ........ ...-... 19 17 90 94 19 9 í 17 96 — ..........- ......... . .. ........ _ _ ... —.. ... _ _ _ _ ........ _ _ ... _ _ ___ .. _ _ ... __... _ . .. Tengeri — Mais 1910 május 1910 julius Mai 13 4 IS 40 13 31 13 36 13 38 st* W Íí .................. ..........- — ........ Juli ... ........ ....... — ..................... .... — ....... ..............-----....... ... ... ........ ... ~ £-.&h il&fer 99 ft ** 99- — ........ 1910 április ... ........ April _ ....... — ........ 15 40 15 34 ..................... —-....... —-----_ ...— ... ... ... 15 34 15 36 Káposistarsjse.© - Äoblrep» _ 1910 augusztus _ . A nem st 27 30 27 50 Falaiofidott árakban előfordult kötések. — Termlnwaare. in gekündigter Waare vorgcfitRme Srhhlsse. # Magyar bn» — Ung. Weisen —— ........ ... — -— —Bor*«* - Rogtreti .......---........ — —....... ......... — — — — — B»b- Sufw. _ ... ... — ........ ... ... . ----BUSS» — W«tROB Tensröri — Mai* Knhlrum d) L«a»á^Rlé áHtatlyamolr. — LiqnidatiQ'nHkuräG. r*ls«.styar bau — Ungarischer Weiseen ............... ........ •—- Roggen ... ... ... ...-----~ — ... ...............-----*»b - Hafer.. . ... ... ... __ . ...........- — Bei» — Weisen —-----... ... ~- --........ ... ......... Tengeri — Mais — ..- — — — — ... — . .. — _ — — — _-----Káposztarepce — KohJxeps —........... .. _ ._...-----ü, I Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm, « »uzanorpa. w etzentaeie. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa Grobe Kleie Árfolyam — Kur* Előfordult kötések - Vorgefallene Schlüsse K-téi—ron — bú Előfordult kStések — Vorgefallent Schlüsse K-tól—ron K-l$—hv> Azonnali szállításra Prompte Lieferune 10 30 10 40 10 90 11 10 ISMOjanuar _ Januar... 10 4U 10 35 10 10 90 11 10 1910 jamár—május Januar—Mai ... ... 10 76 10 70 10 90 11 _ 11 20 ........................ ... _ _ — — Árak készpénzben lOO kilogrammonként. «♦m. Burgonya, készárú. — i Kartoffel eftekti ve Waare. Prdu netto Casse per ÍOO Kilogramm. Fehér- Weit» Róís* — Rom | Sárga - G-lb Fehér — W*t»t Róraa — Rnsa Sár^s — Gelb Emberi táplálkozásra K-tól — fon K íg — bis ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftUcht und industrielle Zwecke K tol — eo« K ig- btt szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung !Üe?zewitr Kari-rffe?ts Dunántúli — Transdanubische ................. Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyirségi — Nyirer ................................. Erdélyi — Siebenbürger ................... ... . Bácsi*"' — Banater ....................... .. _ ....... 3 70 3 70 3 70 3 90 3 90 3 90 4 20 4 20 4 10 4 40 4 40 4 20 5 00 - 5 80 5 105 20 6 00 5 20 Dunántúli — Transdanubische ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer .............................. Erdélyi — Siebenbürger. ....................... ........ 3 50 3 50 3 60 3 60 3 30 3 30-3 50 -3 60 — Psgö —Pester 3 8(1 4 00 IV. 1 90 d <10 6 20 6 40 terményei dienende Kartoffeln Pesti — ucte. Különféle !f 8> — Diverse Prod Sésxárú — Effective Waare, Ärfolvs» — Kurs Határidőre előfordult - Auf Termin oorgefallene Leszámoio árfolyam Liauidation> Származás nem és m 1 n 08éo Előfordult kStések 8,-b.lü**« árfolyamok — Kurse Pr<trenienz, Gattung und Qualität Vorgefallene Schlüsse né«z — Geld irn — Waare pénx — Geld áré — Kurt Ingyen hordó Disznózsi r Budapesti . Pndfi 174 — 175 Franco Fass, netto Tara Schwei«*» fett Vidéki _ ___ Magy» légenszáritott vidéki Városi légenszáritott 4 drboH I.andsnenk. lnftírntrnrknet _ _ ínn i— Szalonna ... .......... Stadtwa&re. lnftontrofiknet 4 stückig 143 — 144 _ _ _ _ Sncc-U... . 3 . 3 150 151 _ _ _ _ Füstölt ....... _ __ _ _ _ _ _ Geräuchert _ . ___ _ _ _ _ _ _ _ __ ____ _ _ — .. __ __ — — — Árfolyam Kur» Zsákokban zsákkal együtt, elogy- súly tiszta súlyként; hordókban K-tól -- von K-Ig — biß K-tól — vrm K-ig — bi Boszniai — Bosnische Szwbiai SarbiH^h^ vegy ládákban göngyölettel együtt, 75 darabos 75stiinkiire tiszta súlyban. 85 85— ........... 100 100 wouaou lUuiuniTu OftuK) ül UttU Pflaumen 120 120 130 130 ____ _ darabsz&mért való felelőssé? nélkül ohne Garantie der Stückzahl _ _■----------— ____ _ _ _ _ __ ___ _ _ .. . _. _ . — -— Boszniai bosnisches Szerbiai — S7iPrhisrhPR Hordóval együtt, tiszta súlyban, Szilvaiz 1908. évi .. 48 50 — 40 42 inclusive Fass, netto Gewicht Pflaumenmus — _ 1909. évi .. ___ _ _ _ _ __ _ .. ___ ............ .. ... 54 — 56 44 46 —-— r-o* s-ip — bti 5,00 kg.-kSnt Heremag ... Klflwaaten... — -— Lncerna, magyar Lóhere, aprószemQ közéDszemfi 1909, évi 1909. évi 1909. évi ........Luzerner ungarische 1909_ _ Rothklee kleinkörnig 1909 ....... mittelkörnie' 1909-...---— — — 143 - 114 - 120 — 172 123 135 —---------“ ............ — — —............ napvszBtnű 1909. évi probkörnifi' 1909 135 — 148 9 * V. Hajózási fuvardíj Budapestre Schiffsfracht nach Budapest Díjtételek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — {He Erachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Azsecuranz. GySrbe a fuvardiitétel — fillérrel magasabb. — Narh Győr ist der Frachtsatz um — Heller höher. Vrachtsfl.tee vrm Hellrr—hist PpIIp» Pancsováról Újvidékről Bezdánról Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről ZentárOi Titílről Mitroviozáról Temesvárról Nagybecskerekroi — — — — — — — — Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
