A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1910, január-március (47. évfolyam, 1-72. szám)

1910-01-03 / 1. szám

ÄBPPESTI ARO- és ERTEKTÓZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJlf ♦ 1. „TisxaTldéki búza“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelal a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fej ércnegyei bni»“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki bnza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blal, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Káiisági basa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buxa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagápak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros é< a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben ts Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva é* az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Qömőr és Kis-Hont Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya" alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-SzOrény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágójituli MfyéklMfl termelt burgonya. "* / * V t síbiife ik 1 Unter „Ttaeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in aen Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeb^et^n^geer^e^^wurde.^^ F<jérM j8{ solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Qebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. __ 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate rest-riiis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht *md welcUpr im genannten Gebiete oder in dessen NachDar­gebieten ße^ny^e^“r^iiatep ^efien«< jgf solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-l5oarog aie Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. #) 1, Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, aie Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld'gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeb^eten^geer^et^vmr *^©1** Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurae. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die uonau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und wtlche im r-nannten Gebiete geerntet würae r áfc# Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kart oftein zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes,> ya™s, Ábaui-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln sind die in den Com taten Szatmái, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter »Pester Kartoffeln sind die in dw Conmaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Ka^ffelnwnd die:in den.Comitateni Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Un/ier „SteoenburQer Kartoffeln «ojd die m den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVII. évfolyam. Budapest, 1910 január 3. (hétfő j 1. szám. 38SSL,; , 1976 Vízállás reggel 7 órakor i , „7r) Wasserstand 7 Uhr Früh } ‘ ' .... Hőmérő reggel 7 órakor , , 0 r Thermometer 7 Uhr Früh Légsúlymérő reggel 7 órakor I 777 nm Barometer um 7 Uhr Früh ( Előfizetési árak éven kint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .............. K 28.— Házhoz hordva .......1_ „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ........................ „ 48.— Egyes példány 30 f. ÁMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjel©n ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- USD EFFECTEH-BÖRS! Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere tätlich. Prär”"ner3*!on8-Prei8e jährlich: Loco Secretariat der Börse ...........................K 28.— Ins Hana g- stellt ......... „ 82.— Per Post für Jngarn nnd Österreich .................. „ 3'j. Für das Ausland ......... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdfOÍtt mxtö f ff { (j \ ___ Wil.ftVPtt híiVS'& Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piaci áB»finos> í] ff V; s/^/ *** 63 SS fr ««/ V flUUI sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. ■**- y» T | GabO!tan6ÍTilŰ6k« _- GctVCÍflC welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben IOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. J A* } . .. _ Preise'netto Caste per tOO Kilogramm von K. — bis K €L) --- iLfß @CtÍ>V6 5r CS/OiVSu A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogramme» Búza — Weizen 73 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki......................... Theiss ... ... ......................... iFejérmegyei .................... Com. Fejér ......................... «Bánsági ......................... Banater ............................... 'Bácskai .............................. Bácskaer ............................... Szerb — ............................... Serbischer ......................... Román .................................... Rumänischer ......................... Bolgár ....... .............. Bulgarischer .........................-----­-----­-----­-----­-----­-----­28 — . . 58 50 28 20 28 30 28 35 28 35 28 70 28 60 28 65 28 60 28 70 28 55 28 40 28 45 28 50 28 50 28 90 28 90 28 90 2* 90 28 90 28 80 28 70 28 70 ü8 80 28 80 29 30 29 05 29 05 29 15 29 20 29 — 28 90 29 — 29 — 29 40 29 30 29 30 29 30 _i _-----­-----­-----­-----­Származás, nem és m í a 8 s é 0 Árfolyam — Kurs K&b — Hafer .................................. Származás, tieia és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs V .«0368 — OggCil ... * Provenienz, Gattung v.nd Qualität K-tól — von K-!g — bis K-tól — von K-ig — bit Elsőrendű............................... Prima .................................... Középminöségü .............. ... Hittel ................................... 19 40 19 20 19 55 19 30 Elsőrendű .............................. Prima .................................... Köüénttjinőaépfi ... Miltal _ 15 70 15 — 15 90 15 40 Magyar n Román v Szerb . Cinqaant Fehér Ungar. » Rumän. Serbiso Cinquai Weissa 14 50 12 20 14 60 12 30 Árpa — Garsíí) ____________; _ /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima......................... í , másodrendű _ „ Sekunda .................... sjc< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ......................... 1 . felsőmagyar. _ „ Oberungar.................. ' , dunántúli ........ , Transdannb................. 14 20 13 90 14 30 14 10 Tengeri — Mais ... ......................... új ........................ . bolgár ............. b ......................!._ o. bolgár. ........ h................................... Köles — Hirse ________________ — b) Hat; kpidore. l?epce — Steps............. ..................... — Terminwaare. Káposztarepce....................... . Kohlreps .............................. Réparepca ............................. Rübsen... --------------­-----­-----­HaláridC —- Termin Délutáni l'/a éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkill BHhenfolge der bis l1!* Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwitchenkurtit Árfolyam I1/« órakor Kurs IVl Uhr pénz — Geld áré — Waa >/ Magyar t>u*» -- Ung. Weizen ...................-- -- -- ... ... — .. _ _ _ _-----­----­Bn*8 — Wf»ízen .............. »5 99 ........................................... 1910 április ................. April............................... 1910 május .................... Mai ............................... 1910 október ....... ... .. Oktober......................... 28 08 28 10 27 94 88 08 28 00 ............. ............................. ... .............................................-.......................................................... 27 72 27 58 27 70 ... ... .............................................................................................................................................................................. 23 60 23 50 23 60 23 52 .................................................. ... ... .......................................................................................-............— 28 — 27 68 23 54 28 02 27 70 23 56 Koa» —* Roggen ............................................... 99 íf ..............................................­1910 április .................... April............................... 1910 október ............... Oktober ... ................... 19 70 19 72 19 66 19 70 ............................................... . ................................................................ 17 64 17 72................................................................................'....................................................................................................................... 19 70 17 72 19 72 17 74 Tengeri — Mais ... ............... 1910 május ................... Mai................................... 13 28 18 24 13 80 ................................................................................................................................................... ..................................... 13 26 13 28 iSafo — Hafer ............................ » — — — — — — — — _ — 1910 április .................. April ............................. 15 18 15 16 15 20 ............................................. ............................................................................................................ .................. „. 15 20 15 22 Kápossstarepce — Kohlreps... 1910 augusztus .............. August ........................ e) Felmondott árakban előfordult kötések, — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUms Schlüsse. 27 — 27 20 Magyar írassa —• Ung. W®í*on ................... — ................................- — — Ro*a — ßoggea ....................................... .... ....................­...................- — — Sab — Hafiw— .................-.................... Bra*a — Welsen _________________________ ..................-............- —.......­Tengeri — Mais ............................................... d) L«sxámolé árfolyansck. — LiqmidatiensJcurse. Káposztarepce — Kohlreps ...-------------­-............... .................................. l»nx» — ün^TiMihfir Welgan... ............., .... ... ..............-------. Bo« — Xto$jr?en ................... .............. ............................................-----­5ßafe — Hafer ..................................- — ..............—...............................­— Bbes — 'Weisen ................................... ............................................... Árak készpénzbe !í>0 Kilogrammonként. Tengeri — M»ls — ... . .................................................................. 11. Buxakorpa» — Weizenkleie.­Káposztarepce — KolUrep» .................-........................................ Preise netto Car.se per 100 Kilogt 'amm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs I>urva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—non K-ig—bin Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-|g—h Azonnali szállításra— _ Prompte Lieferung 10 60 10 50 10 80 Kartoffe 10 70 10 70 11 — In, eftekti ve 10 90 11 — 11 ­11 10 19!0januar ... ____ ... Janu 1910 január—május ........ Janu ír ......................... 11 20 11 20 ír—Mai .............. i I i i 1 í i i 1 1 ! i i i ! i i i i I i i ! j i : i I i ! ....................... Arak készpénzben IOO kilogrammonként, Burgonya, készárá. — WilßTC Preise mtto Ca«*« per 100 Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Vür menschliche ÍTahrung ditmende: Kartoffel» Dunántúli — Transdanubische ........ .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ................... ................... Erdélyi — Siebenbürger........................ ............ — Banater ......................................... Pastí — Pestet .............................,.............. Fehér — Weist \ Ró?,sa — Bőm | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Vür landwirthschaftlíche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln u — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ........ ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Erdélyi — Siebenbürger.­............................— Bánsági — Banats» ...­................................... Pesti — Paste* .... ......................................— uefe. Fehér — Wtist j Rózsa — Rosa \ Sár?* — Gelb K tói — von K-ig — bit K-tól — vm K-ig — bi* 3 70 - 3 90 3 70 3 90 3 70 -8 90 3 80 - 4 00 IV. 4 20 - 4 40 4 20 4 40 4 10 -4 20 4 20 4 40 üUfURféie 5 00 - 5 20 5 80 6 00 5 10- 6 20 6 20 6 40 3 50-3 60 3 50-3 60 3 30-3 50 3 30-3 60 — KiHárú —• Effecüve Waare ÁríoSyse — Kxr» Határidőre előfordult — Auf Termin norgefallene Leszámolt* árfolyam Liquidation- • Kur­Szár ts azás, oesi ée tBiRÉÍBég PrtmsttSms, Gattung und Qualität Előfordul? kötések Vorgefallene Schlüsse kStéíek - Schlüttt árfolyamok — Ku**t piss* — Geld *»•8 —- Waare pA«* — Geld 6ré — Waar? Ingyen hordó , . Franco Fass, netto Tara Ilisznónisir ................... Schweinefett .............. Budapesti ............................................... £udap$ster .............................................. Vidäd .................................................... Leüßfert ... ................... ... ... — .............................. 172 — 173 ­..............—..........-----­------­hOO kg.-kénS Szalonna ........ ........ Speck.. ...................... ... Magya légenszáritott vidéki .............. Landspéck, ung. luftgetrocknet.............. Városi légenszáritott 4 drbos .............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 8 Füstölt ................... ....... ................... Geräuchert... ........ ........ ... ... ....... — ___ _ — — — 140 — 148 — 141 — 149 — ..............................-----­-----­............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elogy- söly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, fr&nso Emballage. Szilva ............................. Pflaumen ....................... Árfolyam — Kurs / ' ^ K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — 6t* Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ......................................... 75stüokige ......................................... 100 l “ I Z Hl 111 111 100 ’ 111 111 111 111 111 111 111 111 120 , ......................................... 120 „ ........................................ 130 , ......................................... 180 . ........................................ darabszámért való felelősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl ..............-----­-----­­-----­-----­Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerhisches Hordóval együtt, tiszta súlyban t ^. inclusive Fass, netto Gewicht g‘ Szilvaiz ......................... Pflaumenmus.............. 1908. évi ........................................................................................ .............................. 1909. évi .............................................................................................. ....................... 48 — 54 ­50 — 56 — 40 — 44 — 42 - 46 — .............................................. -....................................... iOO Oijtételek fillértől—fillérig Híremag ................... Eíeesasten................... A f Lucerna, magyar 1909. évi .............. Lnzerner ungarische 1909„.............. Lóhere, aprószeiaű 1909. évi .............. Rothklee kleinkörnig 1809.................. » középszemfi 1909. évi .............. B mittelkörnig 1909.................. „ nagyszemű 1909. évi .............. , grobkörnig 1909.................. V. Hajózási fuvardíj Budapestre — Schiffsf nvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Erachtsätze verste Syjlrbe a fuvardiitétel — fillérrel magasabb. — Nach f}yßr ist de rächt nach Bui hen 8 ich per 100 Kilogramm r Frachtsatz um — Heller — ro» 143 - 114 ­120 — 135 — iapesl n inclusive A höher. K-ig — bit 172 - 123 - 135 — 148 — iseeurane. ........................— fraehts/tt* P von Heller-bis HelU Pancsováról Újvidékről BezdánróS Kalocsáról Dunaföldvárról Szentesről Szegedről Zentáró! Titelröl Mitrovioz áról Temesvárról Nsgybecskerekriv Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents