A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)

1909-10-20 / 238. szám

A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA c íi t* v . °,y Duza enena°. me|y jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád. valamint Jász-Nagvkun­Szolnok Vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett v agy ezekkel szomszédos területeken termett. vagy ezekkel szorntfédof tériiSn temjtt ^ me‘y íe"eg tekintetében me^elel a Feiér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett járások kivéteí^^^^^áwtí* °Jy é?end0, mel£ ie"eg tekintetében megölel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédé is területeken termett. a nevezett va^e”ekk!Í százéit tertletXn^rmett. me'y tekintetébe" meE,ele-f a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely termelt buzVSfarínak ÍHSv ín»»’7, h™ érten?°’ ,mely ÍelleS tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében - a dunamenti részek kivételével - termen ouzaK atiaganak s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. részébeítermei?'hasonnemű °i'y me.'ynek ielleSe, “ebeiéi az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt reszeoen termen hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett termelt hasonnemfl8árpái?átlagának^* í^y^ nCTezett^agy^erekke^szomszédoítiirüldel üsMermetf ÍObl>PartÍ V4rn,egyékbeD & N6grád vármegyében részében termén “emfl^pák áíagának^a nTv^eTÄnSmS?*“ * Ugyar°r8Zágnak 8 Dun3> 8 DráVa * “ 0rS^határ körüIvett NógráfEs^Sm“a„Duná?tul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Unf és' Beref rn^kh™ ?a^'fJyom-Llpt6‘ Turóc. Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, burgonya Pes« S 'ím e uT",? a',att értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt Bács-Bodrou Békés rmn Járt i h t n?” ^‘S ü"’ Heves> J^sz-Nagykun-Szo .Ínok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a megyékben termelt bm^onya! 1 Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágómul! # 1. Unter „Theissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genauinten Gebiets oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wetíen Com. Fejér“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar­gebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefvehsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. . .2: Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln‘ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Uater „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatinár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szil;;gv, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Bckés Csongrád, Arad, 1 orontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ,,Sieiienbürfler Kartoffeln“ *ind die «n den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1999 október 20 (szerda) 238. szám. Visállás reggel 7 órakor « , 19Ä Wasserstand 7 Uhr Früh j ’ " Hőmérő reggel 7 órakor t i a r Thermometer 7 Uhr Früh í ' Légsúlymérő reggel 7 órakor \ 779 Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen flnuep- és vasárnap kivétslével mindennap. WAARE»- UND EFFECTEK-BŐRS8, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre t&grlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ........................ K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................. „ 88.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A J R bwib#JÍ __ JV/tnVPVthÜVUf* I)ie Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyok a piac általános s lOfcSUC« V Jllf f57i,U?sf » C. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivétaies jellegűek. j QaJjjjugjieinfioll. __ GctVOifle welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 1.00 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „. . „ „ ,. _ Preist netto Casse per 100 Kilogramm von R. — bis R a) Kesaras*«« — EffecAive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki .................. Theiss ... — — .................. IFejérmegyei .................. Com. Fejér ........................ Pestvidéki ... ............ ... Pester Boden ... __ ............. »Bánsági... ... ... ............. Banater .............................. 'Bácskai ........ .................. Bácskaer ........................... Szerb.................................... Serbischer ........................ Román ... ............................. Rumänischer _ _ _ Bolgár ... ... ....................... Bulgarischer ....... .............-----­-----­-----­-----­-----­-----­28 60 29 10 28 95 28 80 28 90 28 95 28 95 29 30 29 20 29 26 29 30 29 30 29 15 29 — 29 05 29 10 29 10 29 50 29 50 29 fO 29 50 29 50 29 40 29 30 29 30 29 40 29 40 28 90 29 90 29 65 29 65 29 70 29 8C 29 — 29 60 29 60 29 60 29 60 29 20 80 - 29 90 29 90 29 90 29 35-----­-----­-----­-----­Közs — Roggen _....________ Származás, nen és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ... ........ ............... Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-ig — bis K-tél — von K-ig — bis Elsőrendű ... ... ........ ....... Prima .......................... ... Középminőségö ............. .... Mittel ................................. 19 70 19 60 20 — 19 60 Elsőrendű ............................. Prima ........................ — — Középminőségü ............. .... Mittel ............................— 16 70 15 40 16 - 16 60 Árpa — í-Jeínt« ____._______---­/Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima....................... 1 , másodrendű... , Sekunda ... ............ . ^(Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss...................... f „ felsőmagyar. _. , Oberungar ................. „ dunántúli­....... , Transdanub................ 14 75 14 40 14 95 14 60 Magyar ............................. Ungar. ........................... Román v. bolgár ............ Rumän. o. bulgar. ........ Szerb .................................. Serbisch.. ............................. Cinqnantin............................. Cinquantin............................. Fsbér ................... ... W«isser......................— — 14 80 15 — K3Í6S — Hijrse __________ — — b) Háti ipidftre. Iiepee — Keps.. ............................... — Terminwaar*. Káposztarepce ....................... Kohlreps .......................— Hápsrepce ... ___________ Rübsen................................. 26 25 25 60 27 30 26 25 ^fatárSsSS — Termin Délutáni IVs éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis P/t Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam I1/* órakor Kurs lVt Uhr pénz — Geld árú — Waare ftJagryar bnzft — Ung. Weizen ... ...----­------­Biwsa — Weisen 1909 október ................ 1910 április ................ 29 78 29 80 29 28 76 28 80 28 29 52 28 68 29 56 28 70 Oktober _... ..... ........ April ......................... 66 ................................................ ... ................................................ ............. .................................................. Közs — Boggen........... 1909 október ............ Oktober 1910 április ... ........ ... April .. 19 84 19 6 20 50 20 i 3 ...................... ....... 19 70 20 48 19 72 20 60 3 20 56 20 48 ... .................. ............................ .................................................... tengert — Síals ................._ 1909 október .................. Oktober ....................... 1910 május ... ............. Mai................................. 13 80 13 84 13 76 13 82 13 78 ........................................... 13 78 18 80 ’&'ö-b — Hafer ___________ _ íí ti -- --------------- -----------­Sí — — ............. ... .. ... _ ... 1909 október ______ Oktober ___________ 1910 április ................ April ... ... .................. 15 20 Í512 T Z Z !“ “ ~ ”! ~ Z ! ..................................................................... ” ~ “ “ z:: z z z z z 15 46 15 48 15 38 ...................................... * ..................................................... 15 10 16 40 15 12 15 42 Káposztarepce — Kohlreps... ................ _ _ e) Határidfircb. Felmondott árakban előfordult kötések. — Tertninwaare< In gekündigter Waare vorgefaJleme. Schlüsse. Magyar bu*a — Ung. Wssissen .................. — — ................- — — — — Koks — Koggen ........... . ... ........ ............. iS&is - Hafer. ..................... — .......................---------------------— — — Bujs — ~We>lt,e>n ____________________ ......................................* ......­Tengeri — Mai« ........... ................................ d) Leszámoló árfolyamok. — Liquida tisnaleur»e. Káposstaropee — Kofelreps ... _________ ........— —----------------------­Magyar Smssi — Ungarischer-----­Boáé — Koggen ............................................................................ 19 70 »ab — Hafer— .......................................................-................... 16 10 Bu?,& — Weisen Árak készpénzben lOO kilogrammonként. 29 52 Tengert — Mais ............................................_ ......................... II. Buzakorpa. — Weizenlcleie. 14 60 Kápö»»t*üF9pce — Kohlreps ....................................................— Preise netto Casse per lOO Kilogt ‘amm. Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Rurs Tíurva korpa — Orobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorqefallene Schlüsse K-tól—"on K-ig—bin Előfordult kötések — Vnrqefallenr Schlüsse K-tél—von K-Iq—Au­Azonnali szállításra ___ Prompte Lieferung_ ... 10 40 10 60 11 10 Kartoffel 10 50 10 70 11 30 Ifi, eftékbi 10 9) 10 90 11 40 J.OO Kilogt ll 10 11 10 11 60 amm. 1909 október—deczember ( ve ktober—Dezember ... i»iü janaár—május ......... Januar—Mai Arak készpénzben 100 kilogra.mii ............ ... wnkéat.. **!?!. Burfgossya» készárá. — WcM&Ye. Preise n*f.to Casse per Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Ffir fnensehlíche Nahrung K&rtotft’.ín Dunántúli — Transdanubische ... ............ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ..............'....................... Erdélyi — Siebenbürgen........... ........... ... . Bánsági — Banater ...... ............. Psstó — Pas:t®s ...............................» Fehér — Weiss \ Rózsa — Rosa | Sárga — G ib Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftli/she und industrielle Zwecke dienavj-ite Kartoffeln fc* — .Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ....................... ............. Erdélyi — Siebenbttrger........ ....................... Bánsági — Banats? ___ ................................. Pesti — Psster .................................— — ucte. Fehér — Weist | Rózsa — Rosti \ Sir?* — Gelb K-tól — no* K-ig — bis K-tól — wy>t K-ig — bi» IV. terményei — — — £éa*áirű — Effective Waare Ärfalyaa — K*rt Határidőre előfordult — Auf Termin <torgefallene Leszámolc árfolyam Liquidation~ - Kurt Származás, a a * és mingsép Pr<xemiemst Gatt&ng und Qualität Előfordult kötések Vorgefailem SchUitsi kStásek — Schlüsse árfolyamok — Kurse oé»z — Geld 4ph — Waare páni — Geld áré — Waare Ingyen hordó ^ Franc» Fass, r.stto Ts?« ' kg.-ként I>iwanf'*Ksir .................... Sehwetaefett ............. Budapest'. ........................................... ß dapester............. ............................ VHáki ... .......................................... Landfett ........................................... — ............................ 185 — 186 —-----­-----­100 k~--k.*u§ Szalonna .................. Spécii .......................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig _ » h 8 „ ... ... ... v % 3 „ Füstölt...... ...................... .................. Gerinchúrt........................................... — — — — — — — 159 50 162 — 160 60 163 ­E =-----­— — — 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölegei együtt, tiszt# súlyban, In Sftcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto.. fr*nco Emballage. Szilva ... ... .................. PflanmeR ...................... Árfolyam — Kurs K-tól — von \ K-ig — bis K-tél — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos ....................................... 75stückige ...................................... íoo * r. “!” ™ ü". ” i” íoo ” ~;;; i 11 z 120 , ....................................... 120 , ...................................... 130 , ....................................... 180 ................................................. darabszAmért való felelősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl .............-----­-----­-----­-----­................................- -....................................-............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches xj oraovai együtt, tiszta súlyban - m, inclusive Fass, netto Gewicht ' *?• !?ZÍIVaU6 ..................... Pflaumenmus........... a \ f 1908. évi .......................................................... 1909. évi .............................................................................. .. I '.. .. 48 — 54 — 50 — 56 — 40 - 44 — 42 - 46 — ................................- ...................................................... 100 kg. káeí *?=!fráte!fjk fillértől—íillént? H K V. eremag ............. .. Maates................. H&féxási fu%> i Luoöm«., magyar 1909. évi ............. Luzemer ungarische 1909_ ........... Lóhere, aprószemfi 1909. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1909................. . középszemfi 1909. évi ............. „ mittelkörnig 1909 ................ » nagyszemű 1909. évi ........ ... « grobkSrnig 19T9 . ............. rdij Budapestre “^'dan Äg — Schi ffsfrác avardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — i>i4 Frachtsätze verste GySrb« a fuvardiitétel 28 fillérrel magasabb. — Narh Győr isi de ht nach Budai hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 28 Heller *■*61---PI}K 124 ~ 108 - 120 - 140 ­oesl “f m inclusive A höher. •£ ia -- bst 170 - 120 — 132 - 158 ­Ghrunddor vom 1 ▼orgefallenen ssecuraKz. 1. bis 18. Okt 190» Schlüsse Vraehtst’its ee vo*-. ’Heüer­—bis Bellet Panosováról Újvidékről 71—74 63 86 Beztíánrói 51—54 Ka tócsáról 4S—44 Dunaföldvárrói Szentesről 41-44 87 -90 Szegedről Zantáíó! Titelről Mitroviozáróí Temesvárról 73 -76 71—74 69 72 84-87 103—106: N agybee skerekrß! 78-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents