A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-04 / 224. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LÁPJA. * i. ,,'iiszavi<U‘líi buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt buzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmeg-yel buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt buzák átlagának s mely a nevetett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ,. 3- »l’estvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt buzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeli. 4. „Bánsági buza“ alatt oiy buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt buzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. .. 5- ».Bocskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt buzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. *) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt nasonnemu árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületekí;n termett. x a x 3‘ ”®?nántuli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, hsztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, «Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt Ru/g°2ya- »»Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya- „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bacs-Kodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonva“ alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weiten Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „rester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbaigebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — geochsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissger.*te“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun» Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unier „Bartater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, lorontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siebenbürger Kartoffeln“ «ind die «n den Comitaten jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 4. (hétfő.) 224. szám. ÄS.* Vízállás reggel 7 órakor . , Wasserstand 7 Uhr Früh J ' Hőmérő reggel 7 órakor , , .. r Thermometer 7 Uhr Früh { Légsúlymérő reggel 7 órakor | 770 Barometer um 7 Uhr Früh | Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 8*2 — Postán kiildvo Magyarországon és Ausztriában „ 3tt.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyen példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. IAAREN- UND EFFECTEH-BŐRSK. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertasre täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ... ....................K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich.................. „ 38.— Für das Ausland ......... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ ÁQ»g‘ij*ÄyefljCÄ ___ Wf!í2VP'nhíÍVQP ‘Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános V HiMMlÄSHCi W IMAtsl CTíWlf/ sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivétoies jellegűek. j ßaJjotiaHGfflÜeki __ GetVeAde welche nach allgemeiner Lage des Markte» einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ KésiáPM __ Fffec.tive Waare netto Cast« per 100 Kilogramm von K. — bis R. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki.... ................. IFejérmegyei .................. >H<PestvidéKi .................... lBánsági—........................ 'Bácskai. ........................... Szerb ... ... ........................ Theiss ....... Com. Fejér Pester Boden Banater Bácskaer Serbischer Rumänischer Bulgarischer ......................------------------------------27 90 28 40 28 25 ■28 05 28 20 28 25 28 25 Z 28 60 28 40 28 55 28 60 28 60 28 45 28 25 28 35 28 40 28 40 28 80 28 60 28 70 28 80 28 80 %-Vf 28 80 28 60 28 70 38 80 28 80 Ä 29 30 28 95 29 — 29 IC 29 20 f^r^T 29 — 28 80 28 90 29 /^ő 29 50 29 20 29 30 29 40 ~>To--------------------itozs — Koggen ....................... ... Származás, nem és m Inäs ég Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kart Zab — Hafer ... ... ........ ... .... ... Származás, nem és mlnSség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von K-Ig — bis K-tól — von K-Ig — bis Elsőrendű ............................ Prima ....................... ........ Középminőségfi .................. Mittel ........ ..................... 19 35 19 16 19 60 19 25 Elsőrendű.................. . ... ... Prima ....................... -...... Köaőpminőségü ........ ... _ Mittel ....................... ........ 16 60 15 10 16 - 15 30 Arp* — Garste ... „ _________ * Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ....................... , másodrendű ... . Sekunda .................. Sörfőzésre, tiszavidéki _ Brauer, Theiss....................... „ felsőmagyar.... „ Oberungar ................. . dunántúli... _ „ Transdanub............... 14 75 14 40 15 05 14 60 Tengeri — Mala ... ............. ........ Magyar Román v Szerb Cinquant Fsher Ungar. Rumän. Serbisc Cinquai Weisse 15 10 15 20 . bolgár ............ in ............. ............. o. bulgar. ........ h ............ .................. KOI®« — Hirse ____________ b) Ha«t iridftpe. Repce — Beps... ............. ... ........ — Terminwaara. Káposztarepce ....................... Kohlrej Képarepce .... ....................... Rübsen iS _ _ ... zz 26 25 26 50 27 30 26 25 ü8atérs4S — 'Permin Délutáni l*/a óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis i*/s TJhr Nachmittags eu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zmschenkurse Árfolyam I1/« órakor Kurs IV* Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ... .... ... — ... _____ ___ _ _ ... _ _ ___----------Buza — Weizen ..................... — 1909 október ................ Oktober...................... 1910 április ................. April............................. 28 38 £8 16 28 40 28 18 Pf *1 f* t* 28 56 28 58 28 32 28 48 28 36........... ....... 28 12 28 20 28 10 28 18 ............................. ito*s — lioggen f9 tt 5* ... 1909 október ............. Oktober ... .................. 1910 április .................. April ............................ ia ‘in i/L to an 10 aa 19 30 20 02 19 32 20 04 19 96 20 06 19 96 20 04 ... ..." .....................................................I .................. Z ".. ~ ..] I Tengeri — Mais ... ............. ... ... 1909 október .................. Oktober ............. ........ 1910 május ... ............. Mai................................. 14 00 14 02 13 94 14 ÖÖ ~ “ 13 96 13 98 ............... ........—.......................................- — —.................- ........................ — Mafar ............................ 1909 október ............. Oktober.................. ... 1909 április ... ... ......... April ..................... 16 02 16 04 14 98 fß 04 *“ I ~ “ 15 30 15 32 ............................................... ... .........................................................—............................... — ............. — — 15 — 15 30 15 02 16 32 ... Káposztarepce — Kohlreps... ............. n) Hatépidfipe. Felmondott árukban előfordult kötések. — Termintraare. In gekündigter Waare vorgefaUme Schlüsse. M agyar hosa — Ung. Weisen ............ .......................— ..............- — Kor? — Boggon ............................ ............ 19 12 19 14. ifiah — Safer ..................................................... — .................. Kur.» — Weisen ........................... * -.............—• — —..........--- -~ Tengeri — Main _ ....................... ........ d) Leszámoló épfolyamok» — Káposztarepce — Kohlreps ... ... ... ... ............. — —----------------Liquidativtoskurse. Magyar hns» — Ungarischer Weban..- ~~ — — ..... ... —■ — Kom — Koít-g-^i» ...................... ................................ ... ... ... 19 30 — äUfer ..........—...................................-.................................. 15 — Btis* — Welsen — i......~ .. ...........: _ Árak készpénzben ÍOO kilogrammon!-28 38 Tengeri — Mai« ... 14 96 Kápop.ztarepce — Kohlrepa .................................................. ....-----* II, nuzaxorpai---WV rrcwc nww oiwbc jifT xww Aiwj/ramm. Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 10 50 10 70 11 30 10 60 10 80 11 50 \fi, eftekti ve 11 10 11 10 11 60 11 30 11 30 11 70 amm. ......................................................................... 1909 október —deczember Oktober—Dezena 1910 jan-jár—május ......... Januar—Mai... Áfák kézpénzben ÍOO kilogrammon bér teél,t* &*!!!. Burfgoisfag készárú. — Kartoffel W(t(ire. Preis* netto Casse per lOO Kilogt JSmberi táplálkozásra «yolgálé ímrgonya Für menschliche Nahrung álén ernte Kartoffeln 0 Dunántúli — Transdanubische ........................ Felsőmagyarországi — Obermgurische ........ Nyirségi — Nyirer ... .... ... Erdélyi — Siebenbttrger.. ............................... Bánsági — Banater ............ Peyti — Porte* ......... ......................... Fehér — Weist | Uózsa — Roua \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és Ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliehe und Industrielle Zwecke dienende Kartoffeln «. — Diverse - Prod Dunántúli — Transdanubische — ............. ... Felsőmagyarorsaági — Ohernngarischrj .... ... Nyirségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger... .... . ..... Bánsági — Banst««' .................. ........ ... ... Meie. Fehér — Weits | Rfesa — Rosa | Sirs?» — Gflb K-tól — von K-ig — bit K-tól — von K-ig — bis IV. HüíSnféS® — — — Késxárú — Eff ceti ve Waa.r? Árfolyam — F*tt Határidőre előfordult — Auf Termin vor gefallene Leszámoló árfolyam Liquidation* ■ K&rt Származás, sem és minőség Prwenims, Sattmng und Qualität Előfordult kötések Vargefallene Schlütee k5íé«ek — Schliitse árfolyamok — Kurse »én? — Geld | ára—Waare péaa — Geld iifi — Waare Ingyen hordó , Franco Fass, netto Tara U1° «».-ként líisznózwií Schweine!Budapesti ... ....................................... ß dapestar............................................ Vidéki .... ... .................. .... _ ... ... Lsudfett ... ...... ... ...................... 177 — 178 __ — — ............. ’eitfc ... ... . t!)Q ktf.-kínJ Szalonna ......._ ... ... 8 pe«K ................. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetroeknet............. Városi légenszáritott i drbos ............. Stadtwaare, luftgetroeknet 4 stückig ... Füstölt— _ ... ................. ... ...... Geräuchert.._ ..................................... ... ............................ 154 156 155 - 157 -----— ........— ........................... 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- ?úly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyöl ettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclnsive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten setio, fr»Rco Emballage. Szilva ... ... ..... ...... JPttaumen.. i ............. .. Árfolyam — Kur« K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bi* Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 ... .... ....... . 75stückigo ............................ ........ 36 — 30 - 28 — 23 38 — 32 - 29 — 24 — 33 — 26 — 22 — 18 50 35 — 27 — 23 50 19 60 100 . ....................................... 100 . ...................................... 120 ........................... .................. 120 , ........ ........................... 130 , ... ....... ........ ............ 130 „ ................................. ... dvxbszámórt való folsl5st>ég nélkül _ ohne Garantie úfjt Stückzahl ... .... _ Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches hordóval együtt, tiszta súlyban 1(V.. inclusive Fass, netto Gewicht " Szilvái* Pflaumenmus — .....: ---■......................- — —................................................................— 48 50 — 40 42 — 100 ir£ Díjtételek fillértől—fillérig Merírnsg . . ............. K !««•><aatss«. . ............ V. Hajózási fíiwas A l.nceíar-, <nagyat 1909 évi ... ... ... Lnsemer ongarisoha 1909 ............... IMtar*i aprósaeroR 1909. évi .......... Rotfcklee kleinkörnig 19( 9 ............. köaépsaomű 39C9. évi .... ...... . mittelkörnig Í9C9 .. ... _ _ nkgy8«9m0 31909. évi . . . . . prrsbfcörwg 19(9 ........... rdij Budapestre “ — Schiffsfrac üvxrdij 300 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — IHt- Frachtsätze versU RySpfee a favardiitétel 28 fillérrel magasabb. — Mach Győr in), de ht nach Budai ken sich per 100 Kilo gram r Frachtsatz um 28 Heller £ -Sál — i.'fi« Mg — bin Sept. bis 2. Okt. 190» BohlQsse Frachtsätz e von Beller—Sík Heller 122 ~ 104 - 124 - 140 JCSt ö >n inclusive A höher. 156 - 120 - 136 - 164 — rond der vom 27 ▼orgofftlleneo wecuram. Pancsováról 71-74 Újvidéki::'!! (>3 - 66 i<r-M ! Kalocsáról 51-64 41—44 Danaföldvárról 41-44 Szentesről 87 - 90 Szegedről 73-76 Kontáré! 71 —74 TitelrSl 69 -72 MitroviczáróJ 84-87 Temesvár/ól 103 -106 Nagybecskerekrtfi 73 -76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán beiül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
