A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-15 / 234. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * i. vidéki búza" alatt oly Búza Értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-NagykunSzolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Fejérmegyei búza" alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt iuzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 14 4 t « ••PefTl<íékl alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében - a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. « 4 bMa“ °'y buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. h.Aí'Sf0?“! buza,“ alatt oly íuza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében - a dunamentí részek kivételével - termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. , ,. '• ..Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti i.™,.« alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. , ,hnn . 3‘ árps" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett »"gonya- „Dunántúli burgonya" alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Feltőmai (yaronzágl burgonya“ alatt értetik a Iníf R» m’ÍÍk ’ ?arS’vy°m’ P ’ Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gör. »ör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, t .«eF bur0°n*a“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugt’csa, Máramaros megyékben termelt IS S ” ?>l. “rg°nya “jU“ értet* a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya . „Bánsági burgonya“ alatt értetik a mesékbent tífb Torontál, Temes és Krasső-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgor ja“ alatt értetik a Királyhágóntuli % 1. Unter „TUeissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Hékés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiet" oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welzen Com. Fqjér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de« in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieien geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubigche Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartofleln. Unter „Transdanublsche Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits £er Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind di» "j «Jen Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Slekenbilrger Kartonéin sind die ;n den Coinila en jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 15. (péntek.) 234. szám. Witterung ; Szép schÖD Vízállás reggel 7 órakor i , or7n _ Wasserstand 7 Uhr Früh } + 270 Hőmérő reggel 7 órakor . . M r Thermometer 7 Uhr Früh i ■ Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 Barometer nm 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve . ............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 38,— Külföldre. ..................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEH-BŐSSI. Erscheint, mit Ausnahme der Sonn- nnd Feiertasre tílerlicii. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse..........................K 28 — Ins Haus gestellt ............ 82.— Per Post fúr Ungarn nnd Österreich .................. » 3(t.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ Án|'|4(í«ef|A ___ TlíYriiP ZH« Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thaitényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / HPIIIUÄ80B« r Iliit ‘ "• sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | Qg|jQ||aneillŰek __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tói—K.-ig. , „, , . Preise srtto Casse per 100 Kiír-gramm von K. — bis K. a) Készáru. — EffecHve Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Eilogramtnen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki.., ............ ... IFejérmegyei .................. ^«Pestvidéki ... ... ... ... ... 1 Bánságig ... ... ... ... ... 'Bácskai.. .................. ... Szerb ................................... Theiss ................ ............. Com. Fejér ... .................. Pester Boden ...................... Banater ............................. Bácskaer ............................. Serbischer ....................... Rumänischer ....................... Bulgarischer .......................------------------------------28 60 29 10 28 95 28 80 28 90 28 95 28 95 29 30 29 20 29 25 29 30 29 30 29 15 29 — 29 05 29 10 2S~«L_ <28 40 29 50 29 50 29 50 29 50 .29-50 28 8ä 29 40 29 30 29 30 29 40 29 40 29 90 29 65 29 65 29 70 29 ŐC 29 60 29 40 29 50 29 60 29 15 30 - 29 80 29 80 29 90 29 50 ^---------------B Román ._ ............................ Bolgár .................................. ^29 — 29 10 Kokh — Koggen ............................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kars Zab — Hafer ................................ Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kur» K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-lg — 6t* Elsőrendű ... ... ... ............. Prima ................................ Középminőségű ...........„. ... Mittel .................. ............. 19 75 19 55 20 06 19 65 Elsőrendű .................. ... ... Príma ........................ — — Középminőségű .................. Síittel ............. ... _ -....... 15 70 15 40 16 - 15 60 /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prim l , másodrendű... , Sekui Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theif ( „ felsőmagyar.... „ Ober ’> * dunántúli ........ » Tran | _ . 14 75 14 40 14 95 14 60 Tengeri — Mai« ............................ Magyar Román v Szerb Cinquant Fehér Ungar. linmän. Serbisc Cinqnai WeissH 14 80 15 — Árpa — Gerate ____________---id» .................. 38 ...................... angír ................ ádurmb ............... . bolgár .. ........ in............................. o. fcnlgar. ........ h.. ... ..................— Köles — Hirse ____________ — —• b) HaU iridöre* Kepce — Beps— ............................. — Ttirvnlnwaar** Káposztarepce ....................... Kohlreps —----------— — Réparepce _______________ Ivibasn — — — .................. 26 25 26 50 27 30 26 25 HatériilB — (Permin Délutáni 1V* óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendi« a közbeesö árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis ll/t Uhr Nachmittag» zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwitchenkurse Árfolyam I1/* órakor Kurs ÍV* Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar huz» — Ung. Weizen ...----------Buza — Websen ........ .... 1909 október ................ Oktober........................... .......... 1910 április ................. April............................. 29 08 29 10 29 04" 29 26 28 98 ” ~ I “ “ ”1 .." 1” “ I I “ ... I “ I ~ I “ I ’™ Z .................. 28 B0 28 82 28 66 28 86 28 64 .. _______ ____ ... ....................... ...............................................................- -................ 29 - 28 68 29 02 28 70 Rozs — Roggen....... ........... 1909 október _____ Oktober ........................ 1910 április ................... April ............................ 19 80 19 84 19 60 ... ...... 20 46 20 48 20 44 20 60 20 4 19 66 20 48 19 68 20 50 8 ..........................- - -..................... iv.tigeri — Mais ........................................... 1909 október ........ ... ... Oktober _________ 1910 május ................. Mai.................................. 13 86 13 88 — Hafer ... ...................................... 1909 október _____ Oktober_____ _ _ 1910 április ....... ... April .................................. ............— 15 30 16 44 15 32 15 46 15 36 15 30 ............................................................................................................................. 15 46 15 42 ..................................................................... .............................................. K4poa>;twr«^t>(> _ Rohlrn;»« _ _ — Felmondott árokban előfordult kötések. — Twumin.waar«s. in gekündigter Waare vorgefdUme Schlüsse. ** »p’THT V» W 4*t Ti ... .. ... _______.......— ... — — — — — — 5&ab — IXftfer .................- — - -...................... ..........- -- —. -.........W f.*» W tf* i » Tunjpeit — Mi i) Le* *t« ,, ....................... ............ Káposztarepe« — Kohlreps — ................-----------árfolyamok* — Liquida tittn»1enrst>. ...----------Bo» —:.ffcttggan — -.............. ......................... ............................. 19 66 ‘Zab — Hafer— .... — —------— -T ... _. — —.................................. 15 30 Bxs*» — Weiten _ ... _ Arak készpénzben 100 kilogramn 29 — Tengeri — Mai« ... ..............................._........ ... ....................... II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 14 60 KÄßos®t«repe« -- Kohlreps ..................................... .. —........— Preise netto Catte per IOO Kilogi ■amm ionként. Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bir. Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-lg—bis 1 Azonnali szállításra _ ... Prompt« T.infnrnnir 10 30 10 40 10 95 Kartoffel 10 40 10 50 11 05 \fl, effektiv 10 90 10 90 11 35 11 10 11 10 11 55 •amm 1909 október—deczember Oktober—Dezember i 1910 január—május......... Januar—Mai Ártó készpénzben 10O kilogramn sónként. **|||. Burgonya. készáró. — e Waare Frrit* netto Cnper lOO Kiiogt Emberi táplálkozásra ssolgáló burgonya FiSr menschliche Fahrung ’áieiiende Kartoffel-* Dunántúli — Transdanubischo........... Felsőmagyarországi — Oberungarische ____ Nyirségi — Nyirer ................. Erdélyi — Siebenbürger .......................... Bánsági — Banater .......... ............ Pesti — Pmiter .................. ............ .... _ Fehér — VPeits | Rózea — Rom \ Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwlrthschaftliche und industrielle Zwecke dienend« Kartoffeln k* — Diverse Prot Dunántúli — TranHdsnubisciie ... ... ............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ... ... .................. ... ... Erdélyi — Siebenbürgen.. .... ____ ... ........ Bánsági — Benates ........... ............. ~ — Pesti — Pestas ... .......... — -....... — ... iucte. Fehér — Wttts | Rózsa — Bosa | Sárgs — Gelb K-tól — von K-ig — bü K-tól — cot* K-ig — bi* ÍV. KÜSŐssffé!«» — — — Készárú — Effective Waare Arfoiya» —• Kan Határidőre előfordult — Auf Termin wrgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation*Szármáz ás. nem is minOség P rovemieng, Gattung und Qnaliiät Előfordult kötések Vorgefallene Schlüt*e kStnsicb — SchliUn árfolyamok — Kurse vém r- Geld ára—Waare fséüZ — Geld árá —Waart Ingyen hordó , , . Frp.nco Fass, netto Tara 100 k£-kén4 Disznózsír ................ Schweinefett ............. Budapesti ....................... .................. ß dapestp Vidéki ........................... ...................... Laudfett r„_ .................. .................. — 184 — 185 —-----— — ............. — ..............—-----í.OO kg.-ként Szaiotmu ............... Magyar légenszáritott vidéki ............. Laridspeck, ung. luftgetrocknet.......... Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaaro, luftgetrocknet 4 stückig ... » i. ^ x — ...... » * 3 „ 159 - 162 — 160 - 163 ----------Sí e^fc. ...... ... ... 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elogy- ísúly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ... ... ... ... ....... Pflaumen...................... Árfolyam — Kurt K-tól — von | K-ig — bit K-tól — von | K-lg — bis Boszniai — Bosnisohe Szerbiai — Serbische 75 darabos ................................. . 75stückige 85 » ....................................... 85 , 100 . ____ mn--------------------120 , ............ 130 ............................. darabszámért való falelősf! 120 » » Garantie 130 ég nélkül _ ohne der Stückzahl „1 ........ Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 m. Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ..................... .....................................- — ..........----------zz z z laumenmuH ............. 108 kg.-kÄB* Heremag .................. Kleeaaaten. ................. Lucerna, magyar 1909. évi ............. Luzerner ungarische 1909_............. Lóhere, anrószemS 1909. évi Rnthfrlon kleinkörnig 1909 _ ____ _ ... K-tól — von s?-ie — ii*----------—bis Beller 124 - 108 — 120 — 140 — pest iw inclusive A höher. 170 - 120 — 132 — 158 — Grand der vom ▼orgefallonen 88ecura*s. 4. s , középszemü 1909. évi ............. „ mittelkörnig 19 nas’vszemfi 1909. évi _ . eTohkSrmír 19 09 09 V„ Hajózási fuvardíj Budapestre “ Schiffs/rat A. fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstt •íjiételek fillértől—fülérig By«pbe a fimffdijtétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi dt \ht nach BudaÁ hen sich per 100 Kilogran r Frachtsatz um 28 Heller >ia 9. Okt. 190* ehlQ.Sfl Frachtsätze vor, HellerPancsováról Újvidékről 71—74 63 -66 Bezdánról 51-54 Kalocsáról 41—44 Duna földvárról Szentesriil 41—44 87-90 Szegedről Eentáról Titelről Mitroviczárói Temesvárról 73-76 71-74 69-72 84- 87 103-106 K agybecsket e.kiö! 73 -76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendőb. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
