A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-14 / 233. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # i. „liszavidéki búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s melv a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ,. 3,\ «f estridékl búza“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a blai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buia“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s melv a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5;,”!í^cska.1 buza“ alatt °>y buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. x *1 h ••Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt nasonnemu árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. ^ * 3‘ ”P*mántnl1 árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemfi árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. MA ®urSonya- „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a NOgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zőlyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gümör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt ^burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a uacs-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. áfc 1 Unter „Thclsswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiet"; oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Wellen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten' Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- eebieten ceerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de« in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gefcchsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ykifc Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind di® HPn elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberunaarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, 7Alvom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Xbaui-Torna. Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemn^-. *?ereg geernteten Kartoffeln nntfir ..Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Qíotmif i-ffliriit Ríhar Sziiúfcíi ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Untéi „t't&iei «m lu/r-fn omq (jjp Hgn Comitaten Pp«í^1l^ So1t KklcuiÍ Heves und lász-ftagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog Béké^ CsonCTád Ajraä roionfcu» Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen, "unter „Siebenbürger Kartoffeln“ ‘n denComtaän fenseite des Királyhágó geernteten Kartonéin zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október (4, (csütörtök.) 233. szám. Vízállás reggel 7 órakor i , 07a Wasserstand 7 Uhr Früh } "■ Hőmérő reggel 7 órakor . , r Thermometer 7 Uhr Früh I ' Légsúlvmérő reggel 7 órakor I 17í Barometer um 7 Uhr Früh ’ Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............ „ 82 — Postán küldvo Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre- ... ............. „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEK-BÖRSE. Erscheint, mit Ausnahme der Sonn- und Feiertatre täarlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seoretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 32.— Per Post für Ungarn und Österreich ................ „ 38.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare SO H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt a \ Áfeysefrirs, ___ IVífííTPfthíiVQP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános StPÄSSKlfSis rr V llf V71UUI 9*5. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivéteies jellegűek. j Qab0liaHCmU©k» __ GetVCÍCle welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweiten Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. , _ __ Frmt netto Cassis per 1.00 Kilogramm von K. — bis R. a) KesszaB*!*«*. — Effektive Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban -- Qualüätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki.. ..................... Theiss ... — ....................... iFejérmegyei .................. Com. Fejér ........................ H^Pestvideki ....................... Pester Boden ... .. ............. IBánsági« ..................... ... Banater .............................. 'Bácskai ....................... __ Bácskaer ........................... Szerb _ .... ........ ............. Serbisoher ........................ Román . ............ ... ........ Rumänischer ....................... Bolgár .... ............................. Bulgarischer .......................------------------------------28 40 28 90 28 75 28 60 28 70 28 75 28 75 29 10 29 — 29 05 29 10 29 10 28 95 28 80 28 85 28 90 28 90— 28 40 29 30 29 20 29 20 29 30 -2930 28 5Ö\ 29 20 29 10 29 10 29 20 29 20 29 20 29 70 29 45 29 45 29 50 29 60 29 50 29 40 29 20 29 30 29 40 29 90 29 60 29 60 29 70----------| Ilows — Kojsgen ... ... _______... Szírmazás, nem és minSség Provenienz, Gattung und Qualität Árfsíyam — Kurs Sab — Hafer ................................. Származás, nem és mlnfiség Provenienz, Gattung üfst? Qualitäi Árfoly»?; — Kurs K-tól — von K-Sg — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű............................. Prima .................................. KözépminSségü ............ .... Mittel ................................. 19 65 19 45 19 95 19 55 Elsőrend 8 ................. ........ Prim» ........ —...........— — Középsaiiiőségü .................. Vlttes .................. ........ 15 70 15 40 16 — 15 60 Árpa — ©«rst«__________ _____ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima........................ 1 „ másodrendű _ „ Sekunda .................. ^Sörfőzésre, tiszavidóki ... Brauer, Theiss. ...................... 1 » feSsomagysr.-. » Oberungar ................ , dunántúli-.. ... » Transdanub ............... 14 75 14 40 14 95 14 60 Tengeri — Mais ............ ............. Magyar .... .................. ... Ungar. ............................ Román v. bolgár ............ Rnmän. o. bulgar. ........ Szerb ........................... ... Serbisch.. ...........................Cinqn*ntin............................. Cinquantin ... ...... ............ — Fähe? ................................ Weisser....... ...............14 80 15 — K.51«s — Hirae ___ _______ _ — — b) HaU iridäre. Repse — Rep* _________________ — T&rminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ........................— Réparepce .......................— Rübsen.................... ...-----26 25 25 50 27 30 26 25 HatápidC — Termin Délutáni l5/s óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeess árfolyamok nélkül Reihenfolge der bit l1h TJhr Nachmittags sh den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwitchenkurst Árfolyam I1/* órakor Kurs ll/i Uhr pénz — Geld áró — Waare Magyar bnza — Ung. Weizen__________----------Ku*a — Weüateti ............................................ n ts ............-............-.......... 29 04 28 62 29 06 28 64 1909 október Oktoher 29 74 29 76 89 40 29 58 29 0 29 02 29 06 28 56 28 64 ...... 8 1910 április ... ... ... .. April............................ Koüs — Koggen ....................... 1905 1910 19 60 20 42 19 62 20 44 október ............. Oktober ...................... április ... ............ April ............................ 19 64 19 66 19 50 ... ......................................................................................................................... .............................................. 20 56 20 58 20 36 20 46 ... ................................................. ........................................................................f eugeri — MMh ...................... —- — .....................-.................................................. 13 86 13 88 1909 október ........ ........ Oktober.................. 1910 május . . ............. Mai................................ 13 92 13 84 13 90 "" I" “ ~ I ... .............* Z üssiö — ................................................. » SS --------- -----—_ ...______ 1909 október ___ _ Oktober............. ........ 1910 április ............. Ápril _ .. is so 15 36 15 24 z Z Z Z ".. z z z................................................ .. z z z .. z z z z z z... z z z... z 15 52 15 36 ........................................... ............................................... ....................... 15 28 15 36 15 30 15 40 Kápos*tarepee — Kohlrej w ....... ... .....— — _ _ MwtAridSi*«. Felmondott árokban előfordult kötések. — Tennintnaar*. In gekmidigter Waare vorgefáUme. Schlüsse, ^asryar I»wk — Un*. Webten ............. ... Be«» — Bosrjren ................................ ........ Äab — H»fejr— _ _ ...........-....................... ..................—........................ Wuw» — ... ___ ._ ... .................. — ................— ™ -........- — Tengeri — Mais ...................... ............. fi) LeBxAmolé árfdl^amak. —Liquida tionnJeurae. Káposztarepce — Kohlreps — _. ............. ......................................— — — U«r*»rt»clr<9r ............. ... ....... ffctMS*. — ............................... ............ .... .. _ _ _ ... 19 T8 — ÍJnfWr.— — — .... — — — — — --- — — — ...... — — — Ifi 4.9 ■— 'Wetaen .................. ........ ;................. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. — — 29 74 Tengeri — Mais _ ... __ ................................................. ............. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 14 60 Káp«8st»r»pee — Koblrep» ...............................-..................— — Preise netto Casst per 100 Kilogt 'amm. Finom korpa — Fetne Kleie Árfolyam — Kurs Durva korp» — Grobe Kleie Árfolyam — Kurf Előfordult kötések — Vor gefallene Schlüxxe K-tól—von K-ig—hilf Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra _ _ Prompte Lieferung___ 10 30 10 30 10 40 10 95 Kartoffel 10 40 10 50 11 05 In, eifektv ve 10 90 10 90 11 35 11 10 11 10 11 55 1909 október—dnozember C . ktober—Dezember 1910 január—május _ _ Januar—Ma Áraik kÍOT-pénzbán ÍOO feílogratat .................. 11 05 nőnként. &*UL Burgonya^ feészárú, — Wáüre Preist netto Casse per .100 Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya FUr menschliche Fahrung űienenő« Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger... .... ....................... Bánsigi — Bunter ... — ... ........... ... ... Pfmís — Festes ................. ....................... Fehér — Weift \ Rózss — 8nra \ Sárga — Q-~ib Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Prod Dunántúli — Transdanubische ....... .......- ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyirer ....................................... Erdélyi — Siebenbürger .........................._ ... Pesti — Pester ... __ ... — — — ........... riete. Fehér — W«*** | Bóas# — Som \ Sárga — Gttir K-tól — von K-ig — bis K-tól — sk>« K-ig — bin 5V. Kai5ntf6l« terísiéwyaii — — — Céaxárá — Effektive Waare Arfoiypüü — Kars Határidőre eiäfordui? — Auf Termin xtwgtfallene Leszámoló árfolyam LiquidationeKurt Származás, nee« és ninSség Provenienz, Gfatttmg urA QtmíitM Előfordult kötések Yorgsfalient Schlfas? ejtések — Schlütn s árfolyamok — Kurse péss — Geld in—Waare péai' — GHd iri — W«arr Ingyen hordó inn. , , . Franco Fass, netto T*rs 100 *»--»*»* Disznózsír .................. Schweinefett; ........ ... Budapesti ............................................ ß dapaster............................................ Vidéki ....... ....................................... Laudiett ............................................ — ............................. 183 — 184 —----------__ _ 130 ág ként Ssalonna .................. Speck. ........................... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspook, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 8 3 Füstölt ........*............. ..! ... “I Geräuchert........ *...................* ... Z ............- — — — — 158 - 162 — 159 - 163 —---------............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. ■a Säcken inclusive Sack, brutto ffl» netto. In Fässern oder Kisten netto, frsnso Emb»ll»ge. Szilva... ... ............ ... Pflaume» ...................... Árfolyam — Kurt K-től — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbi*! — Serbische 75 darabos ....................................... 75stückige ....................................... íoo » i ir.! ” i ”i íoo ” “::: ” z 120 , ...................................... 120 , ....................................... 130 , ....................................... 180 , ....................................... darabszámért való felelősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl .............-----— ■—----------Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban 'aclneive Fass, netto Gewicht Szilvaiz ....................... Pflaumenmus ............. ...............................................................................................................................-----—-----z z SÍK) ks?‘kán3 Oijtáteisk fillértől—fillérig Heremag .................. Kleesaaten ............. ... ¥. HajjóxásS fuva A Lucerna, magyar 1909. évi ............. Luaerner ungarische 1909............ ... Lóhere, apróazemS 1909. évi ............. Rothklea klsinkörnig 1909................. » középszemfl 1909. évi ............. „ saittelkörmg 1909................. » nsgyszamfi 1909. évi ........ ... „ grobkörnig 1809 ............. rdij Budapestre — Schiffsfrac uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze versü 6yS«*be a fuvardijtétel 28 fillérrel magasabb. — Nach &yőr ist dt )ht nach Buda\ ihen 8 ich per 100 Kilogran r Frachtsatz um 28 Heller K-tól — von 124 - 108 — 120 — 140 pest *nf im inclusive A höher. —■ 5m 170 - 120 — 132 — 158 — Grand der vom vorgefalloneD 88ec*ra*x. 4. bis 9. Okt. IBO» Schlüsse Frachtsäti se von Eeller-bU Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról 71—74 63-66 61-54 Kalocsáról 41-44 Dunaföldvéíról Szentesről 41-44 87-90 Szegedről Zentáról Titelről Mitroviczáról Temesvárról 73—76 71—74 69 -72 84-87 103—106 Nßgybecskerekrjl 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé térjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten. 8" S8 „LO 8"! 28 8" as „in .. »ö * 7! Ii 3 3} tn «*h ©•3 fl A * äff lg f. ^ 3| #2 g s fcS £3 ■X® il to ,2 S a O © I © *2 *3 tO «2 «g V Je SS £ 3 1Í | S || . © o j* 35 sj á ® §2 H ® gl so H 'ö 10 'S ff« ■a ■ © h* s s © M d :- d d §1 it 0 11 Ii ■al 31 !s s! |a | a 1«! • 09 (M © s” ■Si !| *o § -d§ i; o M 1°. co . Ii JJS I- £ « l| Hä isi
