A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-02 / 223. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA % 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagyliun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében! termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a; Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toma, Gömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén,, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya" alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. Jfc 1 Unter „Theisswcizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeb^et^n^geerntet^wurde.^^ F„jér.. ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar- gebieten geerntet wurde 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theile entlang der Donau ausgenommen — gef allsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) 1. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargeb^eten^geeri^et^wur e^^^^ Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3 Unter „Transdanubisciie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter , Oberunaarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abaui-Toma Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmá'- Szábolc* Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-PiiiVSolt-l<iskun Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Ba .ater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „SiehenbUrger Kartoffeln“ sind die 5n den Comita en jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 oktober 2. (szombat) 223. szám. Időjárás S7An _qMjön Witterung ; sz6p scnöD Vízállás reggel 7 órakor i , _ Wasserstand 7 Uhr Früh | + 264 dJnHőmérő reggel 7 órakor » , „ Thermometer 7 Uhr Früh j + 14 ° Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7ß4 Barometer um 7 Uhr Früh | Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve .............K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREH- UND EFFECTEH-BŐRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und PfliertaM tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ....................K 28.— Ins Haus gestellt ... „ 82.— Per Post fiir Ungarn und Österreich ............... „ 38.— Für das Ausland ... ... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt a \ ___ Wfí/ITPti hÖT*iP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / rí Iliit VfHfl / . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j Qa^jjnameillŰell __ GßtVßi flP welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben YOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. . „ . _ Preue netto Gaste per IOO Kilogramm twi K. — bis K. a) Készáru. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki... ... IFeiérmegyei ... Theiss _________ Com. Fejér ....... Pfistor Bodnn-------— —-----—--------28 35 £8 15 9« an 28 70 28 50 28 65 28 70 28 70 28 55 28 35 28 45 28 50 28 50 58 10 28 90 28 70 28 80 28 90 28 90 28 30 28 90 28 70 28 80 28 90 28 90 28 40 29 40 29 05 29 IC Qfl Ofl 29 10 28 90 29 — 29 10 28 50 29 60 29 30 29 40 29 50 —— 'KJPestvideki ... ... — 1 RánsAgi^, . . Banater 28 28 35 _ _'Bácskai ............. Szerb .................... Román................... Bolgár ... ........... Bácskaer ............ Serbischer ....... Rumänischer ....... Bulgarischer ... _ .......-------— —----— 28 -28 50 35 29 30 28 55 28 65 28 60 28 75--------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kun Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-lg — bit Provenienz, Gattung und Qualität K-tól PO« K-ig — bis Bok« — Roggen — — ... Elsőrendű ............. Középminőségü ... ... ........ Prima . Mittel . .......- ... ....... 19 35 19 15 19 60 19 25 Zab - Hafer Elsőrendű ........... Kftsépmiafoéifü ..Prima Sittel ............... ...15 35 60 10 16 15 30 /Takarmány, elsőrendű ... 1 , másodrendű ... sfcí Sörfőzésre. tisz&vidélri Futter, Prima 14 75 15 05 Magyar Román v Swnrh Ilnímr. Ifi 20 15 30 Árpa —- Garat« , Sekunda .. Rrauer. Thniss---....... 14 40 14 60 — Mais . bolgár.... Rnmän. o. bulgar.---— —------■ felsőmagyar.... dunántúli ........ Oberungar. Transdanui ___ Cinmisniíti — _ — — * tí ). ... ....... — Fehér . _ —-----Köles — Kírse-----trciit b) Hatá irid§re. Repce — Reps....... ... ....... . — Terminwaare» Káposztarepce ....... Réparepca ... „------... Kohlreps _ Rübsan ______ ;---26 25 25 60 27 30 26 25 Haiévitö — Vermi» Délutáni IVs óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a kőzbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam I1/* órakor Kurs ÍV» Uhr linhenfolge der öt* l1/» Unr Jsacnmtttags zh aen nocnsten tma niedrigsten Kursen vorgefalienen aenmese onne zwisrnmnurit pénz Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen . __ _ _ _ ... _ .. .. ___ ___ ....... .. — — _ Hu** — Weizen _ _----*> *> 9* *1 ................ ......... 1909 október 1910 április . ........... ... Oktober April... ....... 28 60 28 32 28 62 28 46 28 56 28 34 28 10 28 18 28 48.. 28 14 . .......-........................ ....... ......... ....... .............. — ........ ... ...... ... 28 48 28 14 28 50 28 16 Kobs — Koggen _ _ _ _ 19 30 20 00 19 32 19 16 19 26 20 04 19 92 20 00 19 94 19 26 *« 99 1910 április April .. 19 94 . 19 94 19 96 Tengeri — Mais _ _ ** ft »♦ tt ................. ...... 1909 október.. 1910 május Oktober Mai....... ...... ....... 14 98 14 00 14 02 13 98........................ — ....... ......... —........... __ .... ...... — 14 — 14 02 ühí* — Hftf&r _ m n ................. ...... ... 1909 október ........ ... Oktober ....... ....... í6 18 15 20 14 96 15 04 14 98 ................................ . ... ... ... ...----14 98 15 — *« ?•* ................. . — . .. _ ___ 1909 április .. .......... ... April ... 15 34 15 24 15 30 ... . ....... 15 26 15 28 Káposztarepce - Kohlreps ___-.......... ... ....... ........ ............... ... ....... ... . ................ .. . .. .. ......... ...... .............. .... ........ ...- — ... — —-----ej HotáridSre. Felmondott árakban előfordult kötések, — T&rminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUene SehlnsfA Magyar basa — Ung. Welsen Rnou ~ %Mí Bn*a — Welsen Teneeri — Mais líánrtsr,t»r«ní*e — Kohlrens d) Leszámoló árfolyamok» — Liquidatienskitrse. Magyar busa — Ungarischer Weisen ........ ...Koks - Songén 19 32 5Eab *- Hafer... 15 18 Brass» — Waisen 28 44 Tengeri — Mais 14 96 K 4fioK*t»re»ee — Kehire»* ____ Árak készpénzben lOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. Weizenkleie. Preise netto Casse per lOO Eilogr amm. Finom korpa — Peine Kleie Árfolyam — Kurs T>urva korpa Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig— bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse X-tól-von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ PromDte Lieferung... 10 so 10 RO 11 10 11 30 _ 1909 október—deczember Oktober —Dezember in 70 10 so 11 10 11 30 1910 január—máius — ... Januar-Mai 11 an 11 no 11 50 11 70 Árak készpénzben 100 kilogrammonként. «*111. Burgonya, készárú. — i Kartoffd In, ejfekti ve Waare. Preise netto Caste per lOO Kilogramm. Fehér — Wet's* Rózb* — Bota | Sárga - G-r-lb Mezőgazdasági és Fehér Wtitt | Rózsa — Rosa SárgR-- Gelb Emberi táplálkozásra K tói — von K-ig — bis K-tól — cos K-ig — bit SKolgáló burgonya VUr menschliche Wahrung Dunántúli — Transdanubische .............. Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyirségi — Nyirer ... .... ... ........ . .. . Erdélyi — Siebenbürsrer ......................... ......burgonya Vilv landwirthschaftUche Dunántúli — Transdanubische ... ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyirségi — Nyirer .........................— Erdélvi —• Siobfliibüroer ...................... ........ — _ Bánsági Pest*. — — Banater Pester ... .... _ _ _ _ •« —— dienende Kartoffeln Bánsági Pesti — Panter _... _ ... _ —-IV, 9Ciil@mfé8« tersnéssf'sk 91 — Diverse Producte. Elészárű —• Effective. Waare krfolvf.m — Ktum Határidőre elfiforduit — Auf Termin vorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidation»Származás, nem é ff minőséé Előfordult kKMank árfolyamok — Kurse Provenienz, Gfattumg tmd Qualität Vorgefallene Schlüsst pénz — Geld ir»-~ Waare a?. ÖSHÍ»»** pész — Geld íré — Waart Ktire In ar ven hordó Tlíss’mÓKHir Budapesti .. Virtíki 177 -178 . _ Frstnco Fass, netto Tar* luu Sftbwftinflfett . .—-- . Magyar légenszáritott vidéki Városi ltWAnny.&rii/itt & rii-hna- ~-.. Szalonna ... ___ 154 — 155 _ «, __ —v. 8 8 1K7 — 158 _- — _ _ Füstölt....... Geräuchert _ .-----— — _ . ... _ Árfoiya® — Kurs Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban gönsryölettel esrvütt. K-tól - von K-ig — bis K-tól — von K-lg — bin Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 7K riftrnhrvH tiszta súlyban. 85 85 100 120 In Säcken inclusiv sznva... . • — ........... — 100 ” 36 30 28 38 — 32 — 33 — 35 — 0 Ö8CK, Druiio Pflaume» 120 26 — 27 — »ui untiu. uj i’»MKörn uaer jeusito 130 ian 29 — 24 — 99 _ 23 50 irSBTO REGOSURge, darabszámért való felelősség nélkül ohne Garantie de? Stückzahl _ 23 18 50 19 60 ... .... .... _ . ... Boszniai — Bosnisches Szerbiai — ■ Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban. Szilvái* . _ _ Inclusive Fass, netto Gewicht Pflaumenmus ____ 48 50 — 40 42 — K-tó! — rm K-ig — bi> im k%, c£r! Heremag ... Kl ««sagten — 'Lucerna, magyar 1909. évi Lóhere, aprószemG 1909. évi ........ — Luzerner ungarische 1909 ...... Kothklee kleinkörnig 1909....... — ... ........... ........— 122 - 104 — 124 156 120 136 ‘ ...........- — —nacrvszemű 1909. évi ^rohkfirnio59C.9 140 — 154 _ ___ — .. V, Hajózási fuvardij Budapestre rk 1000. évi szept. 21-étŐl 25 éfg előfordult kötések alapján- Schiffsfracht nach Budai oest auf 3rund d«r vom 21 bis 25. Sept. I90fc vor gefallen en Schlösse Dijtéielek fillértől—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — 7>ie Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Assecvrtmv. GfSrba a fuvardijtétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi der Frachtsatz um 28 Heller höher. Frachtsätze von Heller—hií Heller Pancsováról 71-74 Újvidékről 63-66 Bezdánról 51-54 Kalocsáról 41—44 Dunaföldvárról 41-44 Szentesről 87-90 Szegedről 73 -76 Zentárói 71—74 TitelrS! 69 -72 Mitroviczáról 84-87 Temesvárról 103-106 Nagybecskerekről 73 - 76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán bellii a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen diesen Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
