A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-11 / 230. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA * 1. „Tiszavfdóki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyet bnza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának 3 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termett búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termett búzák átlagának 8 mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) >• ..Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ## Burgonya. „Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termett burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Qömör és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonya“ alatt értetik a Királyhágóntuli megyékben termelt burgonya. # 1. Unter „Tlielsswelzeii" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, rovvie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Qebieb oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Welten Com. Fejér" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pitis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Poináz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 4. Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher iin genannten Gebiete oder in dessen Nachbargcbietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weizen“ ist solcher weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodre2 — die Theile entlang der Donau ausgenommen — geochsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerniet wurde #) t. Unter „Theissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten »eerntet wurde 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete «eerntet wurde ’ ## Kartonéin. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten Jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu "verstehen Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén Nyitra Pozsony Szepes Sáros Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szil. gv, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartonéin zu verstehen Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-P.Üs-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. IJnier „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comit ten Bács-Bcd'r -e Békés Csongrád, Arad. lorontáf, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verslehen. Unter „Sieienbüraer Kartoffeln“ ~ind die'in ripn Cnmita jenseits de» Királyhágó geerntele,, Kartoffeln zu verstehe«. ” 0 na ule n aen l-omlta e“ XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október II. (hétfő.) 230. szám. Vízállás reggel 7 órakor i , 910 Wasserstand 7 Uhr Früh J ‘ “ Hőmérő reggel 7 órakor , . ,. r Thermometer 7 Uhr Früh 1 + 14 u Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 77l Barometer um 7 Uhr Früh Í Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetvo ............. K 28.— Házhoz hordva -............ „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 30.— Külföldre .................... „ 48.— Egyes példány «SO f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen Ünnep* és vasárnap kivételével mindennap. WAÄREN- UND EFFECTBH-BÖRSI Erscheint, mit Ausnahme der Sonn- und Feiertaere tfteiieh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn und Österreich.................. » 36.— Für das Ausland ........ „ 48-— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j\ ___ WfíDie Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttök, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános ' üljZ9HBi r r IMI? &7t-UtJr -St -. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivétess jellegűek. j Qa|j0nanemŰek« __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arnk készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. , „. . „„r Preise netto Cause per IOO Kilogramm von E. — bis R. a) sC«szar*u. — Effective Waare„ A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qunlitätsgewicht rer Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 /Tiszavidéki . ... ... ... ... iFejérmegyei .................. í’fcÍPestvideKi /Bánsági... ... ... ... ... ... 'Bácskai... ... ... ... ... ... Szerb .................................. Román ...................... Theiss ................................ Com. Fejér Pester Boden ...................... Banater ... ....................... Bácskaer ............... ... ... Serbischer ... .................. Rumänischer ... .................. Bulgarischer ........ ... ...------------------------------28 28 50 28 35 28 25 28 30 28 35 28 35 28 70 28 60 28 65 28 70 28 70 28 55 28 45 28 45 28 50 28 50 28 90 28 80 28 80 28 90 28 90 28 90 28 80 28 80 28 90 28 90 29 40 29 15 29 10 29 20 29 3C 29 10 29 — 29 - 29 10 29 60 29 40 29 40 29 50--------------------Bolgár .. ......... Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Származás, nem és Hiiiflség Provenienz. Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-lg — bis 7.sO> — Hafer ................ K-tól — von K-lg — bis Koks — Koggen ............. _ — Elsőrendű ............................ Prima _____ _ _ _ _ Középminőaégü ........ ... Mittel ............................... 19 45 19 25 19 70 19 35 Elsőrendű .......................... Prima ........ ... ... .......- .... Középminőségű .................. Mittel ... _ .. — -- — 15 60 15 10 16 - 15 80 Arj>a — Gerate ____________ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ........ . . 1 „ másodrendű... „ Sekunda .................. :£< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ....................... ( . felsőmagyar.... , Oberungar. ............. . dunántúli ........ , Transdannb................ 14 75 14 40 14 95 14 60 Tengeri — Mate ..... ............ _...... Magyar ............................. Ungar. .. ........................ Román v. bolgár ............ Rumän. o. bulgar. ........ Szerb ................................ . Serbisch................................Ginquantin............................. Cinquantin........................ ... Fehér . ..................... ........ Weisser................................ 14 90 15 — KOle« — Hír»« ... _ _______ — — b) Hat« iridftre. Kepee — Beps. ..... ....................... — Tervninwaar Káposztarepce... _______... Kohlreps .............................. Réparepee .................- ........ Rübsen...................... _ 26 25 25 50 27 30 26 25 HnláHilS — Vimíni Délutáni l*/a áráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeesS árfolyamok nélklll Reihenfolge der bis ll!t Uhr Nachmittags eu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam I1/* órakor Kurs llh Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Welzen ...--- - ... _ __ _ ... .... _ _ _ _ — — Buza — Weizen ....................... 1909 október ................ 1910 április ... ... ... _ 28 74 28 72 29 28 36 28 38 28 28 88 28 36 28 90 28 38 Oktober .............. .... April ............................. 00 28 84 28 92 .............................................................................................. 84 28 46 28 34 28 40 28 36 ........ ....................................................... .................................. Köss — Koggen ... . 1909 október _ ___ Oktober _ _______ 1910 április .................. April — ....................... 19 24 19 22 19 44 ....................... ................. £0 22 20 18 20 24 20 16 20 24 ...................... 19 44 20 18 19 46 20 20 Tengeri — Mai« ........................................ 4* — _... —- .... ... 1909 október........... . ._ Oktober ....................... 1910 május ................_ Mai................. 13 90 13 92 13 88 13 98 ............................. .............. 13 96 13 98 wwO — Haf6Ia ....................... *9- ft — -..........— ....................... 99 99 ..................... ............. ... _ Oktober ....................... April .......................... — ............. ..............-............. 15 96 15 42 15 28 15 44 1909 október ........ 1910 április ........ 15 24 15 82 15 24 .................. 15 60 15 44 15 50 ...................... Káposztarepce — Kohlreps ....................... B. e>) Határidőn ^elmondott árukban előfordult kötések. — Termlnwaare. fn gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar bu*a — Ung. Websen ...........- *—.................— .... Row> — Koggen .............................. ... \_ ................................................ Saf. — Hafer... .... ... ........ ... — 1 Busa — Wettwn ................_ __ _ ........... Ten gei d g — 1 — Mt ) Less lis ............ rámoló á m ............. pfolvamni' ............—............ ••• ” — ■ ' KAposít»'»’— Magyar buz« — Ungarischer Wetten ...... —........ ______ Köss Koggi ..........................- -.............................................. 19 44 JBab — Hafer... ........ .....................- — — — ........ — — — — -15 26 Srsss — Weisen __ .......... ......................... ... ... .............................._ ... Arak készpénzben 1 OO kilogrammonként. 28 88 Tengeri — Mal« ......................................... .............................................................. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. 14 60 Káitowtgrepce — Kohlreps ..................... .....................-............. Preise netto Casse per IOO Kilogr am w. Finom korpa — Feine Kiele Árfolyam — Kurs Ourva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bin Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bts Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung... _ 10 30 10 35 10 30 10 40 10 90 Kartoffel 10 40 10 50 11 In, effektv. 10 90 10 90 11 30 11 10 11 10 11 50 1909 októher—d«c7,emhRr Obtnh«r— 1910 jannár—május ........ Januar—Mai árak készpénzből! MX) kilogramn aonként. **!!!. Burgonya, készár6 — )C Waare Präs* «*tto Casse per IOO Kilogramm. Km béri táplálkozásra ««Olgáid burgonya yür menschliche Nahrung KarUtffvin Dunántúli — Transdanubische ... ... ............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyirségi — Nyiror ... .... ... ... ............. ... Erdélyi — Sieben btirger . ... ... .. ............ Bánsági — Btnater .................. ........... ... Po#ti — Pwtdr . . .... ... r ... ... _ ._ _ Fehér — Weiss \ Rózsa — Rnta \ Sárga — Q-lh Mezőgazdasági é« ipari célokra szolgáló burgonya Für landuiirthschaftllche und industrielle Zwecke fiittnendt: Kartoffeln k. — Diverse Pr oá Dunántúli — Transdanubische ................ ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyirségi — Nyirer .................. ......................... Erdélyi — Siebenbürger ................ . . Bánsági — Banater — -..............- ................. — Pasti — Pwlrtr .....................................— ............ uete. Fehér — Weis* | Rózsa — Retsa \ Sárra — Gflh K-tól — wo»* K-ig — bis K tói — r« K-ig — bis IV. Különféle tepméíífeS — — — Kéaxár-ö — Effective Waare Äifolyna — Kurt Határidőre előfordul! — Auf Termin oorge.fallene Leszámoló árfolyam Liquidation;)Származás, nem és minőség Preventern«, Gattung und Qualität Előfordult kötések YorgefulUnr Si'hlü**t . kSté&sk — Srhliisti árfolyamok — Kurse JSrK«* — Geld ért> — Waare pénz — Geld áré - Waare Ingyen hordó , ... Franco Fass, netto Tar* ! kg.-ként Disznózsír ... ............. Schweinefett ... .. Vidéki ............ . . . .. Laudfett ._ ... .................... ... — ............................- - 180 181 -----— — '.00 kg. kínt Szalonul* ... .................. Speck .............. .... ........ Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ........... . Stadtwaare, luftgetroclrnot 4 stückig ... « . 8 # . — ... » 3 # — — ...........- —• 156 158 157 159---------— ........ 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- ■úly tiszta súlyként; hordókban ■agy ládákban göngyölettel együtt, tiszta sálybau. In Säcken inolnsive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ... ... ... ... ....... Pflaume*«. ... . . ..... Árfolyam — Kurs K-tél — von | K-lg — bist K-tól — w* | K-lg — bis Boszniai — Bosnisch»» Szerbiai — Serbischp 75 darabos 85 100 120 130 d*r*bn7,ámé ....................................... 75sl ............................ ....... 85 ückie re .......................................---------------------.--------------- ... ........................ _ .- ..................— ____ ____ ___.... ... 100 ....................... ............. 120 . ............................. ... ....................................... 130 . ____________ ... ........-t való felelőssóp nélkül ... ohne Garantie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai —- Szerbisr.hr>« !lordóvalegyütt, tisztasúlyban in» . ir-elnsive Fass, netto Gewicht s' Szilvái* Pflaumen ........................................... -.......... — — ZI :: mus .......... __ ____ __ ... _ ... ... ... _ 100 kg.'kfat Díjtételek fillértől— fillérig Hereinag .... ............ SleesftftteD... ... ... .. V. Hajózási fuva A l.nrerna. magyar 1909 évi ... ...... Lnzemer ungarische 19f 9 . _____ laboré, sprószemfi 1909. évi ... ... Kothklee kleinkörnig 1909 . ............. kÖ/épHzemfl 19(9. évi ...... . laittalköruig 19(9 _ v_ ... ntpysaewü 19(9. évi ... ... . f'whk'-rnitr 19Í9 Budapestre — Schiffs fr <i( uvmrdij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Ftar.htsätze versi Gyís’be a fuvsrdijtéte! 28 fillérrel magasabb. — Sach Győr i*t de 'hl nach Buda tken sich per 100 Kilogran r Frachtsatz 28 H'Xler £ -tél — ro» 124 108 - 120 - 140 pesl nt inclusive A hoher. *-ig ~ bi» 170 - 120 132 - 168 Grand der vom vor gefallenen *8erura*?i. 4. bis 9. Okt. 190* Behlfiate Frachtetlb ie von Heller —hin fíellr.i Pancsováról Újvidékről Bezdánról 71—74 63-66 51-54 Kalocsáról Duna földvárról Sswitosrft! 41 44 41 44 87 90 Szegedről Zentárói Titetről Mitrovicssáról Temesvárról 73 -76 71 74 69 72 84 87 103-106 Na gybecskerekrr.l 73-76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
