A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, október-december (46. évfolyam, 222-297. szám)
1909-10-05 / 225. szám
A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „Tiszavidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jász-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fejérmegyei buza" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Pestvidéki buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében — a biai, pomázi és váci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai buza“ alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. #) 1. „Tiszavidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megtelel a Tisza jobbparti vármegyékben és Nógrád vármegyében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva az országhatár által körülvett részében termelt hasonnemű árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. a** BurS°nya- »Dunántúli burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „Felsőmagyarországi burgonya“ alatt értetik a Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömö r és Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyirségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugoc sa, Máramaros megyékben termelt burgonya. „Pesti burgonya“ alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. „Bánsági burgonya“ alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyékben termelt burgonya. „Erdélyi burgonyu“ alatt értetik a Királyháeóntuli megyékben termelt burgonya. áfc 1. Unter „Tlieissweizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten ceerntet wurde. 2 Unter „Welzen Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. dt, 3. Unter „Pester Boden-Weizen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Solt-Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Naehtiar^ ^ 4 Unter „Banater Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte de» in den Comitaten Torontál und Temes gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn seerntet wurde. j 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus ciem Durchschnitte des im Comitate Bács-Boarog — aie Theile entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Tlieissgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen NachbargeWete^geernt^wj- e Gerste“ ist solche Gerste zu verstellen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubisciie Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen, unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitr^ Pp-’sony, Szepes, báros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod. Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Nyirer Kaiigft« sjnd riV!e ,ln den Lomitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ..Pester jn den c“^ m den Lomitdien Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln Kartoffeln“ ninn hV - j ^ Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstellen. Unter „SiebenMJ 9 Qie m den Comita en jenseits des Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 október 5. (kedd.) 225. szám. Időjárás árén—schön Witterung ; sz6p scüon Vízállás reggel 7 órakor i , 4(,0 Wasserstand 7 Uhr Früh ( ' Hőmérő reggel 7 órakor t i ír n Thermometer 7 Uhr Früh ! * Légsúlymérő reggel 7 órakor | 7fia Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalától elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre- j. ................ „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjelen ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WÄAREN- UND EFFBCTEN-BŐRS1, Erscheint mit Ausnahme der Sonn- nnd Feiertatre täirlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ..........................K 28.— Ins Haus gestellt ........ „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .. ............ „ 36.— Für das Ausland ........ „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j i ÁyhíivUP -Dt« Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános * HPUHI*8ilC« rr HUt VnUIßl eftf: sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivétoies jellegűek. j Qajj0naneműiell. __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. , „, , _ Preüe netto Casse per IOO Kilogramm von R. — bis R. a) üessEai»«. — Effective Waare. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban Qualitätsgewichi per Hektoliter in Kilogrammen Buza Weizen 73 74 75 76 77 78 79 30 81 82 /Tiszavidéki.... ... IFeiérmegyei ... Theiss ... ........ Com. Fejér .. . Pester Boden .... Banater-----------■----—--------28 05 ‘*7 8K 28 40 28 20 28 35 28 40 28 40 28 25 28 05 28 15 28 20 28 20 28 60 28 40 28 50 28 60 28 60 28 60 28 40 28 50 28 60 28 60 29 10 28 75 28 80 28 80 28 60 28 70 28 80 29 30 29 — 96 10 •39 90 —— *jpestvid<&i J Bánságig... ........--------— —----—---------28 28 28 05 — —----— — 'Bácskai... ... ... Szerb .................... Román .... ... ... ... Bolgár ... ... ........ ............. Bácskaer ........... Serbischer _ . Rumänischer _ . Bulgarischer ... .... .......--------— —----— — 27 70 28 20 05 29-----— — — —-----Származás, nem és minőséé Árfolyam — Kurs Származás, eem és minősig Árfolyam — Kurs Provenienz, Gattung und Qualität K-tól-von K-lg — bis Provenienz, Gattung vnd Qualität K-tél — von K-lg — bis . Ro» — Koggen ... ___-----— Elsőrendű ............. Középminőségű _ ... Prima Mittel ...... ... _ . ... ... 19 35 19 16 19 60 19 25 Zab - Hafer ... Elsőrendű... ... Középt»itnÖségQ .. — Prima HiUel ..................15 60 15 10 16 - 15 30 /Takarmány, elsőrendű ... t „ másodrendű... sfc < Sörfőzésre, tiszavidéki Futter, Prima 14 75 15 05 Magyar Román v Szflrh Uncrar. 16 — 15 10 Árpa — 4ä«r*t« „ Sekunda Itrannr Thnínn 14 40 14 60 — Wííjís . bolgár- ... Rumän. o. bslgar.— — — — • tt tt felsőmagyar. _ dunántúli ........ tt V Oberungar. ... Transdannb. ... .......-:---Fehér ........ Cinqu*ntin .... . Weisser.........-„ “—‘ Köles — Htrr?e „ — — — V» b) Háti ipid5r>e. Repce — Reps... ................. ........ — Terwiinwaari?. Káposztarepce.... ._ Réparepce ___ ... Kohlrnps ___ Bübseii— ... . : _ 26 26 26 50 27 30 26 25 Vermin Délutáni IVa Aráig ■ legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Árfolyam IV» órakor Kurs IVi Uhr Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags g« den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne /anscnenKur** pénz —-Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen _ .. _. ... ___ _ _ ___ _ .. .. ___ _ ....... „ ... ....... .. _ _ ... _ _.i. ....... ...... ____ _ ___ _ ... ... ___ ____ ___ ___— —--------------------------Busa —- Wei>,en — — — — 9t f? 1909 október Oktober April... 28 42 28 12 28 44 28 08 28 20 28 10 28 16 27 98 28 10 28 16 28 12 28 14 99 »* 1910 április . 28 08 27 90 ... ... ... ... ... ___ ___ 27 92 27 94 Rom — Hongén _ — _ 19 20 19 92 19 28 19 16 ... 20 04 19 96 ... 19 18 19 20 99 ** 1910 április April .. — ___ 19 94 19 96 Tengeri — Mai* _ — — — — » »> 1909 október Oktnhnr ___ — — — ♦t a 1910 május ... ........... ... Mai. 13 90 13 92 13 74 ... ...... _ .. ... ___ ... ... ___ ... ___ ___ 13 74 13 76 — Hafer ... M ti ...... ........ 1909 október ........... ... Oktober ................ ....... 14 96 14 90- --- —....... ...- -•......... .. — ...-... ... 14 90 14 92 1909 április April ... 15 28 15 32 ... 16 22 16 24 Káposr.tíWftpce - Kohlrepr*-.. — — — — ‘V Határidftr1«,, Felmondott árakban előfordult kötések. — Termin waare. ín gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar busa — Ung. Websen Boí í - ISosroreu ■Zuh — Hafer. Busa — Websen Tnncrerl — Main íi — Kohlrans • d) Leszámoló árfolyamok. — Liquida tionskurse. Magyar hnsa ■— Ungartselner Weizen ............... — —■ ... ........ • .Bős® *■ .Koggen ....------------— — — — . — — — —- ----19 30 Zab -- Hafer« . —-------------.... ... ...... ... ........ — ... 16 — Busa — Welsen —................... ... ........ 28 38 Tengeri — Mais----------___ ... ... ___ ___ . .. — ... ..- _ __ ... 14 96 Káposztarepce — Kohl rep» ..........-----Árak készpénzben lOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. Weizenkleie. Preise netto Casse per IOO Kilogramm. Finom korpa —- Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korna Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig— bis Előfordult kütések — Vorgefallene Schlüsse K-tól —von K-ig—öt* Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung. _. m no 10 60 11 11 20 ___ ___ _ ____ ___ ___ ____ 1909 október—deczember Oktober —Dezember m ro 10 80 11 ___ 11 20 1910 január—május ......... Januar-Mai ii 90 11 40 11 40 11 60 Arsfc V.V>zpénzben 104) kilogrammonként» **111. Burgonya* kéívárú. — j Kartojfe In. effekti ve Waare. Preise n«ttn Ca**t per /OO Kilogramm Fehér — Weiss Rózsa — Rota | Sárga ~ Gelb Fehir — Wfi*# Rózsa — Rota. Sárga — Gelb Kmber! táplálkozásra K-tól — von K-ig — bis ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftlicht und industrielle Zwecke K-tól — HO» K-ig — bi* twolgáló burgonya Für menschliche Nahrung ftiüwen&i' Kartoffeln Dunántúli — Transdanubisrhe .... .... ... . Felsőmagyarországi — Oberungarische . Nyirségi — Nyirer ... .... ... 1 .......... Erdélyi — Siebenbürgen ............ .... . Bánsági — Bsnater ... ... ... ... ...... Dunántúli — Transdanubische Felsőmagyarországi — Oberungarische Nyírségi — Nyirer ............................ Erdélyi — Siebenbürger............ . ........ Rinniiri — RtmtAr ........ — Pest — Pest«* . .... ........ ........... Pesti — Peste* . — — — .......... ........ _ w 1, KülSSnfféls tersraséíifste e — Diverse Producte. KészárA — Effective Waare árf-ílysas — Kari Határidőre előfordult Auf Termin 19 rgefallene Leszámoló árfolyam Származés nem 6 * minlsío Előfordult kötések árfolyamok — Kurse LiquidatinrtgTroveniem*, und QualitM Vorgefallene. Schlüsse péaz — Geld áré— Waare Etési- Geld áré — Www ÄSt,™ 100 kg.-ként IHssnóssir _ . Seliwelnerett . Budapest! ... Vidéki ...B dapester _ . i.e., ............ ........ ... ... — — ...... ............. 177 -178 — ............-— —........... —— m- — “ ... “““ .... _ .... Magyar légen .szárított vidéki Városi d rirhna __ ____ Szalonna ___ « ... .. _ 154 — 155 ___ ___ RlMMlk... 3 3 v 1KR _ 167 ..... ___ ____ Füstölt....... » Geräuchert ___ » ... ... .............-------------__ — — —............ Árfolyam K’t'-s Zsákokban zsákkal együtt, elegy- f>úly tiszta srtivként; hordókban K-tél - von K-ig — bis K-tól — von K-lg — bis Boszniai —- Bosnische Szerbiai — Serbisohe vagy ládákban göngyölettel eevtitt. 75 darahnn tiszta súlyban. 85 " 85 100 ion ........ »zuva 100 36 30 28 23 38 — 32 — 29 — 24 — 33 Oft 35 — uiuiuBive oac«K, uruciu für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Eraballsgs. Pflaumen 190 * " »♦ 27 — 23 60 19 50 130 , ................_............. darabszömért való felelősség nélkül130 , ............................ <ohne Garantie der Stückzahl ... ... ... 22 — 18 60 ......................-....................... .......... Boszniai Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban. m, Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvái* ........ ... ... .... — —■ . ... .... Pflaumenmus _________ _ __ 48 50 — 40 42 — SC-tí! — von sc-ig — bis &*.-! N.4fJ Heremag ...Lucerna, magyar Lóhera. anríW/Amfí 1909. évi 1909 áriLuzerner Ungarische 1909 ...... 1909 ... ...122 - 104 •— 156 120 —............ —■ z immm.. ... — közénnznmfi 1909. Avi mittelkörnig sjrohkömig 1909 124 — 136 _-----— ... ... V nagyszemü 1909. évi — a 1.9Ü9.. .... ... — .... — ... — 140 — 164 — ....... ............ ~ — —.........- .; V.. Hajózási fuvardíj Budapestre “ — Schiffsfracht nach Budapest ^“ZÄL2,0kUi0‘ díjtételek íiiiórtíil—fillérig A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — J'He Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogramm inclusive Assecura*e, GySrbe a fuvardíj tétel 28 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi der Frachtsatz um 28 Heller höher. Frachtsätze von Heller—bis Heller Pancsováról 71—74 Újvidékről 63 - 66 Bezdánrói 51—64 Kalocsáról 41-44 Dunai í51d várró! 41—44 Szentesről 87-90 Szegedről 73-76 Zeníáról 71—74 Titelsről 69-72 Kitrovic.iáról 84-87 Temesrárról 103-106 Nscybecskerakről 73—76 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenra.the zu unterbreiten.
