A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)

1909-07-13 / 156. szám

A BUDAPESTI ÁRU- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA # 1. „TlgsBTldékl bau“ alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békéi varmegyében él CaongráU, valamint ]ttz-Nacykun­Siolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt buzik Átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqj6nx>egyel bau" alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a «evezeti vagy ezekkel szomszédos termeteken termeti 3. „Partvidék! bús" alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pllis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, patsM is váci Járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos (erőieteken termett. 1. „Kánaági basa1* alatt oly búza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben terinaff Maeáastk i sxsty a nevezett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett. S. „Bác«k»l buxa“ alatt oly búza értendő, mely jelleg tekintetében negfele! * Bács-Bodrog vármegyében — * láutueeeíi ríawrefc kivételévei — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. ♦! t. „Ti«»»vidéki Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megielel az AliSidnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által MM részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fel*flm**y»ror#iAcl Árpa" alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben H Nó*r*c! vármgy£b«a termeli hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Dimintnli árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel Magyarországnak a Duna, a Dráva és az országhatár átt&l kSrSIrotl részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mely a nevezett területen termett. ♦♦ Bargonra. „DuflántuK torgwtya“ alatt értetik a Dnnántul tizenegy megyéjében termelt burgonya, „fsitim»*ysr»rsiá*l iurfom/v" IMI irtott* a Nógrád, Esztergám, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turőc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Qömőr és Kio-Hoet, hnod, Umptta, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Hytrsé*! Iwrgeiiya11 alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máraautre* SKfytkfcea tanaclt burgonya. „Pásti btír*«»**“ alatt értetik a Peat-Pilia-Solt-Kiskun, Heves, ]ász-Nagyknn-Szo!nok megyékbea termelt burgonya „Binsáfi tmrpmtfB“ »1»« trtetft a Btís-ütoáreg, Rékáé, Caonsrád. Arad. Torontál, TeaMa és Kraaaó-Szöránv megyékben terseit burgsajra. JErMlyl karfaaya*' alatt értsük a KMIfMgAafa* M*SS?*fcíK» terseit »«rs««5a S t 1. Unter „TheUewolzen“ ist solcher Welzen zu verstehen, weicher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den nks der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok geiechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weites Com. Fejér“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus de» Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Fester Bodes-WeUcn“ ist solcher Welzen za verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-I’ilis- SoSt-KJstam — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefeebaies Weizens eatspricht und welche/ ha genannten Gebiet* oder ia dessen Nachbar- geMstss geerntet wurde. 4. Unter „Baute? Woiwat“ ist solcher Welze« zu verstehen, w*ich« hiawichtlich Typtra dem Durchschnitte toi in iaa Comitaten Torosul lind Teataa gefechsten Weizens entspricht und weicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbar^ebietnn geerntet wurde. 5. Unter „B6cska«r Weinen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Theüe entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und wcicher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. *) l . U nter „Thoissgerste“ ist solche Oerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der io dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile de* Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche ira genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „OberunKariaclio Gerate“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Tfreiss stad im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Tr»R«d»nubi«clxe Gorst«*4 ist solche Gerste zu verstehe», welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, áie Drtu und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Karto/ioln. unter „Trmnsdwtubisohö KsrtofTote“ sind die ia den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberunsarisobo Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén. Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Plylrsr Kartoffeln“ ajn(j die in den Comitaten Szatmár. Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy. Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Na^ykun-Szolnok geerntete« Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krass^-SzÖrény geernteten Kartoffeln ru verstehen. Unter (firiebenbärger *in<j lr ^eu ComiUteu s 4*0 lQrátykágé georoieten Kartoffeln zu r erstehe*. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 julius 13. (kedd). 156. szám. Vizállás reggel 7 órakor i , Qaß Wasserstand 7 Uhr Früh } + 366 Hőmérő reggel 7 órakor , , Thermometer 7 Uhr Früh j + 15 ° Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7ß7 Barometer um 7 Uhr Früh ( Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ..................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mintlenuap. WAAREN- UND EFFECTEH-BÖRSB. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- nml tiLerlinh. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.­Ins Hans gestellt ....... „ 82.— Per Post für Ungarn und Österreich.................. „ 36.— Für das Ausland ....... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt 4 l jt fi A ___ TV^ÍÍ/JVPn hÖV*ÍP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / IlffcOHCi VV Iliit VlllUß! . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j Qa|josiancmŰ©ke __ welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. „.. ^ Preist netto Casse per 100 Kilogramm von K. — bis K. &J Ü6SZ«I9*U3 — Jtfjff&fit'lVQ fVdO/V€» A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualilätsgexnicht per Hektoliter in Kilogrammén Búza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 ,1’iszavidéki .................. Theiss ................................ V Fej érmegyei .................. Com. Fejér ....................... ^(Pestvidéki ... ................. Pester Boden........................ /Bánsági-................ ... — Banater.. .................. ........ 'Bácskai... ... ... ... ........ Bácskaer ........ .................. Szerb ... ........ ................- Serbischer............................. Román ... ... ... ... ........ Kumänischer ............. .. — Bolgár .................. ............ Bulgarischer .....................-----­-----­-----­-----­31 20 31 30 31 90 31 65 31 80 31 85 31 90 3'2 50 32 25 32 45 32 45 32 C0 32 30 32 05 32 20 32 20 32 30 32 10 32 75 32 45 82 65 32 70 32 75 32 40 32 70 32 30 32 45 32 50 32 60 33 20 32 65 32 85 33 90 33 ­32 90 32 50 32 65 32 70 32 80 32 40 33 40 32 90 33 10 33 20 33 20 32 50 33 10 32 80 32 90 32 95 83 50 33 IG 33 25 33 30-----­-----­■----­-----­Közs — Koggen .. .............. ........ Származás, nem és minSség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis Zab — Hafer ................. K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ....................... Prima ............. ........ ... ... Középminőségü ... ............. Mittel ............. 21 - 20 50 21 20 21 — Elsőrendű............................. Prima ............. .................. Középminőségü .................. Mittel .................. ............. 18 80 18 40 19 20 18 70 Árpa — Gerste ________ ... /Takarmány, elsőrendű _ Futter, Prima ... ... ... ... ... t , másodrendű _ , Sekunda ... ............. < Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ....................... 1 » felsőmagyar.... „ Obernngar. ... ... ... ^ „ dunántúli ........ „ Transdanub................ 17 40 17 ­17 80 17 30 Tenger! — Mskís ... ... ... ............ Magyar, új— ... ... ............. Ungar., neu ... ... ... ... ... Román v. bolgár, ó ............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Szerb ... ............................. Serbisch........................... ... Cinquantin ............................ Cinqnantin........ — ~...... — Fehér ..................... ... ... Weisser.. ... ... ... ... ........ 15 65 15 85 Köles — Hlrse ........ _ ... ... ._ — — b) Hatá iridöre« Repce — Reps ........ ............. ........ — Terminwaare. Káposztarepce.. ..................... Kohlreps ............................. Réparepce ............................ Rübsen..................................-----­----­HatáridS — Termin Délutáni 1 */s óráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis l1/» Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam I1/» órakor Kurs ll/t Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar búza — Ung. Weizen ... ... ... ...-----­-----­Búza — Weizen ... ... ... . . ... ............ 27 52 28 04 27 54 28 06 1909 október ................ Oktober 1910 április ... ... ... .. April... 27 34 27 26 27 60 27 54 27 86 27 88 27 84 28 10 M 99 ............................................. | Rozs — Koggen ... ............. ... ... ... ... ... 19 92 19 90 2C22~ 20 Í6 20 lo 20 18 1909 október ............. Oktober 1910 április .. ... ........ April .. 99 99 ... ............- -- -................. Tengeri — Mais ........ .................................. 1909 julius .. ............. Juli... .. 1909 augusztus ............. August 1910 május ..... ... ... Mai... ~ 15 80 15 7 15 80 16 0 13 76 13 8 4... .................. .................................................. .................... ... ............................................ 0-.............. ............................... . . ......................................................... 15 76 13 84 15 SO 13 86 *« «« -- -- ----- ----- -- ----­6 ....... ... .................. ..................... ........ ............................ Zab — Hafer .. .............. ............................ 15 28 15 30 1909 október ... ........ Oktober 15 20 15 18 1) > 80 . . ____ . — ......... ... ........ ..................... 99 99 ... ........ .................- -....... Káposztarepce — Kohlrej 19C9 augusztus _’......... August e) Határidőre. Feh 28 60 28 70 ___________ ____________________________ 28 60 28 80 nondott árukban előfordult kötések. — Termlnwaare. ín gekündigter Waare vorgcfaUene Schlüsse. Magyar búza — Ung. Wei*sen Koks — Rogg esi ........ ... .... ... .. Zab — H [afer ... ... Búza — Wel*en ............................................ .......................— ~ — — -­Tengeri — Mais .................. ............ ... ... d) Leszámoló árfolyamok. — Liqiiídatíonslenrae. Káposztarepce — Kohlreps ....................... .............-...........................— Ms»f?yar buxa — Ungarischer Weizen ...... ............ J Közs — Koggen ....... .......................................-----­Zab — Hafer .........................................^ ............................................-----­Búza — Welsen .... ... ...... ... .... ... ... ............ ... ... Tengeri —• Ms »iß .. ................. 15 76 Káposztarepce — Kohlreps 'amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Preise netto Casse per 100 Kilogi Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—VOM K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ 1 12 10 11 20 '(arto/f e 12 20 11 30 In, effekti ve 12 10 11 60 12 20 11 70 amm. 1 Szeptember—deczember _ September—Dezember... | Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. **HI. Burgonya, készáru — Wa&re Preist netto Casse per ÍOO Kilogr Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya f ür menschliche Nahrung dienende. Kartoffeln Dunántúli — Transdanabische ... ... ............. Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ................. Erdélyi — Siebenbürger .................. ............. Bánsági — Banater ... ... ... ... ... ... ... ... Pesti — Poster ... ... ... ............ ...... ... Fehér — Weiss | Rózhs — Ro&a | Sárga — Gdb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya jFür landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k. — Diverse Proá Dunántúli — Transdanubische ....................... Felsőmagyarországi — Oberungarische ....... Nyírségi — Nyirer ... ... ... ... ... ... ....... Erdélyi — Siebenbürger... ... ...................... Bánsági — Banater ... ... ........ ... ....... ... Pesti — Pester ....................... ... ... — lucte. Fehér — Weis s Rózsa — Rosa | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis IV. Különféle terményei — — — Készárú — Effeetive Waare ÁrfolysRi — Kur* Határidőre előfordult — Auf Termin ?urgefallene. Leszámoló árfolyam Liquidations Származás, nem és miníjség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallen* SchKisse kStéíek — Schlüfse árfolyamok — Kurse pénz — Geld \ éra—Waare pénz — Geld árú — Waare Kurs Ingyen hordó . , , Franco Fass, netto Társ 100 k*' ként Disznózsii Schweisie! r................ . Budaj Vidék >esti — ............................... .. Budapeste Landfett r_._ _ ........ ..... — 168 ­170 ­-----­-----­............. fett ............. i ........ ............ 300 kg.-ként Szalonna ... ... ... ... Spécit ____ ... ____ . Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet... ... .... Városi légenszáritott 4 drbos .... ... Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... 3 3 Füstölt ....................... ... ... ... ... ... Geräuchert... ... ... ... ... ... ... ... ... 140 - 148 — 141 — 149 —-----­----­............. 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Saok, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva .....- ...... — .. Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — 6t* Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 130 „ darabszámér 75stückige ....................................... 34 — 27 - 25 — 21 ­36 — 29 — 27 — 22 — 32 — 25 — 22 — 17 50 34 — 26 50 23 50 18 50 85 100 „ ________________ ... Pflaumen 120 130 „ ................. .................. t való felelősség nélkül .. ohne Garantie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbischcs Hordóval együtt, tiszta súlyban 1 ^, Inolusive Fass, netto Gewicht Ss P silvaiz ... ............. ... 44 ­46 — 37 — 38 50 flaumenmus ............. 100 kg.-kéot Díjtételek fillértől—fillérig Heremag ... ............. Kleesaaten .................. V. Hajózási fuva A f Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 1908................. Lóhere, aprószemü 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908................. „ középszemö 1908. évi ............. , mittelkörnig 1908................. , nagyszemü 1908. évi ............. . grobkörnig 1908................. rdi| Budapestre — Schiffsfrác uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist de ht nach Buda% hen sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller K-tól — von iest 8nf in inclusive A höher. K-ig — bis Qrund der vom 5. vorgefallenen 88ecuranz> ble 10 Juli 190» Schlflsse. Frachtsätz e von Heller­-bis Heller Pancsováról Újvidékről Bezdánról 59—62 53-56 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37-40 73-76 Szegedről Zentárói Ti télről Mitroviczáról Temesvárról 59-62 57-60 55-58 73 -76 87-90 Nagybecskerekről 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents