A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, július-szeptember (46. évfolyam, 146-221. szám)
1909-07-01 / 146. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. * 1. »Tlssavldékl btt»»" alatt oly buza értendő, mely lelleg telein tettben megleld a Btkt* vármegyében éa Oongrád, valamint ]te-Kagjhan- Sxolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termett búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területek« terme«. 2. „r^jérmegyst bua" alatt oly buza értendő, mdy jelleg tekintetében megfelel ■ Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mety a aemxett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 3. „Pestvldéki buxa" alatt oly buza értendő, mely jelleg tekintetében, megteld a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéken — i Mai, p—Ért és iád járások kivételével — termelt búzák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkd szomszédos területeken termeti 4. „Btnságl busa" alatt oly buza értendő, mdy jelleg tekintetében megidd • Torontál ét Times vármegyékben tárnáit bwtk HHagi^nafc • Mir a nevezett vagy exekkd szomszédos területeken termett. 5. „Bácskai bau“ alatt oly buza értendő, mdy Jelleg tekintetében Megteld a Bács-Bodrog vármegyében — a duniawrtl ltod WváltiMwt — termdt busák átlagának g mely a nevezett vagy ezekkel azomszédos területeken termett #) 1- »Tlsssvldékt fcrpa" alatt értendő oly árpa, mdynek jellege megteld az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Déikdeti Kárpátok áttd MMt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkd szomszédos területeken termett 2. „FalsSmagyarorsságl faP*" alatt értendő oly árpa, mdynek jdlege megfelel a Tisza jobbparti vármegyékben is Nógftt rtnwpl&u termelt hasonnemfl árpák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédot tnrületeken termett. 3. „Dnnántvlt árpa" alatt értendő oly árpa, mdynek jellege megidd Magyarországnak a Duna, ■ Dráva és az omántotár <Md HrlIisM részében termelt hasonnemfl árpák átlagának s mdy a nevezett területen termett ## Bur*onjr*. „BwrintuM kargmiya" alatt értetik a Danán túl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „F»M»a|y'ir«má«l Sargnya" aWt MMk a Nógrád, Esztergom, Hont, Bán, Ztiyom, Uptó, Árva, Tűrte, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, QőmBi és Kls-Ksaá, Sorsod, T—>Mn, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. **ytreégl burgonya11 alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Mánmaras aMgytta— tamdt burgonya. „Pesti ber§wyaM alatt értetik a Pest-PSis-Solt-Kiskun, Heves, Jáss-Nagyknn-Szolnok megyékben termelt bwgoaya. »tárná«! hwfaafa“ alatt kMk a Békés, Ci—irtd, Arad. Torontál, Tea« és Knsn*-SsMav megyékben tamdt burgoaj«. JWéiyl »■HHH»" alatt értetik a KMfeMaáaMi taMH fcHfMjft, 4fc 1. Unter „Tfeelanrelsen“ ist sicher Wdzen zu verstehen, wdcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Thdlen Unk» der Theiss der Comitate Csanjpád und jász-Nagykun-Szolnok getechstea Weizens entspricht und welcher Im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 2. Unter „Weiten Com. Fe}«r“ Ist solcher Wdzen za verstehen, wdcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Pejér gefechsten Wetzens entspricht und wdcher im genannten Oebide oder in dessen Nachbargebiden geerntet wurde. 3. Unter „Pester Bodem-Weisen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typ» de» Durchschnitte des tat Comitate Pest-PUls- SoM-KMan — die Bezirke Bia, Pomáz und Vác* auigenoaucea — gdechstec Weizen* entspricht und weicher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbar- Iitililrnr geerntet wurde. 4L Unter „BiuuUer W«ls«“ ist solcher Wdzen zu verstehen, welcher MedcfatUch Typ«« dem Durchschnitt« te áss Coiaätateri Toroaial und Tenet gstechsten Weizens entspricht und wdcher im genannten Qebiete oder In dessen Nachbareebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Weinen“ Ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Bács-Bodrog die Thette eatiaag der Donau ausgenommen — gefechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) lTlhiter „Tbelssgerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros ■Ml die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile de» Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiden geerntet wurde. 2. Unter „Oberungarische Gerste" id solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts der Tbl Im and im Comitate Nógrad gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche Im genannten Gebide oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TranidannbUclie Gerste" ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Oerste gleicher Gattung entspricht und wdche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „Tranatiumblsetie Kartoffel»“ sind die in den elf Comitaten jenseits der Donau «ernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter -Obensnaarieeb« Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Toraa, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffdn zu verstehen. Unter „iyirsr Kartoffeln“ sind die in den Consitalen Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Máramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Psstor Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Ped-Pills-Sdt-Kiskun, Heve* und lász^Nagykun-Szolnok geerntetes Kartoffdn zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csougrád, Arat, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffdn zu verstehen. Unter Jnbenbflrftr Karteffsl*“ sind die in den Comitutra IllWflU fe* Kktírkígé geerntet«*! KartoSeta za watete», XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 julius 1. (csütörtök). 146. szám. Időjárás S7An—achön Witterung sz6p 8CÜÖ Vízállás reggel 7 órakor t . 145 .... Wasserstau d 7 Uhr Früh I ' Hőmérő reggel 7 órakor . , ,, - Thermometer 7 Uhr Früh ( + ° LégsAlymérő reggel 7 órakor } 7Rn Barometer um 7 Uhr Früh } Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalitól el vitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 80 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFFECTEN-BÖRSE. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertace tätlich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse .........................K 28.— Ins Hans gestellt ....... „ 82.— Per Post für Ungarn nnd Österreich ................. „ 86.— Für das Ausland ....... „ 48.— Einzelne Exemplare 80 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt A \ JK ___ IF/íí/lVtí Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / wr / vnuui ifV. sächlich tu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | Q^llOilSneillÜßke _ Getreidf welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ Hésxártl - Effective Waare FV«*« netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K. A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht ver Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 (Tiszavidéki .................. Theiss ................................ IFejérmegyei .................. Com. Fejér ........................ Pestvidéki ... ................. Pester Boden ... .................. ^Bánsági .................. ........ Banater................................ 'Bácskai............................. Bácskaer ............................. Szerb ........ ........................ Serbischer............................. Román ........................... ... Rnmänischer ......................... Bolgár .................. ... ... ... Bulgarischer .......................------------------------------32 16 31 90 32 OC 32 10 32 15 32 75 32 50 32 70 32 70 32 75 32 55 32 30 32 45 32 45 32 55 33 — 32 70 32 90 32 95 33 — 32 85 32 55 32 7C 32 75 32 85 33 25 32 90 33 05 33 16 33 25 33 06 32 75 32 90 32 95 33 05 33 45 33 15 33 30 33 46 33 45 33 25 33 05 33 15 33 20 33 55 33 35 33 45 33 56--------------------Koks — Koggen ............. ... ... ... Származás, asm és miofiség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Származás, nem és minőség Árfolyam — Kur* K-tdl — von K-ig — bis Zab — Hafer .... ........... Provenienz, Gattung »nd Qualität K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ............................. Prima ....................... ........ Középminőségfi ... ............. Mittel .................................. 20 15 19 00 20 30 20 10 Elsőrendű .......................... Prima .................................. Középminőségfi ... ........ ... Mittel ................................19 3G 18 80 19 70 19 10 Árya — Cterste ... ................ _ /Takarmány, elsőrendű ... Fntter, Prima... ............ .. i . másodrendű ... „ Sekunda ... ... ... ... j}: ^Sörfőzésre, tiez a vidéki ... Brauer, Theiss... ............. ... f , felsőmagyar...- „ Oberungar ................. * , dunántúli ........ , Trsnsdanub................ 17 40 17 — 17 80 17 30 Tengeri — Mais ........ .................. Magyar, új ........ .................. Ungar., neu ....................... Román v. bolgár, ó ............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Cinquantin ............................ Cinquantin............................. Fehér .................................. Weisser..............................16 55 15 75 Köles — Hirse ........ „ ... ... __ — b) Hatt irid&re. Kepee — Keps ........ ... ............ ... — Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepce ............................ Rübsen..................................-----_ Haláridt — Termin Délutáni IVs éráig a legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamokon elttfordult kötések sorrendje a közbeestf árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis V-lt Uhr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurse Árfolyam 1 Va órakor Kurs IV* Uhr pénz — Geld fárú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen ... .............----------Buza — Weizen ________ ... ____ ____ 1909 október ................ 26 86 27 52 26 88 27 54 Oktober 27 12 27 10 27 18 26 82 26 9 27 76 27 74 27 84 27 50 ... ... 0....... ............................. 99 99 ............................................ 1910 április ................ April... Közs — Koggen ....................... .................. fifi 19 70 19 72 1909 október ............. Oktober 20 00 19 86 19 96 Í9 19 72 99 99 ............................................ Tengeri — Main ........................................... 1909 julius .................. J 1909 augusztus ............. 1 üli .............................. 15 38 15 42 15 18 ____________ 15 18 14 08 15 20 14 10 Luerust 15 72 15 6 14 12 14 1 2 M 99 .................-....................... 1910 május .................. Mai........ _ _______ 0 14 16 14 06 ............................ 2ab — Hafor ............. ................................. .................. 15 40 15 42 1909 október ............. Oktober 15 48 15 50 1 5 40 ____________ — í; — — — — — — — — — — Káposztarepce — Kohlrej >8 ........ ............. 19C9 augusztus ............. August e) Határidőire. Feli 29 10 99 30 mondott árakban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefallene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Kosss — Koggen ............................................ Zab — H — ................................................ Buza — Weizen ........................................... — Tengeri — Mi d) Les ais ........ ........................... Ligu Káposztarepee — Kohlreps ....................... ............- .............*............ —■ zámoló árfolyamok. — idatíenskurse. Btftgy** bow — Un;2&ri«cí»er Weizen. ....... ............ .... _ — Közs — Koggen ....................... ........................... ... .................... 1 Zab — Hafer .................. ...........-...........-..........................................-----Bont —■ Weisfto .................. ... ............................. Tengeri — M; als 95 56 Káposztarepce — Kohlreps amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Preise netto Casse per IOO Kilogt Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra _ _ Prompte Lieferung_ ... Junius .. ........................ Juni 12 50 i 12 30 11 30 Kartoffe 12 40 11 60 In, effekti ve 12 30 11 60 12 40 11 80 Szeptember—deczember... September—Dezember \ Arak készpénzben ÍOO kilogrammonként. **UI. Burgonya? készáré. — Waare. Preise netto Casse per ÍOO Kilogramm. Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya l<'ttr menschliche Nahrung dienend1« Kartoffeln Fehér — Weiss Rózsa —■ Bosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya für landwlrthsohaf'tliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln k* — Diverse Proei Fohér — Weise | Rózsa — Bot,a | Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Tran Felsőmagyarország Nyirségi — Nyírei Erdélyi — Sieben Bánsági — Banatt Pesti — Peatar sdanubische ............ ........ fi — Oberungarische ........ KJilSnfféle fterRffiénfei Dunántúli — Transdanubische ...................... Felsőmagyarországi — Oberungarische -----Nvirs&yi — Nvirftr — _-bürger... .. ............ ... ... Erdéíyi - Bánsági Pesti -lucte.- Siebenbürger... ... .... ................ IV. Ké»*órú — Mffective Waare Árfolyam — Kur* Határidőre előfordult — Auf Termin oorgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations Származás, nem és mlaiUág Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések — Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld »m — Waare Kurs Ingyen hordó 1(vl. . . . Franco Fass, »etto Tsr* kg.-ként Disznózsír .................. Schweinefett ............. Buda] Vidék jesti . ................... . .. Budapests Liuidfett r_... ___ .. .... — 169 — 17C — _ — _ ............. i ........ ............. ...................... 100 kgvkáni Szalonna .................. Speck.. ...................... ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwa&re, lnftgetrocknet 4 stückig .... Füstölt....... . ... ... ... ... ................. Oeräuchert. . ... ... ... ..................... 140 - 148 — 141 — 149 —-----............. .100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva................ . ... ... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-Ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 » 120 . 180 darabszámér ....................................... 75s Lüokige » n » 34 — 27 — 25 — 21 — 36 — 29 — 27 — 22 — 32 — 25 — 22 — 17 60 34 — 26 5C 23 60 18 60 _______ ... __________ 85.................................... 100 Pflaumen _____ 120 130 való felelősség nélkül .. ohne Garantie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban,, Inclusive Fass, netto Gewicht g‘ Sí P silvaiz .... ........ ...... 44 — 46 — 37 — 38 50 flaumenmus........ 100 kg,-két'; X-tői — von K-lg -- bit Frachtsät» — — ............. Heremag Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzerner ungarische 190 Lóhere, aprószemü 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 190! . középszemö 1908. évi ............. „ mittelkörnig 190 na?vszemű 1908. évi ... ... arobkörnip 1901 B.. . yesi “f m inclusive A höher. Grund der vom 21 vorgefaüenen sseouranz. oi Sc ............... ............... i.. V. Hajózási fuvardíj Budapestre “ Mté.ekéííiPjLélg — Schiffsfracht nach Budai A fuvardíj 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verstehen sich per 100 Kilogran Díjtételek fillértől—fillérig Győrbe a fuvardiitétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr ist der Frachtsatz um 22 Heller 27. Jan! 180» blflsse. e von Heller—bis Hellet Pancsováról Újvidékről Bezdánról 69—62 68—56 45—48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37—40 73 -76 Szegedről Zentiról Ti télről Mitróviozáról Temesvárról 59-62 57-60 55-58 73-76 87-90 N agybecsberekröl 59 — 62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendök. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
