A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)
1909-04-03 / 76. szám
A BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HIVATALOS ÁRJEGYZŐ LAPJA. # 1. „Tlssavidéki busa" alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Csongrád, valamint Jlax-Nagykun- Szolnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 2. „FqJérmegyei bűz«“ alatt oly buza értendS, mely |elleg tekintetében megteld a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 3. „Peatvldékl busa“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megtelel a Pest-PUis-Solt-Kiskun vármegyében — a Mai, pomázi és vád járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Bánsági basa" alatt oly buza értendő, mely Jelieg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt baxák átlagának s wutj a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termeti 5. „Bácskai busa“ alatt oly buza értendő, mdy Jelleg tekintdében megleld a Bács-Bodrog vármegyében — a dunamenti részek Uvétdévd — termelt búzák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos termeteken termett #) 1. „Tiasavldékl árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megidd az Alföldnek a Tisza, a Maros és a Délkeleti Kárpátok által határait részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos terdleteken termett 2. „Felsőmagyarországi árpa" alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megleld a Tisza Jobbparti vármegyékben és Nőgrád yáfspébeu termelt hasonnemü árpák átlagának s mdy a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrOleteken termett. 3. „Dunántúli árpa" alatt értendő oly árpa, mdynek jellege megteld Magyarországnak a Duna, a Dráva és ax országhatár áMal Mrtlvetl részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mdy a nevezett területen termett ## Burgonya. „DunántuM kurgonya“ alatt értetik a Dunán túl tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FelsAmagyarertzágl hurgeaya“ alatt értsük a Nőgrád, Esztergom, Hont, Bán, Zólyom, Uptö, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, OőmBr és Kls-Hont, Borsod, ZwpMs, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya“ alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa, Máramares ■egyékbea tanodt burgonya. „Psatl burgonya“ alatt értetik a Pest-PUls-Solt-Klskun, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. .Bánsági kargsnya* alatt értetik a Bács-Bodrog, Békés, Csongrád. Arad. Torontál, Temes és Knuső-SxBrénv megyékben termdt burgonya. „Erdélyi kan—f* alatt értetik a UrálykáaőaénN ■agyékben tanáéit kwgonyn. Í : 1. Unter „TbetssweUen" ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den nks der Theiss der Comitate Csongrád und Jász-Nagykun-Szolnok gdechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Oebiete oder in dessen Nachbargeb^eten^geer^e^wurde.^^ r^jér«< )5t ,0icher Welzen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gdechsten Welzens entspricht und welcher im genannten Oebide oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-WeUon“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Pest-Pilis- Soit Kiskun — die Bezirke Bia, Pomáz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten Weiten“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte den In den Comitaten Torontál und Temes gdechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebietnn geerntet wurde. 5. Unter „Bácskaer Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des im Comitate Bács-Bodrog — die Thdie entlang der Donau ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „Theissgerste“ ist solcne Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die Maros and die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebiden Oberungarische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der In den Comitaten rechts der Theiss und im Comitate Nógrád gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Transdanubische Gerste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Donau, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und welche im genannten Gebiete geerntet wurde. ** Kartoffeln. Unter „Transdanubische Kartoffeln“ sind die In den elf Comitaten jenseits der Donau geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Oberungarische Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Honi Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod. Zemplén, Ung und Bereg geemtden Kartoffeln zu verstehen. Unter „Rylrer Kartoffeln1 sind die In den Comitaten Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maramaros geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Pester Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves und Jász-Nagykun-Szolnok geemtden Kartoffeln zu verstehen. Unter „Banater Kartoffeln“ sind die In den Comitaten Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Krassó-Szörény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter ^«Mbenbllrger Kartoffel«11 sind die In den Comitaten jpandis 4t* Királyhágó geemtden Kartoffeln zu verstehen. XLVI. évfolyam. Budapest, 1909 április 3. (szombat). 76. szám. w£tg' Vízállás reggel 7 órakor * , 40, Wasserstand 7 Uhr Früh j + Hőmérő reggel 7 órakor 1 , a , Thermometer 7 Uhr Früh }■’ Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7e5 Barometer um 7 Uhr Früh j Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá tói elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva................. 82 — Postán küldve Magyarországon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ 48.— Egyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTER Megjeleli Ünnep- és vasárnap kivételével mindennap. WAAREN- UND EFPEGTBN-BŐRSB. Erscheint mit Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Secretariat der Börse ....................... K 28.— Ins Hans gestellt ......... „ 82.— Per Post & Ungarn nnd Österreich ........... ... „ 86.— Für das Ausland ....... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j\ Án|í|AZef|fi ___ WíISITPTi hÖV*ÍP Die Preisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit thattényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános / *lB VV U, 11/ V/tU J/ fít'. sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. | Qg||oiianClllŰek> __ Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Arak készpénzben lOO kilogrammonként. K.-tól—K.-ig. ^ KésiáPU. — Effective Waare Preis« netto Casse per IOO Kilogramm von K. — bis K A minőségi súly hektoliterenként kilogrammokban — Qualitätsgewicht per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 , Tiszavidéki .................. Theiss................................ ÍFejémegyei .................. Com. Fejér ....................... ^Pestvidóki ....................... Pester Boden.................. ... /Bánsági........... ....... ........ Banater........ _......... ........ 'Bácskai... ... ............ . Bácskaer ... ____________ Szerb ............. ............. ... Serbischer............................ Román ._ ... .................. ... Rumänischer ....................... Bolgár ... ... ....................... Bulgarischer ..................'__------------------------------28 25 28 10 28 15 28 20 28 25 28 65 28 40 28 45 28 50 28 65 28 45 28 30 28 35 28 40 28 45 28 85 28 65 28 7G 28 75 28 85 28 65 28 45 28 50 28 55 28 60 29 15 28 85 28 9C 29 10 29 15 29 - 28 75 28 80 28 85 ü8 90 29 50 2& 20 29 25 29 50 29 50 29 15 29 - 29 C5 29 10 29 15 29 60 29 45 29 50 29 60 29 60 29 40 29 45 29 80 29 80----------Származás, nem és minőség Árfolyam — Kurs Zab — Hafer ............. ................. Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfolyam — Kurs Közs — Koggen ____________ ... Provenienz, Gattung und Qualität K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis Elsőrendű ... ...................... Prima .................................. Középminőségü .................. Mittel .................................. 20 20 20 10 20 SO 20 20 Elsőrendű ... ... ... ... ... ... Prima ................................. Középminőségü .................. Mittel .................................. 18 10 17 80 18 60 18 Árpa — Gerste ............................ /Takarmány, elsőrendű ... Futter, Prima ____________ 1 » másodrendű ... , Sekunda ........ ........ >je< Sörfőzésre, tiszavidéki ... Brauer, Theiss ....................... 1 , felsőmagyar.... . Oberungar ................. \ , dunántúli ____ , Transdanub................ 17 90 17 50 18 10 17 80 | Tengeri — Mals ____ ... ____ ... Magyar, új............................. Ungar., neu ....................... Román v. bolgár, ó ............. Rumän. o. bulgar., alt ........ Cinquantin ....... ... ............ Cinquantin ... ... .................. Fehér __________________ Weisser............ ................. 15 15 30 Köles — Hirse ........................... .. — — b) Hat« iridöre. Repce — Reps ....................... ........ —• Terminwaare. Káposztarepce ....................... Kohlreps ............................. Réparepce .................. ........ Rübsen....................... ........----------Határi<l6 — Termin Délutáni IVa óráig a legmagasabb és legalaosonyabb árfolyamokon előfordult kötések sorrendje a közbeeső árfolyamok nélkül Reihenfolge der bis V-lt Ühr Nachmittags zu den höchsten und niedrigsten Kursen vorgefallenen Schlüsse ohne Zwischenkurte Árfolyam iVi órakor Kurs IV» Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar buza — Ung. Weizen .......... ...---------Buza — Weizen ................ 1909 áprili 1909 máin s ... ... ... ... Ap Mm ril ... ... ... ... ... .. 28 30 28 02 2i 27 8K 27 90 27 08 ...................................... 28 12 27 66 22 90 28 14 27 68 22 92 n ... __ ... ... R2 27 7ß 27 ß« _________ M »* ............................................ 1909 október ................ Oktober .................. ... 22 88 22 90 22 70 22 92 ... ... Közs — Roggen ... ....................... ............. 1909 ánrilis _ ... ... ... Anril ... . ... 20 28 20 4( > . ................................ 20 38 18 60 20 40 18 62 1909 május 1909 októb .................. tfai )kt( 99 99 er ............. i 18 52 18 54 18 40 18 64 ... .................. ........................................................................................................................................ Tengeri — Mais ..................... 1909 május 1909 inlins .................. * Iái nli 15 06 15 08 14 86 14 96 15 44 15 46 15 22 15 30 14 96 15 84 14 98 15 36 J ♦* M --- -- -- —- --— — -----1909 augusztus... ... ... August .................. ... Ä»b — Hafer ............................................ 1909 áprili 1909 májúi 1909 októb 17 50 17 54 17 46 ____ ____ 17 52 17 54 .................. 1 víai )kt< 17 58 17 6 15 10 15 U i ... 99 99 .............................................. er ... .„ ... )ber ....................... t......................................................................................... .............................................................................................. Káposztarepce — Kohlrej E>8----- --------19C9 augusztus ............. August o) Határidőre. Fel 28 80 29 — mondott árukban előfordult kötések. — Terminwaare. In gekündigter Waare vorgefaUene Schlüsse. Magyar buza — Ung. Weizen Rozs — Rogg en ... ... ............................... Zab — Hafer Buza — Weizen ............. ............. ............. Tengeri — M d) Les ais ........ ... ... ............. i Káposztarepce — Kohlreps zámoló árfolyamok. — Aquidatl&nskiirse. Magyar buza — Ungarischer Weisen............................................-----Rozs — Roggen ............................................... ................. 20 38 17 52 Bnza — Weizen .................................................. ... ... . 28 12 Tengeri — M ais ........-- -Káposztarepce — Kohlreps •amm. Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. II. Buzakorpa. — Weizenkleie. Preise netto Casse per IOO Kilogi Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs Durva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Azonnali szállításra ........ Prompte Lieferung........ Április ............ ............. April . ............. ........ 1 12 30 1 12 2C 10 80 ! Kartoffel 12 50 12 40 1t _ 12 30 12 20 11 70 10 90 12 50 12 40 11 90 11 10 12 35 12 15... ........ ............................................................................. Április—májns.. ........... . 1 ^.pril—Mai ................... íai—Juni. ._ ................ September—Dezember... Május—junius .................. ... Szeptember—deczember... Árak készpénzben ÍOO kilogrammonként. **111. Burgonya, készárú. — In, effektive Waare. - iVci*e nett0 Casse Per 100 Kilogramm. • Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Vilr menschliche Nahrung dienende Kartoffeln Dunántúli — Transdanubische ... ... ... ... ... Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ... ........ ....................... Erdélyi — Siebenbürger... ... ... .................. Bánsági — Banater ........ ........ .................. Pesti — Pester ... ... ... .......... ... ........ Fehér — Weiss | Rózsa — Bosa | Sárga — Gelb Mezőgazdasági és ipari célokra szolgáló burgonya Für landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln im — Diverse Prot Dunántúli — Transdanubische ............. ........ Felsőmagyarországi — Oberungarische ........ Nyírségi — Nyirer ...................................... Erdélyi — Siebenbürger ............ .................. Bánsági — Banater ....................................... tuet e. Fehér — Weiss Rózsa — Bosa \ Sárga — Gelb K-tól — von K-ig — bis K-tól — von K-ig — bis IV. Különféle terményei — — — Készárú —- Effective Waare Árfolyam — Kurs Határidőre előfordult — Auf Termin torgefallene Leszámoló árfolyam Liquidations ■ Kurs Származás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schlüsse kötések - Schlüsse árfolyamok — Kurse pénz — Geld | áru—Waare pénz — Geld árú —Waare hordó < r*r\ « 1,1 Franco Fass, netto Tara kg.-ként Disznózsii Schweine! Budai Vidék >esti ........................................... Bndapeste Landfett r .......................................... 148 — 149 — _ _-----............. 'ett ............. i................................................ — — — — — — 100 kg.-ként Szalonna .................. Speck ....... ... ........ ... Magyar légenszáritott vidéki ............. Landspeck, ung. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaare, luftgetrocknet 4 stückig ... » n 3 „ — — — » „ 3 „ 126 - 130 — 127 - 131 —-----------------100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten netto, franco Emballage. Szilva ............ ... ... ... Árfolyam — Kurs K-tól — von | K-ig — bis K-tól — von | K-ig — Ms Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbische 75 darabos 85 100 120 130 „ darabszámér ....................................... 75s( ückig n N 31 50 22 — 20 — 18 50 32 — 33 — 21 — 19 — 31 50 17 50 14 50 11 — 32 — 18 - 15 — 11 50 ..................................... 85 10(1 Pflaumen 120 130 » ohne Gara való felelősség nélkül .. ntie der Stückzahl ............. Boszniai — Bosnisches Szerbiai — Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban Inclusive Fass, netto Gewicht Sz Pl ilvaiz ....................... 30 31 — 24 50 25 50 Saumenmus ............. 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Ueremag ... ............. Kleesaaten .................. V. Hajózási ffuva A Lucerna, magyar 1908. évi ............. Luzemer ungarische 1908................. Lóhere, aprószemű 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 1908.. ............. , középszemű 1908. évi ............. . mittelkömig 1908................. . nagyazemü 1908. évi ............. , grobkörnig 1908................. rdij Budapestre “TwotSÄ^^^ — Schiffsfrm uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die Frachtsätze verste Győrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nach Győr isi de ’iht nach Budai fe en sich per 100 Kilogram r Frachtsatz um 22 Heller K-tól — von 92 — 86 — 100 110 — pest “f m inclusive A höher. K-ig — bis 130 - 94 — 108 - 120 írund der vom 22 vorgefallenen ssecurans. . bis 27. Márt 1909 SchltUn. Frachtsatz e von Heller-bis Heller Pancsováról Újvidékről 59-62 53-56 Bezdánról 45-48 Kalocsáról 37-40 Dunaföldvárról Szentesről 37-40 73-76 Szegedről 59-62 Zentárói 57-60 Titelről Mitroviczáról Temesvárról 55-58 73-76 87-90 Nagybecskerekről 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendők. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Börsenrathe zu unterbreiten.
