A Budapesti Áru- és Értéktőzsde hivatalos árjegyző lapja, 1909, április-június (46. évfolyam, 74-145. szám)

1909-04-05 / 77. szám

á BUDAPESTI ÁRÚ- és ÉRTÉKTŐZSDE HÍVATÁLÜS ÁRJEGYZŐ LÁPJA. # 1. f>Tia*i*v!déki buza“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Békés vármegyében és Cecngrád, v*lansiat Jnei-HacyStiin- Szclnok vármegyék Tisza balparti részeiben termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 2. „Fqjérmegyel »um“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megtelel a Fejér vármegyében termelt búzák átlagának t mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 3. „Festridékl busa“ alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Pest-Pilis-Solt-Klskun vármegyében — * pomá*i és víci járások kivételével — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett. 4. „Hányig! bma“ alatt oly buza értendő, mely Jclieg tekintetében megfelel a Torontál és Temes vármegyékben termelt baztó átlagíosk * mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 5. „Bicskái ima" alatt oly buza értendő, mely Jelleg tekintetében megfelel a Bács-Bodrog vármegyében — * dsn&soena résiek kivételévé! — termelt búzák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett *> I- „TU**vidéki árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel az Alföldnek a Tisza, a Maros és * Délkeleti Kárpátok által határolt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos területeken termett 2. „FelsamagyároxuAgJ árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek Jellege megfelel a Tisza Jobbparti vármegyékben és Nőgrád vármecyébesí termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett vagy ezekkel szomszédos tnrületeken termett. 3. „Dunántúli árpa“ alatt értendő oly árpa, melynek jellege megfelel Magyarországnak a Dana, * Dráva és az országhatár iitai WlrfilwSt részében termelt hasonnemü árpák átlagának s mely a nevezett területen termett ## Burgonya. „DunéntuH burgonya“ alatt értetik a Dunántul tizenegy megyéjében termelt burgonya. „FslsSmasyararsiágl burgonya" Miatt trtc&k « Nőgrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom, Liptő, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Szepes, Sáros, Abauj-Torna, GBmőr és Kis-Hont, Honod, Zenját*, Ung és Bereg megyékben termelt burgonya. „Nyírségi burgonya" alatt értetik a Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilái'y, Ugocsa, Márumaro* «Megyékbe» termelt burgonya. „Petii burgonya” alatt értetik a Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heve», Jász-Nagykun-Szolnok megyékben termelt burgonya. »Bánsági burgonya" alatt 4rMflt t Bács-Bodrog, Békés, Csoafrid. Arad. Torontál, Temes é* Krasaő-Szbrénv megyékben termelt burgonya. „Eríátyl liwpMya*1 alatt érintik a Klrfivliágáitkiif «MCjrétfrcB hwstwy*. ifr. i. Unter „Thelgswelzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typas dem Durchschnitte des im Comitate Békés, sowie in den Theilen links der Theiss der Comitate Csongrád und jász-Nagykun-Szclnok gefechsten Weizens entspricht und weicher ira genannten Gebiete oder In dessen NachbargeWet^n^geenitet^wu^d^^ Fojér„ j3j soicher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des Im Comitate Fejér gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „Pester Boden-Welzen“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich Typus dem Durchschnitte des in» Comitate I est-l üis- SoH-Kiskna — die Bezirke Bia, Pomüz und Vácz ausgenommen — gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachoar­gcbleteo WeUen“ ist soicher Weiten zu verstehen, weichet hiníiditlich Typus dem Durchschnitte ies In 4ea Comitaten Torontál und Tose* gefechsten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nacbbarcebietrm geerntet wurde. _ 5. Unter „Báegkaer Wolren“ ist solcher Weizen zu verstehen, welcher hinsichtlich "Typus dem Durchschnitte des im Comitat'; BoCä-tioarog — aie Theile entlang der Donau ausgenommen —- gefedisten Weizens entspricht und welcher im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. #) 1. Unter „T!ieissg<;rste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die Theiss, die iWaros und die südöstlichen Karpaten begrenzten Theile des Alföld gelechsten Gerste gleicher Gsittung entspricht, und welche im genannten Gebiete oder in dessen Nachbargebieten geerntet wurde. ^ ... . . 2. Unter „Obei-uneaHsche Gerst«“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in den Comitaten rechts ßer Theiss und im Comitate Nógrad geiechsten Gerste gleicher Gattung cnisprlcht und welche im genannten Gebiete oder indessen Nachbargebieten geerntet wurde. 3. Unter „TransdanubUohe «erste“ ist solche Gerste zu verstehen, welche hinsichtlich Typus dem Durchschnitte der in dem durch die JJor.au, die Drau und die Landesgrenze umgebenen Theile Ungarns gefechsten Gerste gleicher Gattung entspricht und weiche im genannten Gebiete geerntet wurde. ## Kartoffeln. Unter „TrinsdanuMsciie Kartotfs!n'‘ sind die In den elf Comitaten jenseits jJer Donau geernteten Kartoffeln zu verstellen. Untsr -Oborunoariaobe Kartoffeln“ sind die in den Comitaten Nógrád, Esztergom, Hont, Bars, Zólyom. I.iptó, Árva, Turóc, l'rencsín, Nyitra, Pozsony, íwepes, baros, Abauj-Torna, Gömör und Kis-Hont, Borsod, Zemplén, Ung und Bereg geernteten Kartoffeln zu verstehen Unter ..Kylrer Kartoffeln“ sind die in den Coroiüuen Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Bihar, Szilágy, Ugocsa und Maratnaros geernteten Kartoffeln zu verstellen, ilr.ter „Paster Kartoffel-“ sind die In deniComitnen Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heve* und Jász-Nagykun-Szolnok geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Bnnataf Kartoffeln“ sind die in den Coinitaten Bács-.jOdiiig, Bikcs. Csongrád, Arad, Torontál, Temes und Kraaró-Szőrény geernteten Kartoffeln zu verstehen. Unter „Siotjetstilfrser Ksrteff»!.!'" sind die i;i Ami vOinit? v'J Am Királyhágó geernteten Kartoffeln zu verstehen. XLVi. évfolyam. Budapest, 1909 április 5, (hétfő). 77. szám. Időjárás | borult—trüb Witterung Vízállás reggel 7 órakor t , . Wasserstand 7 Uhr Früh | - ' Hőmérő reggel 7 órakor i , „ , Thermometer 7 Uhr Früh j ' Légsúlymérő reggel 7 órakor 1 7í,n Barometer um 7 Uhr Früh f Előfizetési árak évenkint: A tőzsde titkári hivatalá­tól elvitetve ............. K 28.— Házhoz hordva ............. „ 82 — Postán kiildvo Magyaror­szágon és Ausztriában „ 36.— Külföldre ...................... „ +8.— Ügyes példány 30 f. AMTLICHES KURSBLATT DER BUDAPESTEK Megjeleli ünnep- és vasárnap kivét3lével mindennap. WAAREN- DHD EFFECTBH-BŐR5K, Erscheint mii Ausnahme der Sonn- und Feiertage täglich. Pränumerations-Preise jährlich: Loco Seeretariat der Börse....................... K 28.— Ins Hans gestellt ........ „ 32.— Per Post für Ungarn nnd Österreich .................... 36.— Für das Ausland ......... „ 48.— Einzelne Exemplare 30 H. Az árjegyzés felöleli mindazokat a kötéseket, a melyek a tőzsdei idő alatt j \ Á ___ 'W(Tf1VP.nb^V'ifi Die Prcisnotirung umfasst alle Schlüsse, welche während der Börsenzeit that­tényleg létrejöttek, mellőzésével azon kötéseknek, a melyek a piac általános •* ÄSKMIÜ.« tf. ,>.• . sächlich zu Stande gekommen sind, jedoch ohne Berücksichtigung jener Schlüsse, helyzetéhez mérten kivételes jellegűek. j QgjfujjgianCKttÜßk« ____Getreide welche nach allgemeiner Lage des Marktes einen ausnahmsweisen Charakter haben. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. K.-tól—E.-ig. , , . p„ ., Trr p eise netto Gasse per 100 Kifoaramm von K. — bis E. aj Reszapu, — Waare. r < A minőségi sóly hektoliterenként kilogrammokban — QualitöUgewirht. per Hektoliter in Kilogrammen Buza — Weizen 73 74 75 76 77 f 78 79 80 81 82 (Tiszavidéki .......u ... Theiss ............................... iFejérmegyei .... ............. Com. Fejér %<. Pestvidéki ... ... ... ....... Pester Boden....................... /Bánsági ............................ Banater... ....... ... ... ........ 'Bácskai ........................... Bácskaer ........................... Szerb ............. ............. — Serbischer........................... Román................. ................ Rumänischer ... .................. Bolgár ... ... ... ........ ........ Bulgarischer .......................-----­-----­_ _ _ 11 _ Ez-----­-----­28 15 ! 28 - j 28 05 i 28 10 i 2-i 15 J 28 55 28 30 28 35 28 40 28 55 28 3) 28 20 28 25 28 30 28 35 2.« 75 28 55 28 60 2S 65 28 75 28 55 28 35 I 28 40 j 28 45 98 50 29 05 28 75 28 80 29 — 29 05 28 90 28 65 28 70 S8 75 1-8 80 29 40 26 10 29 15 29 40 29 40 29 05 28 90 28 95 29 — 29 05 ■29 50 29 35 S9 40 29 50 29 6i< 29 30 29 2E 29 70 29 70-----­-----­Rom — Koggen ............. ...... ... Ssársjsíás, nem és minőség Provenienz, Gattung und Qualität Árfaiyss® — Kurs JKah — Hafer ................................. Származás, nem és minőség Onthmtj und Qualität Árfolyam — Kure K-4dl — vm K-ig — bk Mil — non K-ig — bis Eisőrendü ... .... ........ Prima .................................. Középminőségü .................. Mitte! ........ ............. ...... 20 - 19 90 20 30 ; 0 •­Elsőrendű ............ ........ ... Príma ... .....................— — Kiteópiainöséfö ... .... ... Kittől .................. ............. 18 10 17 80 18 60 18 ­Árpa — <0«r»í«í ... ... ................. /Takarmány, elsőrendű ... Fnttor, Prim: 1 , másodrendű ... » Sokm (SOrfőfléf-re, tiszavidéki ... Brsa«?, Theíf . falöősnagyar.. . , öbor • « dnnántúii........ , Tran ... ... ........... 17 9i.) 17 50 58 10 17 80 T«njr*rJ — MsM* ............ .. Magyar, úi Ungar., 14 90 15 20 ids ... ... J <8 ...................... Mig-feí ................. ädwicb. ............ Hwrb ....... ..... ... ............. Serbisch...............................­CintsTianiín ... ...................... Cinqu&ntin............................ F*»bér .. ....... ... ... ... . WfitHsrr...................... ... ... Köles — Hlrüo .. ........................-- «V» b) Hali srldÖB»«, Kepce — Repo... ... ... ....... ........ — Terminwaare» KápoHxtarence ....................... Kohlreps ..........................— Réparepce . .................. ... Rübsen .................. ... — — — — -­H®tái5*iiSii5 — Termin Délutáni I1/» óráig « lößmagasaiih és legalüßscnyabb árfolyamokon elííorsutí kötések <tarrendi8 a közbeeső árfolyamok tiálkiil Reihenfolge der bis llls Uhr Nachmittag* zu den höchsten und niedrigtten Eurit«n vorgafallenen Schlüsse ohne Zwüchenkurse Árfolyam IVs órakor Kurs ll/% Uhr pénz — Geld árú — Waare Magyar hu»» — tiug, Weizeu .. ... ........ ....................... .— — — -................-........... ................,............................... ..................................... ............ ... ...................... ............................ ........ .... ... .. ................. _ _ _ _ Buza — Weizen .......... ..... . 1909 április ................. Aprii ............................ 1909 május........ .. .... Mai ............................ 1909 október ................ Oktobor ...................... 29 04 2« 06 27 64 ................................ 27 74 27 70 27 80 27 26 27 32 27 20 .................. 23 C0 23 04 22 52 ........... ..................................- .......................... ....... .................. ................................................. . 27 64 27 26 32 52 27 66 27 28 22 t4 • * <M - - - --- — ... ... .... £10358 — Koggen ........................................... 1909 április. ............... April ... ...................... 1909 május .................. Mai ............................ 1909 október ... . Oktober .... ............. 20 28 20 30 2ö 02 ....... . ........ .... ....................................... ... ............................. .......................................... ... .................. 18 68 18 06.’’ ... ... ■" ....... ........ ................. ....................... .................. .................................................... 20 - 18 06 20 02 18 08 «* .......... —... ...... — — Tengeri — Mal» ... .................. 1909 május .................. Mai................................ 1909 juiius .......................Juli ................................ 1909 augusztus ....... August ............ . 14 96 14 74 ............................................... 15 30 15 32 14 16 ........ ... .. ...................... ... .................................. ... ............................ ........................................... 14 76 15 16 14 78 15 18 — — — ....... - - ... — 5f«*& — ü«f«r ........ ... _ _■_ .... .... _■__ UM» Jtprib« ... ............ April ................. __ 1909 május ....... ... ... Mai .... ............ ........ 1909 október ........... . Oktober 17 56 17 5É 17 öO 17 6; 14 96 1.4 9£ 17 42 ... ... ... ------------­­.........- -....... -...... — -...........-....... ...............-........... - - — — ­17 40 17 42 ............. ... .... Káposztarepce — Kohlreps ....... 1909 augusztus ............. August ........................ n) Határidőbe? Felmondott árnkbai előfordult kötések. — Termi n waare. In gekündigter Waare vortjefaUene Schlüsse. 29 — 29 20 Magyar htusa —- Ung, Weizen .... ............. Bo*R -- IloggeB .......................................... 1 í5aí> RaJVr... — .... ..... ............................ Btuu* — Welrea .. ..................... Tengeri — rrtain ........................................ tf.) Lfssxámoló — L KáirosKtarepc« Kohlrep® 0 igutdati^nsk-urse. üXn£tjt<,T 5»ü»*s%. —-JUntrarts^liW Whík«« _ — Ewí -*■ Kíiggnit ............ ........ ........ ..................... V 20 38 7.Hl? —• KíftiT.. ......................................- --- .... _ ... ........ 17 52 I Bírna — Weisen ................ .................................................................. ... .... ............. 28 12 Tengeri — Mi 1ÍS .................. Képo*,*iaxepce — Kobirep* ........................................................... Preise netto Casse per lOO Kilogt amm. Árak készpénzben 100 kilogrammonként. II. gSuzakorpa. — Weizenkleie. r Finom korpa — Feine Kleie Árfolyam — Kurs I>urva korpa — Grobe Kleie Árfolyam — Kurs Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von K-ig—bis Előfordult kötések — Vorgefallene Schlüsse K-tól—von | K-ig—bis | Azonnali szállításra Promnte Liefeninf 12 30 12 15 12 10 j 12 25 12 15 10 80 Kartoffel 12 45 12 35 11 — ',n, effekti' 12 30 10 90 12 50 11 10 Április ....... .. . April ....................... i.pril—Mai ................... Mai—Jani ..................... íöDtember—Dezember Április—május ......... ... Május—junius .................. — ........ ................................................. ........................................... Szentember—deczember... Ariik készpénzben JOO kilogrammonként. Üiarsfcm^a, készárű. — pg Waar(j Preise netto Gasse per lOO Kilogramm. ’ Emberi táplálkozásra szolgáló burgonya Für menschliche Nahrung dienernde Kartoffeln Fehér — Wmes | Rórh.i — Hóra | Sárga — Gelb M ezö gREdas ägä 6« ipari célokra «a« igáié burgonya Filr landwirthschaftliche und industrielle Zwecke dienende Kartoffeln fcB — Diverse Prod Fehér — Weits | Hóz*« — Rosa | Sárga — Gelh K-tól — fi» K-ig — fris K-tól — von K-ig — bis Dunántúli — Tran. Felsőmagyarország Nyírségi — Nyiror Erdélyi — Siebenl Bácsági — Banate jPi'sii — Pester sdanubischc ....................... i — Oberungarische ........ lürger ................................. r ............. .............. ........ tv. Ser-méwf©!! Dunántúli — Trans Felsőmagyarország Nyirségi — Nyirer Erdélyi — Siebenb Bánsáfri — Bánatét P*sti — Pítsier ucte. dantibiscbe ....................... — Oberungarische ....... iirger........ ........................ ~ — — • Sésüérd — Effecthe Waare Árfoíya m — ’íwí Hfitáridőre aläforduii — Auf Termin oorgefallem Leszámoló árfolyam Liquidations - Vv.r? Származás, nem és minüség Provenienz, Gattung und Qualität Előfordult kötések Vorgefallene Schliiwe küíésík — Schlüsse árfolyamok — Kurse pAsty. — Geld | ára—Waare péttz — Geld áni —Waare Ingyen hordó , . . Franc« Fass, netto Tir» ^ t Dimózbir ....... ........... Schweinefett ............. Budapesti ............................................ Budapester............................................ Vidéki ... ........................................... Lsndfett ............. ............................ ................................. 149 — 150 — — —-----­- ­..... | JOO kg.-ként 8? Sf aJonna ■íjCk ............. .................. Magyar légenszáritott vidéki ............. Landgpeek, ttug. luftgetrocknet............. Városi légenszáritott 4 drbos ............. Stadtwaaro. luftgetrocknet 4 stückig ... 8 3 ...........­.........— — — 126 - 130 — ""*** * 127 — 131 —­.................... —-- —-----­............1 jj 100 kg.-ként Zsákokban zsákkal együtt, elegy- súly tiszta súlyként; hordókban vagy ládákban göngyölettel együtt, tiszta súlyban. In Säcken inclusive Sack, brutto für netto. In Fässern oder Kisten natto, franco Emballage. Szilva... ... ... ... ... ... Pflaumen ...................... Árfolyam — Kurs K-tól — von j K-ig — bú K-tól — von | K-ig — bis Boszniai — Bosnische Szerbiai — Serbisch« 75 darabos ....................................... 75stückige ...................................... 85 „ ....................................... 85 „ ..................................... 100 ................................................. 100 , ....................................... 120 , ....................................... 120 „ t ....................................... 130 „ ....................................... 130 „ ....................................... darabszámért való felelősség nélkül _ ohne Garantie der Stückzahl ............ 31 50 22 — 20 — 18 50 32 — 23 — 21 — 19 — 31 50 17 50 14 50 11 — 32 — 18 — 15 — 11 50 Boszniai — Bosnisches Szerbiai —• Szerbisches Hordóval együtt, tiszta súlyban.. ^, Inclusive Fass, netto Gewicht Szilvái z ....................... Pflaumenmus ............. ..........................-.........................................................-....................................... 30 ­31 — 24 50 25 50 ...........- -...................................................................— 100 kg.-ként Díjtételek fillértől—fillérig Hereiuag .................. Kleesaaten .................. V. ISsajózási fuva A f Lucerna, m&pvar 1908. évi _ T.tiKpmtir nnfíarin^he 190? JC-íói — von Mg — bis Frachtsätz e von Heller­—bis Beller 92 — 86 — 100 — 1Í0 — pest attf G m. inclusive A höher. 13C - 94 — 108 — 120 ­rrund der vom 29. vorgefallenen 88ecuranz. Lóhere, aprószemö 1908. évi ............. Rothklee kleinkörnig 19C , középszemfi 1908. évi ............. „ mittelkörnig 19C » nagyazemü 1908. évi ............. , grobkörnig 19( rsiij BMciapestre “lÄÄX3'"8 — uvardij 100 kilogrammonként és a biztosítási díjjal értetik. — Die. Fr GjrSrbe a fuvardijtétel 22 fillérrel magasabb. — Nac 18 ................. )8 .. .. iht h en r Frc ............-..........• ........................... 18 ............... hiffsfrcu achtsätze verste h Győr ist de nach BudaA ich per 100 Kilograni chtsatz um 22 Heller März bis 3. April 1909 Schlüsse. Pancsováról Újvidékről 59-62 53- 56 Beadánról 45 4S Kalocsáról 37-40 DunafSldvárról Szsutesről 37-40 . 73-76 Szegedről Zentárói TitalrSI Síitroviczáról Temesvár,-cl 59-62 57 -60 55-58 73--76 87- 90 N agybecskerekről 59-62 Felszólamlások e lap megjelenésétől számított 48 órán belül a tőzsdetanács elé terjesztendő!;. Reklamationen sind binnen 48 Stunden vom. Erscheinen dieses Blattes an gerechnet dem Köreenrathe zu unterbreiten.

Next

/
Thumbnails
Contents